Nem kérnek a központosításból. A Székelyföldnek egyértelműen hátrányára válna a régiósítás
Fotó: Beliczay László
A magyarok által többségében lakott megyék számára egyértelműen hátrányt jelentene az a régiósítás, amelynek ötletével újfent előrukkolt Emil Boc, Kolozsvár polgármestere. A Krónika által megkérdezett RMDSZ-es politikus leszögezte, határozottan ellenzi a javaslatot.
2021. június 04., 08:072021. június 04., 08:07
Újra előállt Emil Boc korábbi miniszterelnök, Kolozsvár polgármestere régi tervével, amely az ország régiókra osztását szorgalmazza a jelenlegi megyék helyett, miután 2011-ben az akkor általa vezetett kormány kudarcot vallott ezzel az elképzeléssel. A kormányzó Nemzeti Liberális Párt egyik „erős embere” egy konferencián rukkolt elő a megyék eltörléséről szóló elgondolással.
Azzal érvelt, hogy amennyiben a megyéket régiókba vonnák össze, az ország könnyebben lehívhatná az uniós alapokat, és felszámolnák az 55 éve létező klientúrarendszert.
A liberális párti politikus egyúttal azt is megfogalmazta, nem túl bizakodó a terv megvalósítását illetően. Rámutatott: Románia alkotmányában nem szerepelnek a régiók, a jelenlegi fejlesztési régiók egyféle „civil szervezetként” szerveződnek.
Tehát alkotmánymódosításra lenne szükség a közigazgatási átszervezésre, erre 2014-ben volt próbálkozás, de a rosszul megfogalmazott tervezetet az alkotmánybíróság elutasította. Emil Boc azt is felidézte, hogy 2011-ben 16 összevont megyét szerettek volna, ami valójában 13 plusz hármat jelentett volna. Hargita, Kovászna és Maros megye lett volna az utóbbi három, mivel az RMDSZ nem akarta, hogy ezeket más régiókhoz csatolják, és így a magyarság elveszítse a többséget.
– fejtegette Boc. Majd arra ki kitért, hogy a módosítással szét lehetne zúzni az 1968 óta, vagyis 55 éve létező klientúrarendszert. „A megyékben a polgármesteri hivatalok, rendőrségek, kataszteri hivatalok kialakítottak saját klientúrát. Románia fellélegezne, ha ezektől megszabadulna” – hangsúlyozta a kolozsvári polgármester.
Az viszont nem valószínű, hogy Bocnak ezúttal sikerülne a maga oldalára állítani az RMDSZ-t.
így a megyei önkormányzatok által finanszírozott intézmények kerülnének veszélybe.
„A Traian Băsescu által vezetett Demokrata Pártnak, melynek Emil Boc is tagja volt, régi vesszőparipája, hogy régiókat hozzanak létre a megyék helyett” – idézte fel a székelyföldi politikus. Szerinte ennek több oka is van, egyrészt Erdélyben a több mint ezer éves berendezkedés, a vármegyerendszer túl jól működik, másrészt Emil Boc „önjelölt régióvezér” szeretne lenni. „Emil Boc Kolozsvár sikeres polgármestere, de úgy tűnik, neki ez nem elég” – mondta a háromszéki politikus, aki szerint Boc szava nem elég arra, hogy a jelenlegi közigazgatási rendszert megváltoztassa.
Emlékeztetett, hogy Cseke Attila fejlesztési miniszter kezdeményezésére megszüntették az építkezési felügyelőségeknél a felesleges regionális szintet, ami csak „parkolópálya” volt a régi embereknek.
– fogalmazta meg Tamás Sándor. Másrészt – tette hozzá –, hogy ha Háromszéket, Hargita és Maros megyét „besepernék” egy központi fejlesztési régióba, 25 százalék alá kerülne a magyarság aránya. „Mi lenne például a Székely Nemzeti Múzeum finanszírozásával, fontos lenne vagy sem a 75 százalékos többségnek? Látjuk, hogy ebben a régióban a Batthyáneum könyvtár sorsa is csak nekünk fontos. Attól tartok, hogy jól működő székelyföldi intézmények jutnának sanyarú sorsra. Ezért határozottam ellenzem az átszervezést” – szögezte le Tamás Sándor.
A Romániai Püspöki Konferencia szolidaritásáról biztosította a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget a Batthyáneum ügyében. Hangsúlyozzák, a nyilvánvaló történelmi tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
A Kolozsvár-Nagyvárad-Biharpüspöki vasútvonal villamosítási és korszerűsítési munkálatainak alakulásáról tárgyalt csütörtökön Ilie Bolojan miniszterelnök a közlekedési minisztérium és az európai beruházásokért felelős tárca képviselőivel.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Kovászna megyei rendőrök gyors beavatkozásának köszönhetően sikerült visszaszerezni egy 70 éves férfi pénzét, aki egy elektronikus csalási módszer áldozatává vált. A férfi bankszámlájáról a csaló telefonon keresztül 76 ezer lejt utalt át.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás