
Visszavágnak. Az igazságszolgáltatási tanács szerint destabilizálni akarják az igazságügyi rendszert
Fotó: LEGFELSŐBB IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS/FACEBOOK
„Jól kidolgozott terv” zajlik a „bírói hatalom destabilizálására” – így reagált a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) csütörtökön közzétett nyilatkozatában a Recorder oknyomozó portál által készített, az igazságszolgáltatásban tapasztalható visszaéléseket leleplező riportfilmjére.
2025. december 11., 12:002025. december 11., 12:00
Az igazságszolgáltatási tanács azt állítja, hogy

A romániai igazságszolgáltatásban kevés dolog működik jobban a korrupciónál – jelentette ki Daniela Panioglu egykori bíró, miután a Recorder oknyomozó portál nyilvánosságra hozta a romániai igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos leleplezéseit.
A testület szerint „fokozódik a kampány a bírói és ügyészi kar destabilizálására az igazságszolgáltatási rendszerbe és a vezető pozícióban lévő személyekbe vetett bizalom aláásásával, akik következetesen nyilvánosan kiálltak a bírók és ügyészek függetlensége mellett, ami elengedhetetlen a polgárok jogainak és szabadságainak védelméhez”.
„A tanács nem hagyhatja figyelmen kívül az események időrendi sorrendjét, amelyet korábbi nyilvános nyilatkozataiban is kiemelt, és amely egy jól kidolgozott tervnek megfelelően zajlott, amelynek célja a bírói és ügyészi nyugdíjakkal és fizetésekkel kapcsolatos viták bagatellizálásával a bírói és ügyészi testület iránti bizalom aláásása, a bírók jogalkalmazási módszere elleni tiltakozások szervezése, az ország elnöke által tett, lázadásra való nyilvános felhívás, a nyugdíjas volt bírák aktivizálása, akik ugyanezt sürgették. Mindez az alkotmánybírósági döntés előestéjén megjelent újságcikkben csúcsosodott ki” – áll az CSM nyilatkozatában.

Nem lehet leváltani egy minisztert évekkel ezelőtti tevékenységéért – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök az igazságügyi rendszerben uralkodó tarthatatlan állapotokat feltáró Recorder-dokumentumfilm kapcsán.
A CSM azzal érvel, hogy
amelyek az Európai Bizottság CVM-jének feloldásán, majd a jogállamiságról szóló jelentésekben (2023, 2024 és 2025), a schengeni térségbe való belépés és az OECD-hez való csatlakozási eljárás során készültek, és amelyek mindegyike feltételezi a működő jogállamiság meglétét”.
A tanács hangsúlyozza, hogy „a kirendelések/delegálások mechanizmusa a bírák kifejezett hozzájárulása nélkül nem hajtható végre, mivel ez a leválthatatlanság elvének kifejezése, ezért
Ugyanakkor a bírói testületek összetételét nem csupán az elnöklő bíró akaratából határozzák meg, hanem egy olyan eljárás keretében, amely magában foglalja a részleg elnöke, az igazgatótanács javaslatát, majd az elnök döntését. A végleges határozatot bárki megtámadhatja, beleértve azt a bírót is, aki úgy véli, hogy a bírói testületben bekövetkezett változás hátrányosan érinti őt.
Ugyanez vonatkozik az áthelyezési kérelmek elutasítására is, amely ügyekben hozott döntések ellen fellebbezni lehet a legfelsőbb bírósághoz, amelynek ítélkezési gyakorlata a honlapján megtekinthető.

Több százan tüntettek szerda este a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bukaresti székhelye előtt a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje nyomán.
„Következésképpen
Az egész bírói és ügyészi testületre kimondott anatéma, amely szelektíven kiválasztott büntetőügyeken alapuló állításokon nyugszik, annak ellenére, hogy a büntetőügyek az összes ügy 10 százalékát teszik ki, valószínűleg a bírói és ügyészi testület destabilizálódásához vezet, ami súlyos következményekkel járhat és végső soron a polgárok alapvető szabadságjogaira is” – fogalmazott az CSM.

Az igazságszolgáltatási rendszer egy bírákból és politikusokból álló érdekcsoport kezébe került – állítja a Recorder oknyomozó portál egy szerdán nyilvánosságra került, Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című dokumentumfilmben.
„A tanács felszólítja a társadalmat, hogy ne hagyja magát befolyásolni olyan elszigetelt álláspontok által, amelyek ellentétben állnak a bírói és ügyészi testület alkotmányos szerepét jóhiszeműen tiszteletben tartó tagjaival” – tette hozzá a nyilatkozat.
Mint arról beszámoltunk, a Recorder leleplező dokumentumfilmje – melynek címe Foglyul ejtett igazságszolgáltatás – szeriont a romániai igazságügyi rendszert egy bírákból, ügyészekből és politikusokból álló érdekcsoport tartja kézben.
Dominic Fritz a DNA főügyészének menesztését és az igazságügyi törvények módosítását kéri
Marius Voineag korrupcióellenes főügyész leváltását kéri az igazságügyi minisztertől a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Dominic Fritz a Recorder dokumentumfilmjére reagáló csütörtöki Facebook-bejegyzésében rámutatott, a bírákat és ügyészeket ellenőrzés alatt tartó piramis szerkezetű rendszert fel kell számolni, amihez az igazságügyi törvények módosítására van szükség.
„A jelenleg hatályos jogszabályok a politikusok és az igazságszolgáltatási rendszer nekik behódoló képviselői közötti piszkos alku, egy mélyen erkölcstelen és antidemokratikus megállapodás eredményei. Miért kötötték ezt a megállapodást? Mert fel akarták számolni a szabadságukat és a lopott vagyonukat egyaránt fenyegető korrupcióellenes küzdelmet. És sikerült nekik” – fogalmazott bejegyzésében a pártelnök.
A politikus szerint ezzel magyarázható, hogy „futószalagon érkeznek” a felmentő ítéletek és szüntetik meg az eljárásokat elévülés miatt.
„Tudjuk, hogy ki tette lehetővé ezt az alkut: Klaus Iohannis. Tudjuk, hogy kik legitimálták a szavazatukkal: a PSD és a PNL törvényhozói. És tudjuk, hogy kik a végrehajtók mindkét táborban” – szögezte le. Hozzátette, az USR ezt a legelejétől ellenezte, és Stelian Ion egykori igazságügyi minisztert azért váltották le annak idején, mert nem volt hajlandó folytatni az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolását, amelyet Liviu Dragnea volt szociáldemokrata pártelnök kezdett el.
Az USR követeli az igazságügyi minisztertől a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze, Marius Voineag menesztését, illetve egy független ellenőrzést az ügyek véletlenszerű kiosztása elvének érvényesüléséről. Bejegyzésében Fritz felkérte a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, Ilie Bolojan kormányfőt és a többi koalíciós pártot, hogy támogassák kezdeményezésüket.
Nicușor Dan államfő csütörtökön a Cotroceni-palotában fogadja ukrán hivatali kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. Az ukrán elnök Ilie Bolojan miniszterelnökkel is tanácskozik majd.
A parlament két házának szerda késő délutáni együttes ülésén elfogadták azt a határozattervezetet, amely lehetővé teszi amerikai katonai erők ideiglenes telepítését a Mihail Kogălniceanu-i támaszpontra.
Az Európa Tanács fennhatósága alatt működő Újságírói Védelem és Újságírói Biztonság Előmozdításáért Platform figyelmeztetést adott ki Brîndușa Armanca temesvári oknyomozó újságíró és a PRESSHUB hálózat bírósági meghurcolása ügyében.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerdán közölte, hogy a nemzetközi biztonsági helyzet alakulását elemezve egyelőre nem indokolt a terrorfenyegetettségi szint emelése Romániában.
Jóváhagyta a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdai ülésén azt az amerikai kérést, hogy az Irán elleni hadműveletek támogatására amerikai katonai gépeket és csapatokat telepítsenek a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra.
A lakosság többsége szívesebben látná ellenzékben a Szociáldemokrata Pártot (PSD), mint kormányon – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Életét vesztette kedden egy vadászpilóta a borceai légitámaszponton – közölte a bukaresti védelmi minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a pilóta egy víztartályban lelte halálát.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő.
Az Egyesült Államok fontolgatja, hogy repülőgépeket vezényeljen a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra egy, a Közel-Keleten történő esetleges beavatkozásokhoz.
Az oktatási minisztérium közzétette a 2026–2027-es tanév szerkezetét. A diákok számára a tanév 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-án ér véget, a legtöbb évfolyam számára összesen 36 tanítási hétből áll majd.
szóljon hozzá!