
Fotó: Krónika
A nemzeti kisebbségek kollektív jogai ellen foglalt állást a hétvégén Traian Băsescu államfő, aki pénteken érkezett haza kétnapos körútjáról, amelynek keretében Ukrajna, a Moldvai Köztársaság, Azerbajdzsán és Törökország mellett Grúziába is ellátogatott. Az elnök úgy fogalmazott: az öt ország államfőivel folytatott megbeszélések egyik következtetése az, hogy „a kisebbségek kollektív jogainak fogalmát burkoltan államok szétszakítására használták a korábbi években”.
„Teljes felelősséggel mondom, és biztosítom a románokat arról, hogy Románia soha nem lesz partner más államok szétbomlasztásában, a kisebbségek kollektív jogaira vonatkozó törvénytelen elképzelések alapján – szögezte le Băsescu. Szerinte a nemzeti kisebbségek tagjainak egyéni jogokat kell biztosítani, jogot az anyanyelv és kultúra megőrzéséhez, jogot az állami és politikai tisztségek betöltéséhez, de semmiképpen nem szabad az ország egy területét biztosítani számukra.
„Ha folytatódik a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak támogatása, a következő években jelentős, az államok területi integritását és a nemzetek biztonságát érintő problémákkal szembesülhet a Balkán, a Fekete-tenger térsége, Európa jelentős része és az Orosz Föderáció is” – fogalmazott a román államelnök, aki szerint „ezt, a Koszovóval elkezdett gyakorlatot meg kell állítani”.
Băsescu álláspontja szerint a befagyott konfliktusok térségében alkalmazott békefenntartó elgondolások nem képesek elvezetni a területi integritás problémáinak megoldásához. „Emiatt ezeket a konstrukciókat újakra kell cserélni, Románia pedig szorgalmazza, hogy a befagyott konfliktusok rendezésében az Európai Uniónak is részt kell vennie. A jelenlegi békefenntartó mechanizmusok nem bizonyultak hatékonynak, ezek pusztán fenntartják és a robbanásig fokozzák a feszültséget” – fogalmazott az államfő.
Hozzátette: a körútja során folytatott megbeszélések egyik fő következtetése szerint a befagyott konfliktusok rendezésének alapja a területi integritást, a szuverenitást és a határok sérthetetlenségét meghatározó Helsinki záróokmány kell, hogy legyen. Az eszmecserék során abban is megállapodtak, hogy jelenleg a grúziai konfliktus stabilizálása, illetve az orosz–grúz tűzszüneti megállapodás gyakorlatba ültetése a legfontosabb teendő.
A romániai szavazók többsége szerint előre hozott választásokra van szükség, és ha a jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanának, az AUR végezne az első helyen, megelőzve a PSD-t, a PNL-t, az USR-t és az RMDSZ-t.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
A Közlekedési Minisztérium társadalmi vitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a 2026. július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díjak (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO környezetvédelmi besorolást is figyelembe veszi.
A közlekedési rendőrök szombatról vasárnapra virradóra, négy óra alatt 1041 szabálysértési bírságot szabtak ki országszerte, 89 jogosítványt vontak be, és több tucat közlekedési bűncselekményt állapítottak meg – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
A kormányzati dolgozók szakszervezete (SAALG) szombaton bejelentette, hogy hétfőtől japán sztrájkba kezd.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Szombattól országszerte szeszélyessé válik az időjárás: lehűlésre, erős szélre és esőzésekre kell számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Felhőszakadások miatt öt megyére narancssárga riasztást adtak ki.
A hadifelszerelések iránt világszerte megnövekedett kereslet jó fejlődési lehetőséget nyit a román védelmi ipar számára is – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.