Az államfő szerint az elnöki, illetve a kormányfői hivatal azért nem reagált azonnal Koszovó függetlenségének vasárnapi kikiáltására, mivel az EU-tagok állam- és kormányfői szinten megállapodtak abban, hogy a tagállamok külügyminiszteri tanácsának brüsszeli munkálatainak lezárása előtt egyik állam sem tesz olyan nyilatkozatokat, amelyek befolyásolják a döntést.
Az államfővel folytatott egyeztetéseken az RMDSZ-en kívül mindegyik parlamenti párt támogatta azt a nyilatkozattervezetet, amelyet Băsescu ismertetett, és amely Románia álláspontját tartalmazza Koszovó függetlensége kapcsán. A tervezet megvitatása nem sokkal lapzártánk előtt kezdődött a parlament két házának együttes ülésén.
A pártok – a liberálisok kivételével – azt követelték, hogy az RMDSZ távozzon a kormányból, miután Markó Béla szövetségi elnök tegnap megerősítette a vasárnap Kelemen Hunor ügyvezető elnökkel közösen aláírt nyilatkozatát. „Koszovó függetlenné válása nem szolgál analógiaként, konkrét modellként más helyzetekre, ám mégis precedenst jelent abban, hogy az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek aktívan szerepet kell vállalnia a nemzetiségi kérdés, a közösségi célok rendezését célzó politikai eszközök és megoldások kialakításában” – fogalmazott sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke. Hozzátette: a világ számos országa, köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia bejelentette, hogy el fogja ismerni Koszovót, ezért Romániának az EU tagállamaként előbb-utóbb szintén el kell ismernie az új balkáni államot. Annál is inkább – folytatta Markó –, mivel a koszovói függetlenség a balkáni folyamatok természetes következménye, és nem kellett volna senkit meglepetésként érnie.
Az RMDSZ álláspontja felzúdulást keltett a pártok körében. A szövetséget kormányzati partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről is támadás érte tegnap, miután Radu Câmpeanu szenátor leszögezte: a szövetségnek nincs mit keresnie a kormányban, ha támogatja Koszovó függetlenségét. A liberálisok álláspontja az államfővel folytatott esti megbeszélés után már árnyaltabbá vált. Crin Antonescu PNL-alelnök leszögezte: az RMDSZ kormánytagként vállalja a Tăriceanu-kormány minden döntését, a szövetség csak politikai nyilatkozat formájában állt ki az új állam elismerése mellett.
A legélesebben a Nagy-Románia Párt (PRM) reagált az RMDSZ álláspontjára. Gheorghe Funar, az alakulat főtitkára azt javasolta, hogy Markó Bélát tartóztassák le a nemzetbiztonsági törvény sorozatos megsértése miatt, Corneliu Vadim Tudor pártelnök pedig azt követelte: zárják ki a kormányból „a terrorista és illegális RMDSZ-t”.
Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek le kell mondania arról, hogy a kormány tagjaként támogassa Koszovó függetlenségét. A szövetség álláspontjának elfogadhatatlanságát hangsúlyozta tegnap a Szociáldemokrata Párt (PSD) több vezetője, köztük Mircea Geoană pártelnök is.
Traian Băsescu tegnap bejelentette azt is: azzal, hogy Románia elutasítja Koszovó függetlenségét, megszűnik a pristinai diplomáciai képviselet is. Románia nem fog részt venni a koszovói intézmények létrehozásában, csak rendfenntartó kontingensével lesz jelen a térségben, ENSZ-határozat alapján. Adrian Cioroianu külügyminiszter közölte: Románia részt vesz az EU koszovói missziójában, mivel annak létrehozásáról még a függetlenség kikiáltása előtt született döntés, a katonai erő pedig nem a pristinai vezetés kérésére megy a térségbe.
MPP: tanulságok itthon és Európában
Koszovó függetlenségének ügyében elsősorban a tárgyi tévedéseket kell helyretenni, ugyanakkor a román érzékenységet figyelembe véve pontosítani, hogy a kisebbségek kérdésének rendezése a volt Jugoszlávia területén egészen más körülmények között zajlott, mint amilyeneket a Kárpát-medencei magyar közösségek esete kínál – jelentette ki a Krónika megkeresésére Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. „Az MPP álláspontja szerint az euroatlanti integráció tagjaként Romániának azt az utat kell járnia, amit az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Németország jár – fogalmazott Szász Jenő. – Ugyanakkor a koszovói szerbek számára széles körű autonómiát kell szavatolni, ennek megvalósítása modellértékű lehet a romániai magyarság autonómiatörekvéseinek tekintetében is.” Az MPP-elnök szerint a koszovói fejlemények annak a folyamatnak is lendületet adhatnak, amely a ceauşescui időkből örökölt túlzó központosítást váltaná fel a történelmi-gazdasági örökségből fakadó széles körű helyi autonómiákkal, s ez nemcsak a Székelyföld, de más romániai régiók számára is az ideális megoldást jelentheti.
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.