Fotó: Mediafax
Mircea Geoană PSD-elnök a párt vezetésének tegnapi ülését követően elmondta: meggondolatlan lépésnek, kampányfogásnak tekintik a felelősségvállalást, és a jogszabálytervezetek kapcsán is fölmerül több kérdőjel, ám a parlamenti üléstől való távolmaradást véleménye szerint a polgárok ugyanolyan kampányfogásnak tekintették volna. Ezért a képviselőkre bízták, jelen lesznek-e. Leszögezte: a felelősségvállalást Traian Băsescu államfő provokációjának tekintik, amellyel el akarja távolítani a PSD-t a kormányból. Közölte: a párt csak úgy hajlandó elfogadni a törvényeket, ha az elkövetkező fél évben módosíthatják azokat.
Emil Boc miniszterelnök arról beszélt: az ország fejlődésének érdekében el kell fogadni a három reformcsomagot. A kormányfő beszéde alatt a PSD mintegy húsz honatyája elhagyta az üléstermet, mások fehér szalaggal tiltakoztak a felelősségvállalás ellen. Egyébként a 471 honatyából csupán 380 jelent meg. Elsőként, majd egyórás késéssel délután öt órakor a közoktatási törvénycsomagot ismertette Boc.
Közölte: a tervezet a korábban kidolgozott nemzeti oktatási paktum szellemiségét tükrözi. A hétfőn elfogadott végső szövegváltozat legfontosabb elemei az iskolák és az egyetemek irányítására vonatkoznak.
| A felelősségvállalásról szóló ülést követően, este hét órakor Traian Băsescu államfő jó egyórás, kampányízű beszédben értékelte a nap történéseit a parlamentben. Az államfő az érettség jelének nevezte, és üdvözölte a kormány bátorságát, amelyet a gazdasági válság idején az ország modernizálását szolgáló, radikális reformok meghozatalával tanúsított. „Ezzel véget érhet a politikum és a politikai klientúra közötti cinkosság a reformok akadályozására” – hangoztatta az államfő. Ezt követően az ötéves mandátuma alatti megvalósításokról beszélt, az EU-csatlakozástól a kommunizmus elítélésén át a béremelkedésekig és a minimálnyugdíj bevezetéséig. Ugyanakkor hiányolta az alkotmány reformját és a nagykorrupció felelőseinek elítélését. Ezt a reformerők és a megszokás és a privilégiumaikhoz ragaszkodó csoportok közötti küzdelem számlájára írta. A gazdasági egyensúly megőrzése végett óvatos szociális politikát szorgalmazott, és fontosnak nevezte a munakerőpiac rugalmassá tételét, többek között a mezőgazdaságban dolgozók más ágazatokba való irányítása révén. Egyúttal a nyugdíjrendszer, az egészségügy és az oktatás reformja mellett is kiállt. Leszögezte: az ország érdeke a népességcsökkenés megállítása a megfelelő szociális intézkedések meghozatalával. Emellett a titkosszolgálatok reformját, a Szekuritáté archívumának feltárását is méltatta. |
Az iskolákat igazgatótanácsok irányítják majd, amelyekbe mind a helyi önkormányzat, mind az iskola, mind a szülők delegálnak tagokat. Többek között ezen testület feladata lesz az iskolaigazgató kinevezése. Az igazgató egyetlen politikai pártnak sem lehet tagja.
Beterjesztette a kormányfő a parlament elé a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvényt is, amely az oktatási jogszabályhoz hasonlóan heves vitákat váltott ki. A szakszervezetek mindvégig hevesen ellenezték, hogy a törvényt felelősségvállalással fogadják el, további vitát és módosítást követeltek. Ezért tegnap, a parlamenti ülés előtt egy órával több, az Alfa Kartell érdek-képviseleti tömbbe és a Közalkalmazottak Szövetségébe tömörült okatási, egészségügyi és közigazgatási szakszervezet tüntetett a parlament épülete előtt.
Azt követelték, hogy a kormány tegyen le az egységes bérezésről szóló törvény felelősségvállalással történő elfogadtatásáról, tárgyalja újra a jogszabályt, vessen véget a közalkalmazotti szférában zajló elbocsátásoknak és vesse el a tíznapos, fizetetlen kényszerszabadság ötletét. Mint arról beszámoltunk, a megszorításokat és elbocsátásokat a Nemzetközi Valutaalap nyomására kénytelen végrehajtani a kormány, a nemzetközi pénzintézet ugyanis ezáltal látja megvalósíthatónak a receszszióba süllyedt román gazdaság egyensúlyának helyreállítását. Az állami hatóságok átszervezéséről szóló törvénytervezetet szintén a Valutaalap által szorgalmazott költségcsökkentések jegyében dolgozták ki.
| A közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvény kapcsán kiderült: egy megyei közgyűlési elnök bére a minimálbér 9,25-szöröse lesz, egy 150 ezer lakosnál népesebb megyeszékhely polgármestere esetében a szorzó 9. Az ortdodox metropolita fizetése egyenlő a miniszterelnökével: a minimálbér 11,7-szerese, míg a római katolikus érseké a 11-szerese. Egy püspök a minimálbér 10,2-szeresét kapja meg. Egy bírósági ítész bére esetében a szorzó 8,4, a törvényszéken 9,4, a táblabíróságon 10,4, míg a legfelsőbb bíróságon 11,4. |
A kormány egyébként valamivel több mint 120 módosító javaslatot fogadott el a három törvénytervezettel kapcsolatosan, ez a képviselők által benyújtott összesen 2680 indítvány kevesebb mint 5 százalékát jelenti.
A felelősségvállalás lényege, hogy a kormány megbukik, ha a törvénytervezet ismertetésétől számított három nappal benyújtott bizalmatlansági indítványt elfogadják. Ha a kormányt nem buktatják meg, a törvénytervezet elfogadottnak tekintendő. Crin Antonescu, a tegnapi üléstől tiltakozása jeléül távol maradó Nemzeti Liberális Párt elnöke jelezte: pártja mindhárom jogszabály ügyében bizalmatlansági indítvány benyújtására készül. Felkérték az RMDSZ-t is, hogy csatlakozzon, a szövetség frakciói pedig a bérezési törvény ügyében bnyújtandó indítvány aláírását meg is szavazták.
Az oktatási törvény kapcsán a Krónikának Kelemen Hunor ügyvezető elnök elmondta: az ezen törvény ügyében benyújtandó indítványt nem támogatják, mert jobb, mint a hatályban lévő jogszabály. Bokor Tibor szenátor, a felsőház oktatási bizottságának tagja szerint az új jogszabály még akkor is előrelépés a korábbiakhoz képest, ha nem írja elő, hogy Románia történelmét és földrajzát az elemi oktatáson túl is magyarul lehessen tanulni. Bokortól megtudtuk: bekerült a jogszabályba az RMDSZ ama javaslata, miszerint a román nyelv oktatása a kisebbségi diákok számára tizedik osztályig történjen külön tanterv és tankönyv szerint, a kisebbségi oktatás finanszírozása kiterjed az egyetemi szintre is, felekezeti oktatási intézményeket pedig már óvodától is lehet indítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EMNT szolidaritást vállal az ukrajnai román közösségekkel annak kapcsán, hogy az ukrán hatóságok az oktatási reform keretében 2027. szeptember 1-jétől megszüntetik az ukrajnai Csernyivci régóban működő román tannyelvű középiskolák döntő többségét.
Esőre, havas esőre, havazásra, a szél élénkülésére és lehűlésre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére.
Őrizetbe vettek pénteken egy moldovai állampolgárságú kamionsofőrt, akit csütörtökön értek tetten, amikor a gépjármű raktérbe rejtett fegyvereket próbált átcsempészni a határon az albiţai határátkelőnél.
Az Európai Unió bővítése Moldovával, Ukrajnával és a nyugat-balkáni államokkal nem jótékonysági cselekedet, hanem a biztonságba való befektetés – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
Látogatottsági adatok