Băsescu: Ponta a titkos ügynök – A kormányfő tagadja

Az elnök hétfőn este a Realitatea hírcsatornának nyilatkozva azt mondta: a miniszterelnök 1997 és 2001 között, miközben ügyészként tevékenykedett, a külügyi hírszerzésnek dolgozott, ami a korábbi, akkor érvényben lévő alkotmány értelmében összeférhetetlenségnek minősül.

Băsescu szerint Pontának, aki ma a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, azért kell beismernie, hogy titkos ügynök volt, mert ellenkező esetben volt hírszerzési főnöke „a képébe vigyorog majd, ha elnök lesz.” „Az, hogy most a képébe vigyorog, amikor még miniszterelnök, még elmegy” – jelentette ki az államfő.

Băsescu szerint Victor Ponta gyors karrierjének is az a magyarázata, hogy 1997 és 2001 között ügynök volt, hiszen ebben az időszakban került az egyik bukaresti ügyészségről a legfőbb ügyészségre. Hozzátette: mindezt bizonyítani is tudja, anélkül azonban, hogy titkos hírszerzési dokumentumokat tárna a nyilvánosság elé.

Băsescu: Ponta és Johannis korrupt

Kemény hangnemben bírálta a két legesélyesebb államfőjelöltet, Victor Pontát és Klaus Johannist Traian Băsescu álalmfő, egyúttal közölte: Elenea Udreát, a Népi Mozgalom Párt (PMP) jelöltjét támogatja. Az államfő hazugnak és korruptnak nevezte Pontát és Johannist, egyúttal cáfolta, hogy bármelyikükkel hajlandó lenne együttműködni. Ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy fölmerült: titokban összejátszik Pontával, hogy kettejük harca kerüljön a figyelem középpontjába, így Johannisra kevesebb médiaérdeklődés irányuljon. Johannis bukását követően aztán ő lépne fel a jobboldal egyesítőjeként.

Az államfő szerint többek között az bizonyítja, hogy Ponta ügynök volt, hogy ő is aláírta azt a Teodor Meleşcanu, a SIE volt igazgatója által 2013-ban beterjesztett, a hatályos törvényt módosító kormányrendeletet, amelyet a Băsescu által elnökölt Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megkerülésével fogadtak el, és amely a volt ügynököknek is nagyobb védelmet biztosít, nehezebbé téve a leleplezésüket.

(Mint ismeretes, amúgy maga Meleşcanu is államfőjelölt, miután csupán egyetlen nappal a jelentkezési határidő előtt jelentette be indulását, és ekkor mondott le a SIE éléről). Băsescu azt mondta: amikor rákérdezett Meleşcanunál, hogy a kormányban vannak-e egykori titkos ügynökök, erre a rendeletre hivatkozva tagadta meg a választ. Mindezért Ponta cinkosának nevezte Meleşcanut.

Carla del Pontét kellett Pontának megfigyelnie?

Az államfő kijelentette: Ponta törvénytelenül volt egyszerre ügyész és a SIE ügynöke, mivel a 2003-ig érvényes, így Ponta ügynöki ténykedése idején még hatályos alkotmány 131. cikkelye kimondta: a két minőség összeférhetetlen.

Băsescu közölte: akkor kezdett el Ponta múltja miatt „nyugtalankodni”, amikor 2013 elején Valer Marian szenátor egy parlamenti interpellációjában rákérdezett: igaz-e, hogy Pontát 1997-ben, amikor ügyészként tevékenykedett, beszervezte Cornel Biriş, a SIE tábornoka, és azzal a céllal küldték maffiaellenes továbbképzésre Olaszországba, hogy megfigyelje Carla del Ponte maffiaellenes ügyészt, aki később a volt Jugoszlávia területén elkövetett bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszék főügyésze lett.

Ponta: hazugság a kémvád

Mint arról beszámoltunk, Băsescu néhány hete jelentette be, hogy az egyik államfőjelölt volt titkos ügynök, és ha nem jelentkezik önként, akkor ő maga leplezi le. Ponta kedden hazugságnak nevezte az államfő kijelentéseit, Băsescut pedig zavart és zaklatott személynek.

Kijelentette: 1995 óta, amikor elvégezte a jogi egyetemet, tiszteletben tartotta a törvényeket, és a hazáját szolgálta. Korábban azt mondta: nem volt ügynök, de ha az lett volna, akkor sem mondhatná el. Szerinte az államfő felelőtlenül, kampánycélból állt elő a leleplezéssel.

Ponta egyébként a kérdéses időszakban több nemzetközi képzésen is részt vett, többek között az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Görögországban is.

Ellenfelek: Ponta mondjon le!

Klaus Johannis, a Ponta legesélyesebb kihívójának tartott jobbközép államfőjelölt felszólította a miniszterelnököt: álljon ki a nyilvánosság elé, és tisztázza az őt ért vádakat. Kijelentette: álláspontja szerint Ponta nem lehet Románia államfője, mivel az elnök nem lehet hazug, kétkulacsos és manipulálható személy.

Monica Macovei volt demokrata-liberális igazságügy-miniszter, aki maga is elnökjelölt, lemondásra szólította fel Pontát, egyben a SIE-től is magyarázatot vár: miért szervezett be alkotmányellenes módon egy ügyészt.

Egy másik elnökjelölt, Călin Popescu Tăriceanu ugyanakkor nem leleplezésnek, hanem diverziónak minősítette az államfő szavait. A szintén államfőjelölt Elena Udrea szerint Ponta hazudott és alkotmányt sértett, ezért felszólította, hogy mondjon le, és lépjen vissza az államfőjelöltségtől. Emellett a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságok feloszlatását, és új parlamenti bizottság felállítását követelte az ügy kivizsgálása érdekében.

Teodor Meleşcanu úgy vélekedett, bár valójában nem ő kezdeményezte, helyes volt az államfő által emlegetett határozat elfogadása, mivel az információs forrásokat senki sem fedheti fel, és jelezte: az államfő törvényi szankciókra számíthat. Egyúttal megjegyezte: Băsescu volt az egyetlen államfő, aki listát kért az ügynökökről.

Mihăiţă Calimente nemzeti liberális párti (PNL) képviselő, a SIE működését felügyelő parlamenti bizottság elnöke szerint össze kell hívni a testületet az ügy kivizsgálása érdekében.

Robert Cazanciuc igazságügy-miniszter szerint az államfő kijelentései kampányszólamok, az egyetlen eset, amikor egy volt hírszerző törvénytelenséget követett el, az, ha a Szekuritáté tagjaként besúgó volt, politikai rendőrségi feladatköröket látott el.