
Fotó: Biró István
Románia földgázszükségletnek mintegy 40 százaléka külföldről származik, a gáz jelenlegi 370 dolláros ezer köbméterenkénti, nemzetközi piaci ára pedig több mint kétszerese a hazai kitermelésű energiahordozóénak. Emiatt az import- és a hazai gáz árának átlagolása révén kialakított lakossági gázárat jelentős mértékben befolyásolják a világpiaci fejlemények.
Másrészt az Európai Bizottság is nyomást gyakorol a bukaresti kormányra arra hivatkozva, hogy Románia az európai uniós csatlakozási tárgyalások során vállalta: a tagság elnyerését követően európai szintre emeli a hazai gázárakat. A pénzügyi és gazdasági miniszter, Varujan Vosganian viszont azt állítja, ilyen kötelezettség nem létezik.
Alig egy héttel azt követően, hogy a Distrigaz Sud 8–12 százalékos gázáremelést javasolt áprilistól, tegnap az E.ON Gaz Románia bejelentette: első lépésként 12 százalékos drágítást lát indokoltnak az idei második negyedévtől, éves viszonylatban pedig 15–20 százalékos áremelést tart szükségesnek az importgáz drágulása miatt. A társaság leszögezi, hogy az Országos Energiaügyi Hatósághoz (ANRE) eljuttatott drágítási javaslat nem saját profitjának növelését célozza, sőt az idei első negyedévben 55 millió lejes veszteséget könyvelhet el, mivel februárban túl alacsony volt az áremelés szintje. Az E.ON Gaz azt is hangsúlyozza: ha a szabályozó hatóság nem hagyja jóvá az árkorrekciót, a társaság pénzügyi nehézségekkel szembesül, vagy pedig csökkenteni kényszerül a behozatalt, és nem lesz képes ellátni a lakossági fogyasztókat.
Olosz Gergely, az ANRE elnöke hétfőn azt nyilatkozta az Új Magyar Szó című napilapnak, hogy a hatóság március végéig dönt a gázáremelés ügyében. A szabályozó hatóság egyébként még a múlt héten közölte, hogy az importált gáz ára az idei második negyedévben elérheti az ezer köbméterenkénti 420 dollárt. Gabriel Sârbu, az ANRE tarifaosztályának igazgatója a múlt héten úgy nyilatkozott, a hatóság azt vizsgálja, hogy ez a drágulás milyen formában befolyásolja majd a lakossági árat, és azt követően döntenek az esetleges drágításról, hogy mindkét gázszolgáltató társaságtól megkapták az árkorrekciós javaslatokat. A gázár várható növekedése a választásokra készülő politikai pártokat is nyugtalanítja. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszternek tegnap a képviselőház ipari bizottsága előtt kellett magyarázkodnia és felvázolnia a kilátásokat.
Gázalap az alacsony jövedelműeknek
A kormány egy ezután létrehozandó szociális alapból kívánja segíteni az alacsony jövedelmű családokat, hogy képesek legyenek kifizetni gázszámláikat. Varujan Vosganian gazdasági miniszter a képviselőház iparügyi bizottságában tegnap tartott meghallgatáson közölte, az alaphoz azok a családok nyújthatnak majd be gázár-támogatási kérelmet, amelyekben az egy főre eső jövedelem 630 lej alatt marad.
A miniszter arra számít, hogy a szociális alap idén 200 millió lejből gazdálkodhat, ezt az összeget pedig az energiaszektorban érdekelt cégek fizetik be a számlájára. A kormány nem kíván alsó és felső korlátokat szabni a cégeknek arra, hogy milyen összegeket fizessenek be. Lehetővé teszi számukra azt is, hogy a befizetésekkel túllépjék a hatályos támogatási (szponzorálási) törvényben megszabott kereteket. A miniszter szerint a vállalatok számára az teszi vonzóvá a szociális alapba való befizetéseket, hogy ezeket leírhatják az adóalapjukból.
Egyelőre a két romániai gázkitermelő cég, a Petrom és a Romgaz mutatott hajlandóságot arra, hogy hozzájáruljon az alaphoz. Vosganian korábban bejelentette, február végéig megállapodik a két gázkitermelő céggel, hogy ezek valamennyi olyan bevételüket befizessék, amely a belföldi gáz árának az emeléséből származik. A Petrom viszont azt közölte, hogy egyelőre nem döntöttek a befizetéseik összegéről.
Kétségbe vont brüsszeli elvárások
Varujan Vosganian a meghallgatáson cáfolta, hogy az Európai Bizottság elvárná Romániától a hazai kitermelésű gáz és az importgáz árának a kiegyenlítését. „Az EU csupán azt kérte, hogy a hazai gáz ára ne legyen államilag támogatott, fedezze kitermelése költségeit. A hazai gáz olcsóbb, és még hosszú időn át az is marad” – fogalmazott Vosganian. A miniszter mostani kijelentése szöges ellentétben áll az az Európai Bizottság szóvivője, Ferran Tardellas korábbi kijelentéseivel. Tardellas januárban egy BBC-interjúban arról beszélt, Bukarestnek be kell tartania az uniós csatlakozási tárgyalásokon tett ígéreteit, és azonos szintre kell hoznia az országban kitermelt földgáz árát az importból származóéval. „Az alacsony árat bizonyos szempontból állami támogatásként is lehet értelmezni” – magyarázta a szóvivő. Azt is elmagyarázta, azért szükséges az árak kiegyenlítése, mert a külföldi szolgáltatók nem tudnak belépni a román piacra.
Olosz Gergely, az országos energiahatóság elnöke korábban arról beszélt, hogy a hazai gáz árának az importgázéhoz való igazítását sikerült 2012-ig kitolni.
Példátlan politikai nyomás nehezedik a bírói hatalomra – jelentette ki Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője.
A bukaresti Győzelem (Victoriei) téren tüntetnek kedden a juhtenyésztők. A többek között az exporttilalom feloldását követelő gazdák demonstrációjára rátelepedtek a szélsőségesen nacionalista AUR szimpatizánsai is, akik nekirontottak a csendőröknek.
A PSD minden párttal, így az AUR-ral is tárgyalnia kell ahhoz, hogy létrehozza a kormány megszavazásához szükséges 233 fős álló többséget a parlamentben, és így megoldja a kormányzati válságot – jelentette ki Bogdan Ivan volt energiaügyi miniszter.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.