Visszavágnak. Az igazságszolgáltatási tanács szerint destabilizálni akarják az igazságügyi rendszert
Fotó: LEGFELSŐBB IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS/FACEBOOK
„Jól kidolgozott terv” zajlik a „bírói hatalom destabilizálására” – így reagált a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) csütörtökön közzétett nyilatkozatában a Recorder oknyomozó portál által készített, az igazságszolgáltatásban tapasztalható visszaéléseket leleplező riportfilmjére.
2025. december 11., 12:002025. december 11., 12:00
Az igazságszolgáltatási tanács azt állítja, hogy
A romániai igazságszolgáltatásban kevés dolog működik jobban a korrupciónál – jelentette ki Daniela Panioglu egykori bíró, miután a Recorder oknyomozó portál nyilvánosságra hozta a romániai igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos leleplezéseit.
A testület szerint „fokozódik a kampány a bírói és ügyészi kar destabilizálására az igazságszolgáltatási rendszerbe és a vezető pozícióban lévő személyekbe vetett bizalom aláásásával, akik következetesen nyilvánosan kiálltak a bírók és ügyészek függetlensége mellett, ami elengedhetetlen a polgárok jogainak és szabadságainak védelméhez”.
„A tanács nem hagyhatja figyelmen kívül az események időrendi sorrendjét, amelyet korábbi nyilvános nyilatkozataiban is kiemelt, és amely egy jól kidolgozott tervnek megfelelően zajlott, amelynek célja a bírói és ügyészi nyugdíjakkal és fizetésekkel kapcsolatos viták bagatellizálásával a bírói és ügyészi testület iránti bizalom aláásása, a bírók jogalkalmazási módszere elleni tiltakozások szervezése, az ország elnöke által tett, lázadásra való nyilvános felhívás, a nyugdíjas volt bírák aktivizálása, akik ugyanezt sürgették. Mindez az alkotmánybírósági döntés előestéjén megjelent újságcikkben csúcsosodott ki” – áll az CSM nyilatkozatában.
Nem lehet leváltani egy minisztert évekkel ezelőtti tevékenységéért – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök az igazságügyi rendszerben uralkodó tarthatatlan állapotokat feltáró Recorder-dokumentumfilm kapcsán.
A CSM azzal érvel, hogy
amelyek az Európai Bizottság CVM-jének feloldásán, majd a jogállamiságról szóló jelentésekben (2023, 2024 és 2025), a schengeni térségbe való belépés és az OECD-hez való csatlakozási eljárás során készültek, és amelyek mindegyike feltételezi a működő jogállamiság meglétét”.
A tanács hangsúlyozza, hogy „a kirendelések/delegálások mechanizmusa a bírák kifejezett hozzájárulása nélkül nem hajtható végre, mivel ez a leválthatatlanság elvének kifejezése, ezért
Ugyanakkor a bírói testületek összetételét nem csupán az elnöklő bíró akaratából határozzák meg, hanem egy olyan eljárás keretében, amely magában foglalja a részleg elnöke, az igazgatótanács javaslatát, majd az elnök döntését. A végleges határozatot bárki megtámadhatja, beleértve azt a bírót is, aki úgy véli, hogy a bírói testületben bekövetkezett változás hátrányosan érinti őt.
Ugyanez vonatkozik az áthelyezési kérelmek elutasítására is, amely ügyekben hozott döntések ellen fellebbezni lehet a legfelsőbb bírósághoz, amelynek ítélkezési gyakorlata a honlapján megtekinthető.
Több százan tüntettek szerda este a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bukaresti székhelye előtt a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje nyomán.
„Következésképpen
Az egész bírói és ügyészi testületre kimondott anatéma, amely szelektíven kiválasztott büntetőügyeken alapuló állításokon nyugszik, annak ellenére, hogy a büntetőügyek az összes ügy 10 százalékát teszik ki, valószínűleg a bírói és ügyészi testület destabilizálódásához vezet, ami súlyos következményekkel járhat és végső soron a polgárok alapvető szabadságjogaira is” – fogalmazott az CSM.
Az igazságszolgáltatási rendszer egy bírákból és politikusokból álló érdekcsoport kezébe került – állítja a Recorder oknyomozó portál egy szerdán nyilvánosságra került, Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című dokumentumfilmben.
„A tanács felszólítja a társadalmat, hogy ne hagyja magát befolyásolni olyan elszigetelt álláspontok által, amelyek ellentétben állnak a bírói és ügyészi testület alkotmányos szerepét jóhiszeműen tiszteletben tartó tagjaival” – tette hozzá a nyilatkozat.
Mint arról beszámoltunk, a Recorder leleplező dokumentumfilmje – melynek címe Foglyul ejtett igazságszolgáltatás – szeriont a romániai igazságügyi rendszert egy bírákból, ügyészekből és politikusokból álló érdekcsoport tartja kézben.
Dominic Fritz a DNA főügyészének menesztését és az igazságügyi törvények módosítását kéri
Marius Voineag korrupcióellenes főügyész leváltását kéri az igazságügyi minisztertől a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Dominic Fritz a Recorder dokumentumfilmjére reagáló csütörtöki Facebook-bejegyzésében rámutatott, a bírákat és ügyészeket ellenőrzés alatt tartó piramis szerkezetű rendszert fel kell számolni, amihez az igazságügyi törvények módosítására van szükség.
„A jelenleg hatályos jogszabályok a politikusok és az igazságszolgáltatási rendszer nekik behódoló képviselői közötti piszkos alku, egy mélyen erkölcstelen és antidemokratikus megállapodás eredményei. Miért kötötték ezt a megállapodást? Mert fel akarták számolni a szabadságukat és a lopott vagyonukat egyaránt fenyegető korrupcióellenes küzdelmet. És sikerült nekik” – fogalmazott bejegyzésében a pártelnök.
A politikus szerint ezzel magyarázható, hogy „futószalagon érkeznek” a felmentő ítéletek és szüntetik meg az eljárásokat elévülés miatt.
„Tudjuk, hogy ki tette lehetővé ezt az alkut: Klaus Iohannis. Tudjuk, hogy kik legitimálták a szavazatukkal: a PSD és a PNL törvényhozói. És tudjuk, hogy kik a végrehajtók mindkét táborban” – szögezte le. Hozzátette, az USR ezt a legelejétől ellenezte, és Stelian Ion egykori igazságügyi minisztert azért váltották le annak idején, mert nem volt hajlandó folytatni az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolását, amelyet Liviu Dragnea volt szociáldemokrata pártelnök kezdett el.
Az USR követeli az igazságügyi minisztertől a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze, Marius Voineag menesztését, illetve egy független ellenőrzést az ügyek véletlenszerű kiosztása elvének érvényesüléséről. Bejegyzésében Fritz felkérte a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, Ilie Bolojan kormányfőt és a többi koalíciós pártot, hogy támogassák kezdeményezésüket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!