
Fotó: Rompres
2008. április 03., 00:002008. április 03., 00:00
A kétnapos rendezvényen a katonai szövetség tagjai számos lényeges kérdéssel foglalkoznak, amelyek közül a legfontosabb a szervezet újabb bõvítése, amely számos vitát gerjesztett a tagok között. Az Egyesült Államok ugyanis kiáll Ukrajna és Grúzia felvétele mellett, míg többek között Franciaország és Németország az orosz érzékenységre hivatkozva ellenzi a lépést. A téma kapcsán tegnap George W. Bush a román államfõvel a Fekete-tenger partján lévõ Neptun üdülõhelyen folytatott megbeszélést követõen megismételte: Ukrajna és Grúzia számára is meg kell nyitni az utat a majdani csatlakozáshoz. A két államfõ abban is egyetértett, hogy a NATO-erõknek sikerre kell vinniük az afganisztáni békefenntartó hadmûveletet. Az amerikai elnök azt is hangsúlyozta, Romániának vezetõ szerepet kell betöltenie a Fekete-tenger térségében, és kijelentette: tisztában van a térség stratégiai fontosságával, ezért segíteni fogja Romániát a távlati elképzelések megvalósításában.
A Transzatlanti Fórumon Scheffer fõtitkár derûlátóan nyilatkozott Horvátország, Albánia és Macedónia felvételérõl, úgy értékelve: Bukarestben várhatóan újabb balkáni tagokkal bõvül a szövetség. A csúcstalálkozó tegnapi napja egyébként nem múlt el incidensek nélkül: a technika ördöge többször is megtréfálta a résztvevõket, egy NATO-ellenes demonstráción pedig a karhatalmi erõk meglehetõsen agreszszívan fellépve több tüntetõt, sõt külföldi újságírókat is õrizetbe vettek. Olvassa el írásunkat!
„A hidegháború vége”
El kell felejteni a hidegháborús logikát – ezt a következtetést fogalmazta meg tegnap George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke és Traian Bãsescu román államfõ azon a négyszemközti találkozón, amelyet a Fekete-tenger partján található Neptun üdülõhelyen tartottak. „Találkozni fogok Putyin elnökkel, és közlöm vele, hogy a hidegháborúnak vége” – jelentette ki az amerikai elnök a vasárnap Szocsiban esedékes orosz–amerikai csúcstalálkozóra utalva. A tegnapi, az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete (NATO) Bukarestben zajló csúcstalálkozójának idejére idõzített román–amerikai államfõi találkozót követõen Bush elmondta, bár Moszkva és Washington között léteznek nézetkülönbségek, vannak olyan témák is, amelyekben azonos állásponton vannak, és Oroszországnak meg kell értenie: szükséges az együttmûködés az olyan területeken, mint a leszerelés és a terrorizmus elleni küzdelem. A NATO-bõvítés kapcsán megemlítette, arról a tagállamok saját biztonsági szempontjaik alapján döntenek, Oroszország pedig nem rendelkezik vétójoggal abban a kérdésben, hogy mely országgal rögzítenek csatlakozási menetrendet.
Traian Bãsescu szintén leszögezte, hogy minden volt kommunista államnak, így Oroszországnak is túl kell lépnie a hidegháborús logikán, mivel azt ma már semmi sem indokolja. „Minden független ország szabadon megválaszthatja, milyen irányba akar haladni, és senkinek sincs vétójoga egy független állam döntéseivel kapcsolatosan” – szögezte le a román elnök. Traian Bãsescu úgy vélte, a térség államainak együtt kell mûködniük a stabilitás érdekében függetlenül attól, hogy tagjai a katonai szövetségnek, vagy sem.
Afganisztán: a NATO hitelének próbaköve
George W. Bush a NATO afganisztáni békefenntartó szereplése kapcsán elmondta, azt várja, hogy a szövetség tagjai mindent megtegyenek a küldetés sikeréért. „Rendkívül fontos, hogy mindegyik tagállam világossá tegye az Afganisztán támogatásával kapcsolatos szándékait. Megértjük, hogy a csapatok küldése nem könnyû, de közös érdekünk, hogy jelen legyünk a térségben, mivel el kell kerülnünk, hogy olyan ellenségünk legyen, aki saját hazánkban támad ránk. A tálibok által hátrahagyott por helyén demokráciát kell építenünk” – hangsúlyozta az amerikai elnök, hozzátéve: Washington további 3500 tengerészgyalogost küld a térségbe. Az amerikai elnök a találkozón egyúttal köszönetet mondott Romániának az iraki és afganisztáni katonai szerepvállalásért. Traian Bãsescu a téma kapcsán hangsúlyozta: a NATO-erõknek gyõzniük kell Afganisztánban, mivel az esetleges vereség drámai módon csökkentené a szövetség hitelét. A román–amerikai együttmûködés kapcsán kifejtette, az már túllépett a katonai kooperáció dimenzióin, és immár jelentõs gazdasági alapjai is vannak. Az államfõ leszögezte: Románia tiszteletben tartja a NATO-val, valamint az Európai Unióval szembeni vállalásait. A két államfõ egyetértett abban, hogy a NATO kapuit további tagállamok felvétele céljából nyitva kell tartani.
A találkozón szóba került Teo Peter, a Compact zenekar tagjának ügye is, aki négy évvel ezelõtt vesztette életét Bukarestben az amerikai nagykövetség egyik alkalmazottja okozta autóbalesetben. Az elkövetõ diplomáciai mentességére hivatkozva elhagyhatta az országot, és egy amerikai bíróság az ártatlanságát mondta ki az ellene gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával indított eljárásban. Bãsescu tegnap a megbeszélést követõen közölte: az elhunyt zenész családja számára is megfelelõ megoldás várható az ügyben. Fölmerült az Egyesült Államokba beutazó román állampolgárokat sújtó vízumkényszer ügye is, amelyrõl Bush elmondta: Washington keresi a lehetõséget az intézkedés felszámolására.
Washington ragaszkodik a rakétavédelmi rendszerhez
Az államfõi találkozóra való elutazása elõtt George W. Bush tegnap reggel Bukarestben az Országos Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) palotájában tartott Transzatlanti Fórumon, mintegy ötszáz politikus és üzletember elõtt mondott beszédet.
Beszédében Bush ismét leszögezte: az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy rakétavédelmi rendszerének egyes elemeit közép-kelet-európai államokba telepítse. Az amerikai álláspont szerint a rakétapajzs kiépítésére azért van szükség, hogy védelmet nyújtson egy esetleges iráni támadás esetén. „Irán rakétáinak jelenlegi hatósugara Izraelig és Törökországig terjed, de Teherán olyan fegyvereket próbál kifejleszteni, amelyek egy nap elérhetik Romániát, majd Európa egész területét, sõt az Egyesült Államokat is” – érvelt az amerikai államfõ. Mint ismeretes, Washington azzal gyanúsítja az iráni vezetést, hogy polgári atomprogramja ürügyén katonai nukleáris projekteken dolgozik. Bush elnök szerint az amerikai rakétapajzs – amelynek tervezete lengyelországi és csehországi helyszínekkel számol – nem biztosít védelmet a NATO összes európai tagállama számára, így Románia, Bulgária, Törökország és Görögország számára sem. Ezért van szükség arra, hogy a bukaresti NATO-csúcs egyik fõ napirendi pontja egy olyan rakétavédelmi rendszer kialakításának kérdése legyen, amely az amerikai pajzsot öszszekapcsolja egy esetleg kiépítendõ NATO-rendszerrel. Az amerikai államfõ fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a rakétapajzs nem Oroszország ellen irányul. „Újfajta biztonsági viszonyt akarunk Moszkvával, ez pedig nem egymás kölcsönös megsemmisítésének perspektíváján alapul” – fogalmazott Bush, aki szerint Oroszország csatlakozhatna az európai rakétavédelmi törekvésekhez, ezzel pedig elõzmény nélküli stratégiai együttmûködés alakulhat ki Moszkva és a NATO között.
Noha a tagállamok egy része – köztük Franciaország és Németország – ellenzi Ukrajna és Grúzia felvételét az úgynevezett tagsági akciótervbe (MEP) Oroszország ellenséges magatartásának elkerülése végett, az amerikai elnök azt hangoztatta: a bõvített NATO nem jelent veszélyt Oroszországra nézve. „Határozottan ki kell mondanunk, hogy a NATO üdvözli az ukrán és grúz csatlakozási törekvéseket” – fogalmazott Bush, aki szerint a katonai szervezetnek intenzívebb párbeszédet kell elkezdenie Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval is, ugyanakkor meg kell erõsítenie: nyitott a párbeszédre Szerbiával.
Az amerikai elnök történelmi döntésnek nevezte, hogy a bukaresti csúcson döntés születik Horvátország, Albánia és Macedónia csatlakozásáról.
Balogh Levente, Fall Sándor
A romániai szavazók többsége szerint előre hozott választásokra van szükség, és ha a jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanának, az AUR végezne az első helyen, megelőzve a PSD-t, a PNL-t, az USR-t és az RMDSZ-t.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
A Közlekedési Minisztérium társadalmi vitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a 2026. július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díjak (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO környezetvédelmi besorolást is figyelembe veszi.
A közlekedési rendőrök szombatról vasárnapra virradóra, négy óra alatt 1041 szabálysértési bírságot szabtak ki országszerte, 89 jogosítványt vontak be, és több tucat közlekedési bűncselekményt állapítottak meg – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
A kormányzati dolgozók szakszervezete (SAALG) szombaton bejelentette, hogy hétfőtől japán sztrájkba kezd.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Szombattól országszerte szeszélyessé válik az időjárás: lehűlésre, erős szélre és esőzésekre kell számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Felhőszakadások miatt öt megyére narancssárga riasztást adtak ki.
A hadifelszerelések iránt világszerte megnövekedett kereslet jó fejlődési lehetőséget nyit a román védelmi ipar számára is – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.