Băsescu nekimegy a magyaroknak

Az államfő azzal fenyegetőzött, hogy Románia „helyre teszi” Budapestet. Úgy vélte, hogy a Hargita és Kovászna megyébe látogató magyar politikusok „átlépték a tisztesség határait.” „Idén elértek arra a határra, amikor azt mondom: ez már túl sok” – jelentette ki, hozzátéve: Magyarország jelenleg az instabilitás forrása, ami a régióban élő kisebbségekkel való bánásmódot illeti, szerinte ugyanis Budapest politikája „nehézségeket” okoz.

Az elnök kitért Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke két héttel ezelőtti, tusnádfürdői kijelentésére is, amelyben azt kérte Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek fölött, úgy, ahogy Ausztria védhatalmi státust vállalt a dél-tiroli németek fölött. „Vannak olyan román állampolgárok, akik nem érdemlik meg, hogy román állampolgárok legyenek, mint például az a személy, aki magyar védhatalmi státust kért Erdély fölött. Meg kell megvizsgálnunk, hogy mennyire elfogadhatók az ilyen kijelentések egy román állampolgártól” – jelentette ki Băsescu.

„Egy professzor korábban azért panaszkodott, hogy Orbán Viktor túlságosan szabadon járkál Hargita és Kovászna megyében. Erre én azt kérdem: miért nem ment oda, hogy kifütyülje? A kormány nem fogja kifütyülni” – közölte az államfő. Azt is kijelentette, hogy amennyiben a tusnádfürdői, Tusványosként ismert nyári egyetem a jövőben is úgy zajlik, mint idén, akkor többé nem szervezhető meg Románia területén.

A közigazgatási átszervezés kapcsán kifejtette: az nem valósulhat meg etnikai alapon. „Akik így gondolják, összetévesztenek bennünket a sztálinistákkal: csak Sztálin hozott hétre magyar autonóm régiót” – jelentette ki.

Mint ismeretes, a kedélyeket nem csupán a tusnádfürdői kijelentések borzolták fel, hanem Vona Gábor Jobbik-elnök szombati, a borzonti EMI-táborban tett kijelentései is, amelyekben arról értekezett, hogy föl kell vetni a nemzetközi színtéren Trianon kérdését, illetve hogy Magyarországnak fel kell vállalnia a konfliktusokat Romániával.

Az államfő egyébként a határon túli románokkal kapcsolatos politikáról is beszélt. Felszólította a határon túli román közösségeket, hogy vallják magukat románnak, illetve hogy legyenek egységesek, ne osszák meg magukat több szervezet között, mert a román állam csak ebben az esetben tudja őket támogatni.

Emlékeztetett: számos környező országban népszámlálások következnek. „Tesvérek, valljátok magatokat románnak, ne moldovánnak, szerbnek vagy más, a kommunizmus idején kitalált identitásúnak. Románia azokat támogatja, akik románnak vallják maguknak” – hangsúlyozta.

Az elnök rámutatott: az iskolaügy helyzete is gyakran a román közösségeken múlik. Igaz, külső nehézségek is vannak, mivel Ukrajnában, Szerbiában és Magyarországon is nehéz munkát találni, ha valaki csak az anyanyelvén tanul. „Ezt mondjuk az RMDSZ-es kollégáknak is, amikor magyar iskolákat kérnek: ha a fiataljaitok csak magyarul tanulnak, nem találnak munkát Bukarestben. Mit kezdenek a diplomájukkal, hiszen Románia nagy, nem csupán Hargitából és Kovásznából áll?” – tette fel a kérdést az elnök. Hozzátette: példaként az Egyesült Államokra tekint, ahol a diákok angolul tanulnak, a hétvégén pedig a templomok mellett működő vasárnapi iskolákban az anyanyelvükön is. Az elnök leszögezte: az ország célja a román tudat megerősítése a környező országokban élő román közösségek körében.

Románia és Moldova esetleges egyesülése kapcsán kifejtette: bár az összes román párt szeretné, azt jelenleg a moldovaiak többsége nem akarja, a legnagyobb párt, a kommunista párt Európai Unió- és NATO-ellenes, és az ország eurázsiai integrációját szorgalmazza.

Az államfő egyébként A romániai kisebbségek jogai versus a határon túli és balkáni román kisebbségek jogai. Kit diszkriminálnak? elnevezésű panelben szólalt fel. A rendezvényen egyébként több, magyarellenes tematikájú panelt is meghirdettek, így például a székelyföldi autonómiaköveteléseket a „sztálinista” Magyar Atonóm Tartomány felélesztésére tett kísérletként értelmezik, és a restitúciós folyamatot bíráló panel is szerepel a napirenden.