
Fotó: Krónika
A nemzeti kisebbségek kollektív jogai ellen foglalt állást a hétvégén Traian Băsescu államfő, aki pénteken érkezett haza kétnapos körútjáról, amelynek keretében Ukrajna, a Moldvai Köztársaság, Azerbajdzsán és Törökország mellett Grúziába is ellátogatott. Az elnök úgy fogalmazott: az öt ország államfőivel folytatott megbeszélések egyik következtetése az, hogy „a kisebbségek kollektív jogainak fogalmát burkoltan államok szétszakítására használták a korábbi években”.
„Teljes felelősséggel mondom, és biztosítom a románokat arról, hogy Románia soha nem lesz partner más államok szétbomlasztásában, a kisebbségek kollektív jogaira vonatkozó törvénytelen elképzelések alapján – szögezte le Băsescu. Szerinte a nemzeti kisebbségek tagjainak egyéni jogokat kell biztosítani, jogot az anyanyelv és kultúra megőrzéséhez, jogot az állami és politikai tisztségek betöltéséhez, de semmiképpen nem szabad az ország egy területét biztosítani számukra.
„Ha folytatódik a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak támogatása, a következő években jelentős, az államok területi integritását és a nemzetek biztonságát érintő problémákkal szembesülhet a Balkán, a Fekete-tenger térsége, Európa jelentős része és az Orosz Föderáció is” – fogalmazott a román államelnök, aki szerint „ezt, a Koszovóval elkezdett gyakorlatot meg kell állítani”.
Băsescu álláspontja szerint a befagyott konfliktusok térségében alkalmazott békefenntartó elgondolások nem képesek elvezetni a területi integritás problémáinak megoldásához. „Emiatt ezeket a konstrukciókat újakra kell cserélni, Románia pedig szorgalmazza, hogy a befagyott konfliktusok rendezésében az Európai Uniónak is részt kell vennie. A jelenlegi békefenntartó mechanizmusok nem bizonyultak hatékonynak, ezek pusztán fenntartják és a robbanásig fokozzák a feszültséget” – fogalmazott az államfő.
Hozzátette: a körútja során folytatott megbeszélések egyik fő következtetése szerint a befagyott konfliktusok rendezésének alapja a területi integritást, a szuverenitást és a határok sérthetetlenségét meghatározó Helsinki záróokmány kell, hogy legyen. Az eszmecserék során abban is megállapodtak, hogy jelenleg a grúziai konfliktus stabilizálása, illetve az orosz–grúz tűzszüneti megállapodás gyakorlatba ültetése a legfontosabb teendő.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.