
Fotó: Barabás Ákos
A havi 10 ezer lejnél nagyobb jövedelmű romániaiak közel háromnegyede (72,55 százaléka) gondosan ügyel a havi kiadására, míg a 2500 lejnél alacsonyabb jövedelműeknek csak a 60 százaléka osztja be a pénzét – derül ki a FinZoom felmérésből.
2022. szeptember 23., 17:282022. szeptember 23., 17:28
2022. szeptember 23., 17:362022. szeptember 23., 17:36
A közvélemény-kutatás pénteken ismertetett adatai szerint a válaszadók 25,52 százaléka a jövedelme 40-60 százalékát költi lakhatásra. Ez az arány mindössze 24 százalék a 25 év alattiak körében, aminek egyik lehetséges magyarázata, hogy sokan közülük továbbra is a szüleikkel élnek – jegyzik meg a kutatók.
A válaszadók 66,43 százaléka ügyel általában a havi kiadásaira, 3 százalékponttal többen, mint az idei első negyedévben. Az idősebb korosztály (55 év felettiek) körében magasabb, 75 százalék körüli a pénzüket beosztók aránya, míg a fiatalabbak körében alacsonyabb: a 25 év alattiaknak csak az 55 százaléka figyel arra, hogy mire költi havonta a pénzét.
Leginkább a magas, havi 10 ezer lej fölötti jövedelemmel rendelkezők osztják be a pénzüket, 72,55 százalékuk ügyel a költségeire.
Ami a digitalizálás eszközök használatát illeti: a romániaiak 48,74 százaléka bankkártyával vagy banki átutalással fizeti ki a havi számláit, 11,79 százalék csak bizonyos hónapokban, 14,95 százalék ritkán használja ezt a fizetési módot, míg 24,51 százaléka készpénzzel fizet. Ugyanakkor 38,96 százalékuk használ hetente és 24,66 százalékuk esetenként internetbank, illetve mobilbank szolgáltatást, míg 25,52 százalékuk közvetlenül a telefonjával fizet a digitális pénztárcája segítségével.

A banki termékeket és szolgáltatásokat igénybe vevő romániaiak megközelítőleg 46 százaléka szokott interneten keresztül, vagy okostelefonját használva fizetni. Ez 70 százalékos növekedést jelent a 2020 decemberében regisztrált 27 százalékhoz képest.
A felmérés a CEC Bank megrendelésére készült 1390 fős mintán. A megkérdezettek 55,43 százaléka alkalmazott, 43,78 százalékának 2500 és 5000 lej közötti a havi jövedelme, 34,22 százalékuk 25-40 éves, 39 százalékuk pedig felsőfokú végzettségű – közölte az Agerpres hírügynökség.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
szóljon hozzá!