A választásokról is a titkosszolgálatok döntenek? – elemzők szerint a hírszerzés érdekek mentén támogat egyes politikusokat

– fogalmazott Mungiu-Pippidi. Szerinte a jelenlegi államfő nagy hasznot húzott a szolgálatokból, különösen a Külügyi Hírszerző Szolgálatból (SIE), amely külföldön segített a PSD lejáratásában, de „nevetségessé tette magát”, amikor a Moldovai Köztársaságban Plahotniucot támogatta az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország ellenében.

Kizárólagos hozzáférések

A neves politológus azt mondta, a titkosszolgálatok már a mandátuma elején megmutatták Klaus Johannisnak, hogyan ellenőrzik a játszmákat, amikor bűnvádi aktát nyitottak a nemzetbiztonságért felelős elnöki tanácsadónak, George Scutarunak. Scutarut négy és fél év után mentették fel a pénzmosás vádja alól, amit állítólag azzal követett el, hogy tisztességtelen módon támogatásokat fogadott el Buzău megyei cégektől a PNL választási kampánya számára.

– állította Mungiu-Pippidi.

A politológus elmondta még, hogy mára a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kisajátította az adóhatóság, a Számvevőszék, a Csalásellenes Küzdelem Főosztálya (DLAF), a Központi Választási Iroda (BEC), valamint a szervátültetéssel foglalkozó hatóságok szerepét, mivel kizárólagos hozzáférésük van a választásokra, az adókra, a lakosság-nyilvántartásra, s hamarosan a szervátültetési igényekre vonatkozó adatbázisokra is az lesz. „Ez az egyik oka, hogy nem fejlesztették ezeket az intézményeket, képességeik és funkcióik átkerültek a szolgálatokhoz, melyeknek más szereppel kellene rendelkezniük. A hírszerzés az információ öt százalékát adja át az ügyészeknek, a többivel pedig mindenkit ellenőrzése alatt tart zsarolással” – hangsúlyozta az Eurocom Romániai Sajtófigyelő és az Adevărul által idézett politológus. Mungiu-Pippidi a Kormányőrséget (SPP), s a hadsereg hírszerző szolgálatát is olyan szolgálatokként nevezte meg, amelyek szintén túlságosan beavatkoznak a politikába.

Megfigyelés alatt a vállalatok

Mungiu-Pippidi szerint a SRI a SII Analyticsen keresztül mostantól a magán- és az állami vállalatokat is megfigyelés alatt fogja tartani egy olyan adatbázis révén, amely nem lesz nyilvános, vagyis amit nem oszt meg az adóhatósággal. „Gyakorlatilag ezentúl úgy lesz, ahogy a DNA-val is dolgoztak: ők döntik el, kit kell elkapni és az adóhatóság nem fogja tudni, hogy mennyire szelektív a kapott információ, mert védi őket a nemzetbiztonságról szóló 1991-es törvény. Ez a törvény ugyanaz, amellyel jogot kaptak a gazdasági vállalkozások fenntartására és ezért a cégeik minden héten nagy állami szerződéseket nyernek el” – így az elemző. Hozzátette: az elnökjelöltek közül senki nem beszél e törvény módosításáról, hogy a jövőben többé ne legyenek olyan eseteink, mint Sebastian Ghiţă vagy Vlad Plahotniuc esete. Kijelentette,

Alina Mungiu-Pippidi úgy vélte, a titkosszolgálatoknak küldött kedvező kormányzati jelzések azt valószínűsítik, hogy a kormány marad, hiszen nincs ok a félreállítására, miután eltávolították Liviu Dragneát, akinek a befolyási körei ütköztek a szolgálatok köreivel.

A România Curată (Tiszta Románia) tényfeltáró honlap egyik tavalyi összeállítása szerint a román belső elhárítás büdzséje abszolút értékben is meghaladja a lengyel, spanyol, francia, német és török szolgálatok költségvetését. Az ország GDP-jéhez viszonyítva Románia többet költ a titkosszolgálatára, mint Nagy-Britannia az MI5-re.

Míg az Egyesült Államok GDP-jének 0,13 százalékát költi az FBI-ra, addig a román SRI-nek szánt pénz az ország bruttó hazai termékének közel fél százalékát teszi ki.

George Maior, Románia washingtoni nagykövete, volt SRI-vezér háromezer operatív tisztről beszélt egy interjúban. Ha ez utóbbi adatot vesszük alapul, a román belső elhárításnál többen dolgoznak, mint az olasz, kanadai vagy német szolgálatoknál.

Nem lehet bizonyítani

Alina Mungiu-Pippidi markáns kijelentései kapcsán azt kérdeztük Illyés Gergely politológustól, miért van jelen folyamatosan a romániai politikai diskurzusban a titkosszolgálatok állítólagos befolyása?

„A román politikai szereplők – pártállástól függetlenül – és a média képviselői is rendre úgy hivatkoznak a titkosszolgálatokra, mint amelyek óriási befolyással vannak a napi pártpolitikai harcokra és az ország stratégiai döntéseire. Az elmúlt években elhangzottak olyan állítások is, hogy a titkosszolgálatok mindegyik pártban, sajtótermék szerkesztőségében és általában mindegyik társadalmi szervezetben jelen vannak és saját céljaik érdekében befolyásolják azok működését. Ezeket a narratívákat természetesen nem tudjuk minden kétséget kizáróan bizonyítani, mivel ezeknek a szervezeteknek a lényegük, hogy fedetten dolgoznak” – mondta el lapunknak az elemző. Megjegyezte ugyanakkor, ma már számtalan példát találhatunk a román nyilvánosságban arra, hogy politikusok a titkosszolgálatok nyomására vagy éppen segítségére hivatkoznak bizonyos ügyekben, akár gazdasági beruházások kapcsán is.

„Minden jel szerint a szolgálatok önálló hatalmi politikát folytatnak, érdekeik alapján támogatnak egyes politikusokat vagy éppen ellenük fordulnak és erre felhasználják az igazságszolgáltatás döntéseit is. Más államok szolgálataival összehasonlítva a különbség az, hogy azok működése a nemzetbiztonságra korlátozódik és szigorú ellenőrzési mechanizmusok között dolgoznak. Romániában viszont mintha ezek a szervezetek önálló életet élnének és nem őket ellenőrzik a megfelelő állami intézmények, hanem ők tartják ellenőrzésük alatt a teljes állami struktúrát” – szögezte le Illyés Gergely.