Nem kérnek a központosításból. A Székelyföldnek egyértelműen hátrányára válna a régiósítás
Fotó: Beliczay László
A magyarok által többségében lakott megyék számára egyértelműen hátrányt jelentene az a régiósítás, amelynek ötletével újfent előrukkolt Emil Boc, Kolozsvár polgármestere. A Krónika által megkérdezett RMDSZ-es politikus leszögezte, határozottan ellenzi a javaslatot.
2021. június 04., 08:072021. június 04., 08:07
Újra előállt Emil Boc korábbi miniszterelnök, Kolozsvár polgármestere régi tervével, amely az ország régiókra osztását szorgalmazza a jelenlegi megyék helyett, miután 2011-ben az akkor általa vezetett kormány kudarcot vallott ezzel az elképzeléssel. A kormányzó Nemzeti Liberális Párt egyik „erős embere” egy konferencián rukkolt elő a megyék eltörléséről szóló elgondolással.
Azzal érvelt, hogy amennyiben a megyéket régiókba vonnák össze, az ország könnyebben lehívhatná az uniós alapokat, és felszámolnák az 55 éve létező klientúrarendszert.
A liberális párti politikus egyúttal azt is megfogalmazta, nem túl bizakodó a terv megvalósítását illetően. Rámutatott: Románia alkotmányában nem szerepelnek a régiók, a jelenlegi fejlesztési régiók egyféle „civil szervezetként” szerveződnek.
Tehát alkotmánymódosításra lenne szükség a közigazgatási átszervezésre, erre 2014-ben volt próbálkozás, de a rosszul megfogalmazott tervezetet az alkotmánybíróság elutasította. Emil Boc azt is felidézte, hogy 2011-ben 16 összevont megyét szerettek volna, ami valójában 13 plusz hármat jelentett volna. Hargita, Kovászna és Maros megye lett volna az utóbbi három, mivel az RMDSZ nem akarta, hogy ezeket más régiókhoz csatolják, és így a magyarság elveszítse a többséget.
– fejtegette Boc. Majd arra ki kitért, hogy a módosítással szét lehetne zúzni az 1968 óta, vagyis 55 éve létező klientúrarendszert. „A megyékben a polgármesteri hivatalok, rendőrségek, kataszteri hivatalok kialakítottak saját klientúrát. Románia fellélegezne, ha ezektől megszabadulna” – hangsúlyozta a kolozsvári polgármester.
Az viszont nem valószínű, hogy Bocnak ezúttal sikerülne a maga oldalára állítani az RMDSZ-t.
így a megyei önkormányzatok által finanszírozott intézmények kerülnének veszélybe.
„A Traian Băsescu által vezetett Demokrata Pártnak, melynek Emil Boc is tagja volt, régi vesszőparipája, hogy régiókat hozzanak létre a megyék helyett” – idézte fel a székelyföldi politikus. Szerinte ennek több oka is van, egyrészt Erdélyben a több mint ezer éves berendezkedés, a vármegyerendszer túl jól működik, másrészt Emil Boc „önjelölt régióvezér” szeretne lenni. „Emil Boc Kolozsvár sikeres polgármestere, de úgy tűnik, neki ez nem elég” – mondta a háromszéki politikus, aki szerint Boc szava nem elég arra, hogy a jelenlegi közigazgatási rendszert megváltoztassa.
Emlékeztetett, hogy Cseke Attila fejlesztési miniszter kezdeményezésére megszüntették az építkezési felügyelőségeknél a felesleges regionális szintet, ami csak „parkolópálya” volt a régi embereknek.
– fogalmazta meg Tamás Sándor. Másrészt – tette hozzá –, hogy ha Háromszéket, Hargita és Maros megyét „besepernék” egy központi fejlesztési régióba, 25 százalék alá kerülne a magyarság aránya. „Mi lenne például a Székely Nemzeti Múzeum finanszírozásával, fontos lenne vagy sem a 75 százalékos többségnek? Látjuk, hogy ebben a régióban a Batthyáneum könyvtár sorsa is csak nekünk fontos. Attól tartok, hogy jól működő székelyföldi intézmények jutnának sanyarú sorsra. Ezért határozottam ellenzem az átszervezést” – szögezte le Tamás Sándor.
A Romániai Püspöki Konferencia szolidaritásáról biztosította a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget a Batthyáneum ügyében. Hangsúlyozzák, a nyilvánvaló történelmi tényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás