
Nem lesz könnyű újratárgyalnia a román kormánynak a helyreállítási terv adott fejezeteit az Európai Bizottsággal
Fotó: Gov.ro
Nem tárgyalható újra az Európai Bizottság szerint a román helyreállítási terv, amelyet a nagykoalíciós kormány szociáldemokrata (PSD) fele a nyugdíjakra fordítható plafon emelése érdekében módosítana.
2022. február 13., 10:412022. február 13., 10:41
2022. február 13., 14:192022. február 13., 14:19
Románia csak kivételes esetben, például történelmi léptékű természeti csapás esetén tárgyalhatná újra az uniós helyreállítási és ellenállóképességi tervet – hozta Bukarest tudomására az Európai Bizottság. Az Európai Unió végrehajtó testülete a Digi 24 hírtelevízió által feltett kérdésre válaszolva közölte, az esetleges újratárgyalás a reformok késlekedését és bizonyos uniós források elvesztését vonná maga után.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk felszámolását célzó terv keretében Bukarest többek között vállalta, hogy az állami nyugdíjakkal járó kiadások nem haladhatják meg az össztermék (GDP) 9,4 százalékát. Idén januárban 10 százalékkal emelkedett Romániában az öregségi juttatás, ennél nagyobb arányú indexálást egyelőre nem bír el a költségvetés a kormány szerint. A Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel koalícióra lépett PSD szerint azonban a közel két számjegyűsre duzzadt infláció, valamint a meredek drágulások miatt elengedhetetlen a nyugdíjak további emelése. Megjegyzendő, hogy a baloldali alakulat volt a zászlóvivője évekkel ezelőtt a járandóságok 40 százalékkal történő emelését előíró jogszabálynak, amelynek gyakorlatba ültetését folyamatosan halasztják.
A témában már zajlottak egyeztetések a koalíció vezetői és Klaus Iohannis államfő között, amelyen egyetértettek abban, hogy a 9,4 százalékos felső küszöb „nem elegendő”, Nicolae Ciucă liberális kormányfő pedig arra utasította munkaügyi miniszterét, hogy lásson neki az általános nyugdíjreformnak. A miniszterelnök egyúttal hajlandónak mutatkozott arra, hogy a tárcavezetővel együtt Brüsszelbe utazzon a nyugdíjkeretről történő egyeztetés érdekében. Marius Budăi munkaügyi miniszter úgy véli, nem hagyható, hogy „logikátlan” kitételek nyugdíjasok millióit érintsék hátrányosan, „ítéljék szegénységre”, ezért szerinte újra kell tárgyalni a rezilienciatervet. A szociáldemokrata tárcavezető leszögezte, hogy semmiképpen nem hajlandó lemondani a nyugdíjemelésről és a nyugdíjrendszerben tapasztalható egyenlőtlenségek felszámolásáról, és támogatja a helyreállítási terv újratárgyalását oly módon, hogy emeljék 11,7 százalékra a nyugdíjakra fordítható GDP-részesedést.
„Az Európai Bizottság a terv egészére értette, hogy csak természeti katasztrófa esetén lehetséges a módosítás. Mi nem akarjuk veszélybe sodorni az uniós terv végrehajtását, sőt meg akarjuk valósítani a benne rögzített reformokat, ám a 9,4 százalékos GDP-hányad nem elegendő a tervben is szereplő nyugdíjreform gyakorlatba ültetéséhez” – nyilatkozta a hírcsatornának Budăi.
Brüsszel ama ajánlására, miszerint a bukaresti hatóságoknak anyagilag is ösztönözniük kellene, hogy a foglalkoztatottak minél előrehaladottabb korban menjenek nyugdíjba, a munkaügyi miniszter elmondta, a bukaresti kormány ezzel nem érthet egyet, hiszen Romániában alacsonyabb a várható élettartam, mint a többi EU-tagállamban. „Az EB-nek meg kell értenie, hogy Romániában nagyon sokan dolgoztak nehéz körülmények között, akiknek nem mondhatod, hogy 70 éves korukig dolgozniuk kell. Ez a PSD szempontjából megengedhetetlen, ilyesmit nem fogadunk el” – közölte a tárcavezető.
Marius Budăi munkaügyi miniszter
Fotó: Gov.ro
A koalíciós partner PNL szerint azonban 2023-ig semmiképpen sem lehetséges a rezilienciaterv módosítása, és arra figyelmeztetnek, hogy Brüsszel már korábban is aggodalmát fejezte ki a bukaresti kormányzati illetékesek ilyen irányú nyilatkozatai miatt. „Aki újra akarja tárgyalni a helyreállítási tervet, üljön repülőgépre, próbálja meggyőzni Brüsszelben az uniós illetékeseket, és mi majd egyetértünk a döntéssel” – nyilatkozta a téma kapcsán Florin Cîțu volt miniszterelnök, az ő kormánya folytatta le a tárgyalásokat az EB-vel a helyreállítási tervről, majd írta alá az erről szóló megállapodást.
A PNL elnöke egyúttal közzétett egy adatsort, amely szerint 2016-ban a GDP 6,76, 2017-ben 6,66, 2018-ban és 2019-ben 6,61, 2020-ban 7,71, 2021-ben 7,54, 2022-ben pedig 7,48 százalékát fordította Románia állami nyugdíjakra. Ezek az értékek azonban csupán a hozzájáruláson alapuló öregségi juttatásokat ölelik fel, márpedig Brüsszel értésre adta, hogy a 9,4 százalékos plafonba bele kell foglalni a közel 10 ezer speciális, valamint a katonai nyugdíjakat is, ami nagy tétel, csak utóbbiból 97 ezret folyósítottak tavaly decemberben Romániában egymilliárd euró értékben.
Fotó: Florin Citu/Facebook
Különben a bukaresti nagykoalícióban az is borzolja a kedélyeket, hogy egy pártgyűlésről kiszivárgott információk szerint a román liberálisok hajlanak a nyugdíjkorhatár 70 évre történő emelésére, illetve az időskori juttatás és a fizetés halmozásának megtiltására, amit a szociáldemokraták határozottan elutasítanak.
Magyar nyelven szólította fel lemondásra Békési Csabát az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) éléről elődje, Cristian Popescu Piedone.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a legfőbb ügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Elméletileg még van esély a koalíció fenntartására a bizalmatlansági indítványról szóló keddi szavazás után – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Az egészségügyi minisztérium a 2025-ös kihasználtsági arányok alapján fogja eldönteni, mely kórházakban csökkentik az ágyak számát, miután a kormány jóváhagyta, hogy 2028-ig évi 4691 ágyat számolnak fel.
Máris ingadozni látszik a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány mögött felsorakozott parlamenti többség: a POT listáin parlamentbe jutott képviselők és szenátorok jelezték, hogy csak feltételekkel szavazzák mag az indítványt.
A jelenlegi kormány bukása esetén egy demokratikus pólus létrehozása lehet az egyik alternatíva a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára Ilie Bolojan miniszterelnök szerint.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai sportkluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Alaptörvénybe ütközőnek ítélte szerdán a bukaresti alkotmánybíróság a román közszolgálati televízió (SRTV) és rádió (SRR) igazgatótanácsi tagjainak kinevezését. A taláros testület határozata nyomán meg kell ismételni a parlamenti szavazást.
Nicușor Dan államfő alkotmányos kötelezettségének nevezte szerdán, hogy nyugati irányultságú kormány alakításával bízza meg az ország következő miniszterelnök-jelöltjét.
Az eljárásrendnek megfelelően ismertették szerdán a parlament két házának együttes ülésén az Ilie Bolojan vezette kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány szövegét.
szóljon hozzá!