A Nãstase-kormány „csavargói”

Az Eastern Duty Free (EDF) nevû cég szerint az eset még 2001 októberében történt, amikor egy magas rangú kormánytisztviselõ 2,5 millió dollárt követelt a cégtõl annak fejében, hogy elnyerje a bukaresti Henri Coandã-légikikötõ vámmentes üzleteinek üzemeltetési jogát. Mivel a cég nem volt hajlandó fizetni, elesett az ügylettõl.

A Financial Times címû brit gazdasági napilap hétvégi információi szerint az EDF – amelynek többek között Laoszban, Vietnamban és a Fülöp-szigeteken is vannak érdekeltségei – két szerzõdéstõl is elesett, mert nem volt hajlandó fizetni: az egyiket a Henri Coandã-repülõtérrel, a másikat a Tarom állami légitársasággal készült megkötni.

A botrány annak nyomán pattant ki, hogy a Cotidianul címû bukaresti napilap birtokába került egy hangfelvétel, amelyen a szociáldemokrata kormány egyik államtitkára jelentõs öszszeget kért az EDF romániai képviselõjétõl, Marco Maximilian Katztól. A szóban forgó idõszakban egyébként az EDF üzemeltette a repülõtér duty free-üzleteit, a pénz kifizetésére azért lett volna szükség, hogy meghosszabbítsák a szerzõdést, amelyet elõször 1992-ben, majd 1996-ban nyert el.

A hangfelvétel idõtartama 27 perc, a szalag tanúsága szerint Liana Iacob – aki 2001 és 2002 között töltött be államtitkári tisztséget a kormányban – 2,5 millió dollárt kért Katztól Adrian Nãstase kormányfõ számára. Az ügy elõzménye, hogy Sorin Teºu, Nãstase kabinetfõnöke három hónappal korábban már találkozott Rick Weillel, az EDF vezérigazgatójával a bukaresti Hilton Szálló parkolójában. A kabinetfõnök akkor vetette föl elõször, hogy a szerzõdés megtartásának fejében két és fél millió dolláros „támogatást” várnak el a cégtõl.

Az októberi találkozón – amelyet Iacob lakásán tartottak – az államtitkár tulajdonképpen csupán megismételte a Teºu által három hónappal korábban megfogalmazott igényt.

A beszélgetés tanúsága szerint Iacob eltérõ megközelítést alkalmazott. A párbeszéd nyitányából úgy tûnik, mintha együtt érezne Weillel, amiért megpróbálták megzsarolni. „Azt hallottam, hogy nagy, nagyon nagy nyomást gyakoroltak önre ezek a csavargók… Ezeknek az uraknak semmilyen felhatalmazásuk nem volt. Semmilyen. Én azonban rájöttem, mirõl is van szó” – mondja az államtitkár. A folytatásban aztán pontosítja, kitõl is hallott az ügyrõl. „Teºutól értesültem róla, akinek, hogy is mondjam, kicsúszott a lába alól a talaj. Õszinte leszek Önhöz: saját magának akarta a teljes összeget. Õ és a barátai kitaláltak egy rendszert, én pedig majdnem megõrültem, amikor láttam, hogy megpróbálják Önt zsarolni” – fejti ki, majd rátér a lényegre: elmondja, hogy egy kormányülésen fölvetette Teºunak a témát, és közölte vele, tartsa távol magát az ügytõl. „Rendben, hagyd rám az ügy megoldását. Megígérem, hogy neked is adok a pénzbõl, de nem úgy, ahogy te elképzeled. A pénz 95 százaléka a miniszterelnökhöz kerül, és a maradék öt százalékból neked is juttatok majd” – mondta a kabinetfõnöknek.

A hangfelvételbõl tehát kiderül, hogy a volt miniszterelnök köre továbbra is igényt tartott a kenõpénzre, csak azt más módon kívánták elosztani, mint a kabinetfõnök. A beszélgetés végén az államtitkár leszögezte: bizonyos abban, hogy a pénz kifizetése nélkül nem jön létre az újabb üzlet.

DNA: nincsenek bizonyítékok

Az EDF képviselõi megerõsítették, hogy a felvételen Katz hangja hallható, mint ahogy azt is, hogy a cég képviselõje valóban járt Iacob lakásán a kérdéses idõszakban. Közölték azt is, hogy a felvétel másolatát eljuttatták az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályhoz (DNA), valamint a Világbank mellett mûködõ, Washingtonban székelõ nemzetközi bírósághoz (ICSID). Iacob szerint Katz hívatlanul jelent meg a lakásán, és a beszélgetés során nem kért tõle pénzt.

Az EDF egyébként reményét fejezte ki, hogy a DNA ismét megnyitja az egyszer már lezárt ügyet, és alkalmazni fogja a törvényes elõírásokat. A korrupcióellenes ügyészek ugyanis már két ízben is foglalkoztak az EDF-megvesztegetési üggyel, elõször 2002-ben, majd az EDF megismételt feljelentése nyomán 2006-ban, ám a bizonyítékok hiányára hivatkozva nem emeltek vádat.

Az EDF szerint „kampánypénzt” követelt a kormány

A brit cég szerint a kormány oly módon ütötte ki õket a nyeregbõl, hogy elfogadott egy sürgõsségi rendeletet, amely ideiglenesen hatályon kívül helyezte a vonatkozó szerzõdéseket, felfüggesztette a duty free-üzletek mûködését, majd az EDF szerzõdését más, romániai cégeknek adták át. Weil a DNA-nak 2006-ban elmondta, a Teºuval folytatott találkozón a kabinetfõnök azzal érvelt, hogy a szerzõdés meghosszabbításához azért szükséges a kért összeget kifizetni, mert más cégek már „hozzájárultak Nãstase kampányához” két és fél millió dollárral. Közölte ugyanakkor, hogy amennyiben az EDF is hajlandó fizetni, a többieknek visszafizetik a pénzt, és a brit cég megtarthatja a szerzõdést.

Az ICSID várhatóan a napokban kezdi meg az ügy tárgyalását, és a per során – amelyben az EDF százmillió dollárt követel a román államtól, amiért jogellenesen nem hosszabbították meg a szerzõdését – Románia részérõl maga Liana Iacob és Sorin Teºu is szerepel a tanúk listáján Miron Mitrea volt közlekedési miniszter és Sorin Ducaru volt washingtoni nagykövet mellett. Adrian Nãstase volt kormányfõ, a Szociáldemokrata Párt Országos Tanácsának jelenlegi elnöke nem kívánta kommentálni az ügyet, ugyanakkor perrel fenyegette meg a Financial Times újságíróit.

Teºu és Nãstase egyébként a Cotidianul szerint közeli barátok, és a volt kabinetfõnök neve is szerepel az egykori miniszterelnök ellen indított egyik korrupciós eljárás irataiban. A dossziék tanúsága szerint õ volt az, aki a hírhedt „Tamara nagynéni”-ügyben átvette a nagynéni ékszereiért kapott 400 ezer dollárt, és elhelyezte azt a miniszterelnök felesége, Dana Nãstase bankszámláján.

B. L.

Ismét államfõ lenne Adrian Nãstase

Hajlandó lenne ismét harcba szállni az államfõi tisztségért Adrian Nãstase, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Országos Tanácsának elnöke, volt miniszterelnök. A politikus a hétvégén Suceaván kijelentette: amennyiben nem bukkan fel a párt berkeiben más, esélyesebb jelölt, 2009-ben ismét harcba szállna Traian Bãsescuval az államelnöki poszt elnyeréséért.

Mint ismeretes, a miniszterelnöki tisztségébõl leköszönõ Nãstase a 2004-es elnökválasztásokon egyszer már sorompóba állt a jelenlegi elnökkel szemben, ám a második fordulóban vereséget szenvedett. Most leszögezte: azért vállalná az újabb megmérettetést, hogy megakadályozza Bãsescut a második elnöki mandátum megszerzésében. A politikus szerint amennyiben a PSD-nek sikerül megnyernie az önkormányzati választásokat, és a parlamenti választásokon is jól szerepel, esélyes lehet az államfõi tisztség elhódítására. Nãstase szerint azért szükséges a váltás, mert Románia megfeneklett, a káosz és a botrányok pedig hátráltatják az ország fejlõdését.