Fotó: Mediafax
Mircea Geoană PSD-elnök a párt vezetésének tegnapi ülését követően elmondta: meggondolatlan lépésnek, kampányfogásnak tekintik a felelősségvállalást, és a jogszabálytervezetek kapcsán is fölmerül több kérdőjel, ám a parlamenti üléstől való távolmaradást véleménye szerint a polgárok ugyanolyan kampányfogásnak tekintették volna. Ezért a képviselőkre bízták, jelen lesznek-e. Leszögezte: a felelősségvállalást Traian Băsescu államfő provokációjának tekintik, amellyel el akarja távolítani a PSD-t a kormányból. Közölte: a párt csak úgy hajlandó elfogadni a törvényeket, ha az elkövetkező fél évben módosíthatják azokat.
Emil Boc miniszterelnök arról beszélt: az ország fejlődésének érdekében el kell fogadni a három reformcsomagot. A kormányfő beszéde alatt a PSD mintegy húsz honatyája elhagyta az üléstermet, mások fehér szalaggal tiltakoztak a felelősségvállalás ellen. Egyébként a 471 honatyából csupán 380 jelent meg. Elsőként, majd egyórás késéssel délután öt órakor a közoktatási törvénycsomagot ismertette Boc.
Közölte: a tervezet a korábban kidolgozott nemzeti oktatási paktum szellemiségét tükrözi. A hétfőn elfogadott végső szövegváltozat legfontosabb elemei az iskolák és az egyetemek irányítására vonatkoznak.
| A felelősségvállalásról szóló ülést követően, este hét órakor Traian Băsescu államfő jó egyórás, kampányízű beszédben értékelte a nap történéseit a parlamentben. Az államfő az érettség jelének nevezte, és üdvözölte a kormány bátorságát, amelyet a gazdasági válság idején az ország modernizálását szolgáló, radikális reformok meghozatalával tanúsított. „Ezzel véget érhet a politikum és a politikai klientúra közötti cinkosság a reformok akadályozására” – hangoztatta az államfő. Ezt követően az ötéves mandátuma alatti megvalósításokról beszélt, az EU-csatlakozástól a kommunizmus elítélésén át a béremelkedésekig és a minimálnyugdíj bevezetéséig. Ugyanakkor hiányolta az alkotmány reformját és a nagykorrupció felelőseinek elítélését. Ezt a reformerők és a megszokás és a privilégiumaikhoz ragaszkodó csoportok közötti küzdelem számlájára írta. A gazdasági egyensúly megőrzése végett óvatos szociális politikát szorgalmazott, és fontosnak nevezte a munakerőpiac rugalmassá tételét, többek között a mezőgazdaságban dolgozók más ágazatokba való irányítása révén. Egyúttal a nyugdíjrendszer, az egészségügy és az oktatás reformja mellett is kiállt. Leszögezte: az ország érdeke a népességcsökkenés megállítása a megfelelő szociális intézkedések meghozatalával. Emellett a titkosszolgálatok reformját, a Szekuritáté archívumának feltárását is méltatta. |
Az iskolákat igazgatótanácsok irányítják majd, amelyekbe mind a helyi önkormányzat, mind az iskola, mind a szülők delegálnak tagokat. Többek között ezen testület feladata lesz az iskolaigazgató kinevezése. Az igazgató egyetlen politikai pártnak sem lehet tagja.
Beterjesztette a kormányfő a parlament elé a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvényt is, amely az oktatási jogszabályhoz hasonlóan heves vitákat váltott ki. A szakszervezetek mindvégig hevesen ellenezték, hogy a törvényt felelősségvállalással fogadják el, további vitát és módosítást követeltek. Ezért tegnap, a parlamenti ülés előtt egy órával több, az Alfa Kartell érdek-képviseleti tömbbe és a Közalkalmazottak Szövetségébe tömörült okatási, egészségügyi és közigazgatási szakszervezet tüntetett a parlament épülete előtt.
Azt követelték, hogy a kormány tegyen le az egységes bérezésről szóló törvény felelősségvállalással történő elfogadtatásáról, tárgyalja újra a jogszabályt, vessen véget a közalkalmazotti szférában zajló elbocsátásoknak és vesse el a tíznapos, fizetetlen kényszerszabadság ötletét. Mint arról beszámoltunk, a megszorításokat és elbocsátásokat a Nemzetközi Valutaalap nyomására kénytelen végrehajtani a kormány, a nemzetközi pénzintézet ugyanis ezáltal látja megvalósíthatónak a receszszióba süllyedt román gazdaság egyensúlyának helyreállítását. Az állami hatóságok átszervezéséről szóló törvénytervezetet szintén a Valutaalap által szorgalmazott költségcsökkentések jegyében dolgozták ki.
| A közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvény kapcsán kiderült: egy megyei közgyűlési elnök bére a minimálbér 9,25-szöröse lesz, egy 150 ezer lakosnál népesebb megyeszékhely polgármestere esetében a szorzó 9. Az ortdodox metropolita fizetése egyenlő a miniszterelnökével: a minimálbér 11,7-szerese, míg a római katolikus érseké a 11-szerese. Egy püspök a minimálbér 10,2-szeresét kapja meg. Egy bírósági ítész bére esetében a szorzó 8,4, a törvényszéken 9,4, a táblabíróságon 10,4, míg a legfelsőbb bíróságon 11,4. |
A kormány egyébként valamivel több mint 120 módosító javaslatot fogadott el a három törvénytervezettel kapcsolatosan, ez a képviselők által benyújtott összesen 2680 indítvány kevesebb mint 5 százalékát jelenti.
A felelősségvállalás lényege, hogy a kormány megbukik, ha a törvénytervezet ismertetésétől számított három nappal benyújtott bizalmatlansági indítványt elfogadják. Ha a kormányt nem buktatják meg, a törvénytervezet elfogadottnak tekintendő. Crin Antonescu, a tegnapi üléstől tiltakozása jeléül távol maradó Nemzeti Liberális Párt elnöke jelezte: pártja mindhárom jogszabály ügyében bizalmatlansági indítvány benyújtására készül. Felkérték az RMDSZ-t is, hogy csatlakozzon, a szövetség frakciói pedig a bérezési törvény ügyében bnyújtandó indítvány aláírását meg is szavazták.
Az oktatási törvény kapcsán a Krónikának Kelemen Hunor ügyvezető elnök elmondta: az ezen törvény ügyében benyújtandó indítványt nem támogatják, mert jobb, mint a hatályban lévő jogszabály. Bokor Tibor szenátor, a felsőház oktatási bizottságának tagja szerint az új jogszabály még akkor is előrelépés a korábbiakhoz képest, ha nem írja elő, hogy Románia történelmét és földrajzát az elemi oktatáson túl is magyarul lehessen tanulni. Bokortól megtudtuk: bekerült a jogszabályba az RMDSZ ama javaslata, miszerint a román nyelv oktatása a kisebbségi diákok számára tizedik osztályig történjen külön tanterv és tankönyv szerint, a kisebbségi oktatás finanszírozása kiterjed az egyetemi szintre is, felekezeti oktatási intézményeket pedig már óvodától is lehet indítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok