Államalkotó lehet a magyar

Az alaptörvény módosítását elõkészítõ parlamenti bizottság csütörtökön elfogadta az RMDSZ erre vonatkozó módosító javaslatait, miután visszatért több olyan, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyhez, amelynél korábban nem született döntés a szövetség indítványairól. A testület döntése értelmében az alkotmány elsõ cikkelyénél megmarad a meghatározás, amely alapján Románia nemzetállamként határozza meg magát, de elismerik államalkotó tényezõként a kisebbségeket. A bizottság szövegtervezetébe mindez olyan megfogalmazásban került be, hogy Románia elismeri a királyi ház, a nemzeti kisebbségek, az ortodox egyház és a többi vallásos felekezet történelmi szerepét a román állam kialakulásában.

A bizottság szövegtervezetébe bekerült egy olyan kitétel, miszerint a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket. Máté András, az RMDSZ képviselõházi frakcióvezetõje szerint ha ezt a kitételt a parlament plénuma is megerõsíti, többé nem lehet korlátozni a székely vagy a magyar zászló kitûzését az országban. Mint ismeretes, a román prefektusok az év elején valóságos hajtóvadászatot indítottak Hargita és Kovászna megyében a székely zászlók használata ellen, és felszólították a települések elöljáróit: távolítsák el a lobogót a polgármesteri hivatalok, közintézmények homlokzatáról.

Az alkotmányszövegezõ bizottság az RMDSZ azon javaslatát is elfogadta, amely szerint a nemzeti kisebbségek képviselõi saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megõrzését érintõ hatáskörökkel. Csakhogy ez az új alkotmányos cikkely arra a kisebbségi törvénytervezetre hivatkozik, amelyben szerepel ugyan a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet, ám a jogszabály 2005 óta „porosodik\" a bukaresti törvényhozásban. Ioan Avram, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselõje közölte: éppen azért nem szavazta meg a passzust, mivel nem létezõ törvényre hivatkozik. „Nem lehet beemelni az alkotmány szövegébe annak a kisebbségi jogszabálytervezetnek az elõírásait, amelyet a parlament még meg sem szavazott. Még akkor sem, ha ennek a kitételnek az alkotmányban történõ megjelenítése késõbb nem kötelezi arra a parlamentet, hogy elfogadja a kisebbségi törvényt\" – indokolta ellenszavazatát a PSD-s honatya.
Ezzel kapcsolatban különben az Erdélyi Magyar Néppárt aggasztónak tartja, hogy az indítvány szerint a kulturális autonómia intézményének létrehozási jogát nem a közösség kezébe adják, hogy annak tagjai általános, titkos és közvetlen választás útján hozzák létre döntéshozó és végrehajtó testületeiket, hanem egy kellõen nem definiált szervezet – a nemzeti kisebbség „törvényes\" képviselõje – kizárólagos hatáskörébe utalják. „Mindez elõrevetíti, hogy ezt a hatáskört a késõbbi törvényi szabályozás az RMDSZ-re szabja majd, és ezáltal a szövetség csúcsvezetése lehetõséget kap arra, hogy – a közösség nevében fellépve, de annak demokratikus ellenõrzése alól kivonva magát – kisajátítsa a kulturális autonómia intézményeinek létrehozását és mûködtetését, ékes példáját szolgáltatva ezzel a minden körülmények között kerülendõ és káros etnobiznisznek\" – állapította meg csütörtöki közleményében Toró T. Tibor. Az alakulat elnöke szerint a bizottsági döntésben egyértelmûen tetten érhetõ a román kormányzat ama törekvése is, hogy a divide et impera elv szellemében „jó és rossz, törvényes és törvénytelen, együttmûködõ és együttmûködésre képtelen magyarokra, illetve magyar politikai szervezetekre ossza a közösséget\".

Az alkotmánymódosításon dolgozó parlamenti bizottság elfogadta az RMDSZ negyedik javaslatát is, amely elõírná, hogy a hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségek legitim képviselõivel minden õket érintõ kérdésben. A bizottság a jövõ héten folytatja munkáját, és várhatóan akkor dönt az RMDSZ további indítványairól, amelyek lehetõvé tennék, hogy sarkalatos törvénynyel elismerjék egyes hagyományos térségek különleges státusát Romániában, továbbá amelyek hivatalos nyelvként ismernék el egy adott régióban jelentõs arányban élõ kisebbségek nyelvét. Különben a testület csütörtökön javaslatot tett a parlamenti képviselõk és szenátorok pártváltásának tiltására is. A megszavazott indítvány értelmében a jövõben elveszíti mandátumát az a honatya, aki kilép abból a politikai alakulatból, amelynek színeiben megválasztották. (Ez a tiltás jelenleg a polgármesterekre és helyi/megyei önkormányzati képviselõkre már vonatkozik). Egyébként a parlamenti különbizottság által elõkészített alkotmánymódosítás akkor lép hatályba, ha azt a parlament kétharmados többséggel elfogadja és érvényes népszavazás is megerõsíti.