Belpolitikai vihar Koszovó-ügyben

Az államfő szerint az elnöki, illetve a kormányfői hivatal azért nem reagált azonnal Koszovó függetlenségének vasárnapi kikiáltására, mivel az EU-tagok állam- és kormányfői szinten megállapodtak abban, hogy a tagállamok külügyminiszteri tanácsának brüsszeli munkálatainak lezárása előtt egyik állam sem tesz olyan nyilatkozatokat, amelyek befolyásolják a döntést.
Az államfővel folytatott egyeztetéseken az RMDSZ-en kívül mindegyik parlamenti párt támogatta azt a nyilatkozattervezetet, amelyet Băsescu ismertetett, és amely Románia álláspontját tartalmazza Koszovó függetlensége kapcsán. A tervezet megvitatása nem sokkal lapzártánk előtt kezdődött a parlament két házának együttes ülésén.
A pártok – a liberálisok kivételével – azt követelték, hogy az RMDSZ távozzon a kormányból, miután Markó Béla szövetségi elnök tegnap megerősítette a vasárnap Kelemen Hunor ügyvezető elnökkel közösen aláírt nyilatkozatát. „Koszovó függetlenné válása nem szolgál analógiaként, konkrét modellként más helyzetekre, ám mégis precedenst jelent abban, hogy az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek aktívan szerepet kell vállalnia a nemzetiségi kérdés, a közösségi célok rendezését célzó politikai eszközök és megoldások kialakításában” – fogalmazott sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke. Hozzátette: a világ számos országa, köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia bejelentette, hogy el fogja ismerni Koszovót, ezért Romániának az EU tagállamaként  előbb-utóbb szintén el kell ismernie az új balkáni államot. Annál is inkább – folytatta Markó –, mivel a koszovói függetlenség a balkáni folyamatok természetes következménye, és nem kellett volna senkit meglepetésként érnie.
Az RMDSZ álláspontja felzúdulást keltett a pártok körében. A szövetséget kormányzati partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről is támadás érte tegnap, miután Radu Câmpeanu szenátor leszögezte: a szövetségnek nincs mit keresnie a kormányban, ha támogatja Koszovó függetlenségét. A liberálisok álláspontja az államfővel folytatott esti megbeszélés után már árnyaltabbá vált. Crin Antonescu PNL-alelnök leszögezte: az RMDSZ kormánytagként vállalja a Tăriceanu-kormány minden döntését, a szövetség csak politikai nyilatkozat formájában állt ki az új állam elismerése mellett.
A legélesebben a Nagy-Románia Párt (PRM) reagált az RMDSZ álláspontjára. Gheorghe Funar, az alakulat főtitkára azt javasolta, hogy Markó Bélát tartóztassák le a nemzetbiztonsági törvény sorozatos megsértése miatt, Corneliu Vadim Tudor pártelnök pedig azt követelte: zárják ki a kormányból „a terrorista és illegális RMDSZ-t”.
Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek le kell mondania arról, hogy a kormány tagjaként támogassa Koszovó függetlenségét. A szövetség álláspontjának elfogadhatatlanságát hangsúlyozta tegnap a Szociáldemokrata Párt (PSD) több vezetője, köztük Mircea Geoană pártelnök is.
Traian Băsescu tegnap bejelentette azt is: azzal, hogy Románia elutasítja Koszovó függetlenségét, megszűnik a pristinai diplomáciai képviselet is. Románia nem fog részt venni a koszovói intézmények létrehozásában, csak rendfenntartó kontingensével lesz jelen a térségben, ENSZ-határozat alapján. Adrian Cioroianu külügyminiszter közölte: Románia részt vesz az EU koszovói missziójában, mivel annak létrehozásáról még a függetlenség kikiáltása előtt született döntés, a katonai erő pedig nem a pristinai vezetés kérésére megy a térségbe.


MPP: tanulságok itthon és Európában
Koszovó függetlenségének ügyében elsősorban a tárgyi tévedéseket kell helyretenni, ugyanakkor a román érzékenységet figyelembe véve pontosítani, hogy a kisebbségek kérdésének rendezése a volt Jugoszlávia területén egészen más körülmények között zajlott, mint amilyeneket a Kárpát-medencei magyar közösségek esete kínál – jelentette ki a Krónika megkeresésére Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.  „Az MPP álláspontja szerint az euroatlanti integráció tagjaként Romániának azt az utat kell járnia, amit az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Németország jár – fogalmazott Szász Jenő. – Ugyanakkor a koszovói szerbek számára széles körű autonómiát kell szavatolni, ennek megvalósítása modellértékű lehet a romániai magyarság autonómiatörekvéseinek tekintetében is.” Az MPP-elnök szerint a koszovói fejlemények annak a folyamatnak is lendületet adhatnak, amely a ceauşescui időkből örökölt túlzó központosítást váltaná fel a történelmi-gazdasági örökségből fakadó széles körű helyi autonómiákkal, s ez nemcsak a Székelyföld, de más romániai régiók számára is az ideális megoldást jelentheti.