Bukarest kizsarolta a román-szerb kisebbségvédelmi egyezményt

Mint arról beszámoltunk, az EU külügyminisztereinek keddi ülésén kellett volna döntést hozni arról, hogy Szerbia uniós tagjelölt legyen, a végső döntésnek pedig az uniós állam- és kormányfők most hétvégi ülésén kellett megszületnie. Románia azonban kedden jelezte: csak akkor támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, ha Szerbia garantálja az ott élő román és vlach kisebbség jogait. Bukarest az oktatási, kulturális és vallási jogok garantálását követelte, ehhez pedig biztosítékként azt a kétoldalú egyezményt, amelyet végül csütörtökre sikerült tető alá hozni.

A szerződés szövegéről csütörtökre virradó éjszaka állapodott meg a két fél, a dokumentumot Brüsszelben látta el kézjegyével Mihnea Motoc, Románia, valamint Rokszanda Nincsics, Szerbia EU-nagykövete.

Szerbia uniós tagságáról az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács csütörtöki ülésén is szó esett, itt kellett megszületnie a végső döntésnek az ország tagjelöltté nyilvánításáról, amelynek immár nem maradt ellenzője.

Winkler Gyula: jogosak az elvárások

Mint arról beszámoltunk, a román vétóval való fenyegetés meglepte az uniós illetékeseket, és többen is bírálták Bukarestet. A bírálatok kapcsán Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő csütörtökön rámutatott: a Cristian Diaconescu külügyminiszter által Szerbia csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről kedden, Brüsszelben megfogalmazott álláspont helyes és korrekt, ilyen értelemben túlzás Szerbia csatlakozási menetrendjének akadályoztatásáról beszélni.

A romániai álláspont nyomán kialakult helyzet, amely Szerbia tagjelölti státusának megadását az országban élő kisebbségek jogainak betartásától teszi függővé, újabb érvet jelent az európai uniós kisebbségi keretszabályozás megalkotása mellett. „Az EU legtöbb tagállama erőfeszítéseket tesz a határain kívül élő nemzettársak jogainak védelme érdekében és valamennyi európai etnikai közösség nemzeti identitásának, nyelvének, kultúrájának megőrzéséért harcol. Mindeddig eseti megoldások születtek, elsősorban kétoldalú megállapodások keretében, amelyek a sokszor igen feszült helyzeteket csupán tünetileg és ideiglenesen kezeltek, az illető nemzeti kisebbségek sorsát nem rendezték megnyugtatóan. Üdvözlendő, hogy a Lisszaboni Szerződés az európai értékek közé sorolja a kisebbségeket. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az elv megléte még nem elég, követnie kell olyan szabályozás kidolgozása és alkalmazása, amely az EU-ban élő valamennyi őshonos kisebbséget véd. Az adott helyzetben, tehát Románia a szerbiai román kisebbség védelmében nem tett egyebet, mint élt azon kevés eszközök egyikével, amelyek a rendelkezésére álltak, hiszen célja az, hogy a Szerbiában élő többi kisebbséggel együtt a román közösség is jogokat kapjon és a szerb állam védelemét élvezze” – szögezte le Winkler.

Hozzátette: eljött az ideje annak, hogy Brüsszel és valamennyi tagállam felismerje, hogy az Európai Uniónak nem csupán államok részei, hanem az azokban élő közösségek is, az őshonos nemzeti kisebbségek pedig államalkotó tényezők nagyon sok tagállamban.

Smaranda Enache: helyesen járt el Románia

Hasonlóan nyilatkozott Smaranda Enache, a Pro Európa jogvédő szervezet társelnöke is, aki szerint Románia minden alkalommal helyesen jár el, amikor felemeli a szavát a Timok-völgyihez hasonló román kisebbségek ügyében, azonban szerinte időben el kellett volna kezdeni a tárgyalásokat Szerbiával. Példaként rámutatott, hogy – szerinte – Magyarország még azelőtt ki tudta használni a nemzetközi nyomásgyakorlás eszközét, hogy Romániát fölvették volna az EU-ba, ezért „2007 január elsején nem verte az öklével az asztalt, hogy ne vegyék föl”.

Sever Voinescu, a kormány fő erejét adó Demokrata-Liberális Párt (PDL) szóvivője a hatékonyan működő román diplomácia nagy győzelmének nevezte az egyezmény aláírását, és hozzáfűzte: mivel a szerbiai román kisebbség ügye húsz éve húzódik, jó, hogy megszületett a dokumentum.

PNL: modellértékű a román gyakorlat

Egyetértett a román állásponttal az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu is, aki szerint Bukarest korrektül járt el. „A szerbiai román kisebbségnek több jogot kell élveznie. Mivel Románia modellértékűnek számít, ami a kisebbségeknek a nagylelkű törvények és a gyakorlat által biztosított lehetőségeket illeti, minden erkölcsi és politikai joga megvan ahhoz, hogy ugyanezt kérje” – vélte Antonescu.

Mint arról beszámoltunk, egyes vélemények szerint Románia azért vetette föl a vétó lehetőségét, hogy így fejezze ki elégedetlenségét az uniós partnerek előtt, amiért Hollandia ellenkezése miatt halogatják az ország schengeni csatlakozását. Az unós illetékesek döntése nyomán a schengeni csatlakozás ügye is fölkerült az állam- és kormányfők hétvégi tanácskozásának napirendjére.