Kockázatok a romániai ingatlanpiacon: szakértőt kérdeztünk a veszélyekről, a leggyakoribb csalási módszerekről

Ennek következményeként a szakma megítélése egyre negatívabbá vált, az ingatlanközvetítők iránti bizalom csökkent. Ehhez a bizalomvesztéshez alaposan hozzájárul a nemrég kirobbant Nordis-ingatlanpanama: az ingatlanfejlesztő holding mintegy 1500 ügyfelét csapta be azzal, hogy nem építette meg az előre kifizetett lakásokat, szállodaszobákat, vagy ami elkészült, azt kétszer eladták. A kár mintegy 150 millió euróra rúg.

A kincses városi szakember lapunknak nyilatkozva elmondta, ha valaki ingatlanközvetítőt keres, akkor a legfontosabb, hogy ajánlás alapján válasszon, mégpedig olyan szakembert, aki korrekt és megfelelő tájékoztatást nyújt. Hangsúlyozta, hogy az átláthatóság, a megbízhatóság és az etikai normák betartása elengedhetetlen, hiszen egy közvetítő csak így tud valódi hozzáadott értéket teremteni. Tapasztalata szerint sokan a szakértői véleményen akarnak spórolni, ezzel viszont jelentős kockázatot vállalnak, és gyakran utólag bánják meg a döntésüket.

A leggyakoribb ingatlanpiaci csalások

Bónis Endre szerint Kolozsváron, és általában Romániában számos jól ismert csalási módszer terjedt el az ingatlanpiacon.

Ez a gyakorlat főként a kapzsiságra épít: a vevők a piaci ár alatti vételár reményében aláírnak egy olyan szerződést, amely valójában lehetőséget ad az építtetőnek a visszaélésre. Így fordulhat elő, hogy az érintett „ingatlanfejlesztők” akár több száz csalást is elkövethetnek anélkül, hogy felelősségre vonnák őket, hiszen a szerződéses kiskapuk ezt lehetővé teszik. „A magyarázat az, hogy mindkét fél kockáztatott és egy szürkezónás területet választott magának” – magyarázta a Krónikának az ingatlanszakértő.

korábban írtuk

Nordis-ügy: luxuscikkekre, utazásokra ment az átvert ügyfelek pénze – Egyelőre szabadlábon a két főgyanúsított

Laura Vicol és a férje, Vladimir Ciorbă a Nordis ingatlanfejlesztő vállalat becsapott ügyfeleinek pénzét többek között luxuscikkekre és drága utazásokra költötte – derül ki a Nordis-ügyben indított büntetőeljárás nyomozati anyagából.

Szintén gyakori, hogy egy fejlesztő előszerződés alapján, nagy összegű előleg fejében adja el a még terv szintjén létező ingatlanát.

Ezalatt viszont ő már felépítette és jóval drágábban értékesítette az ingatlant, míg a vásárló veszteséggel kerül ki az ügyletből, hisz a pénze értéke jelentősen csökkent.

Egy másik elterjedt átverési forma az illegálisan épített vagy bővített ingatlanok értékesítése. Gyakran elhangzanak olyan ígéretek, hogy a szükséges dokumentáció „hamarosan” rendeződik, vagy „már csak egy-két lépés van hátra”. A valóságban azonban ha egy ingatlan nincs teljesen törvényes helyzetben, akkor akár bontás is fenyegetheti, és eladása során a banki finanszírozás is problémás lehet. Ezzel a buktatóval szemben is az a legbiztosabb mód, ha bármilyen ingatlanügylet megkötése előtt a vásárló szakemberrel konzultál, aki segíthet felmérni a lehetséges kockázatokat.

Gyakran előfordulnak rejtett terhek vagy hibák is, amelyeket az eladók igyekeznek eltitkolni. Ilyen például az ingatlan tényleges méretével való visszaélés, amikor az eladó összekeveri a hasznos és az épített alapterületet, ami akár 25 százalékos eltérést is eredményezhet. Sokan csak az adásvételi szerződés megkötése után szembesülnek azzal, hogy valójában kisebb ingatlant vásároltak, mint amire számítottak.

A kisebb csalások közé sorolható az előleg-csalás, amikor egy bérbeadó az első havi lakbér és a kaució felvétele után eltűnik. Vannak olyan „vevők” is, akik lakásnézés ürügyén mennek be egy eladó ingatlanba, majd valójában kifosztják azt.

Hogyan lehet ellenőrizni egy ingatlanfejlesztő vagy beruházó megbízhatóságát?

Bónis Endre szerint egy ingatlanfejlesztő vagy beruházó megbízhatóságának ellenőrzése során több szempontot is figyelembe kell venni. Az egyik legfontosabb lépés a cég jogi helyzetének és pénzügyi stabilitásának alapos vizsgálata: érdemes utánanézni, hogy a vállalkozásnak milyen múltja van, milyen korábbi projekteket valósított meg, és milyen visszajelzéseket kapott az ügyfeleitől.

Különösen fontos a cég pénzügyi helyzetének elemzése, hiszen egy likviditási problémákkal küzdő fejlesztőnél nagyobb a kockázata annak, hogy az építkezés elakad, vagy az ingatlan nem készül el a tervezett minőségben.

Arra a kérdésre, hogy milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy ingatlan problémás lehet, Bónis Endre több gyanús körülményt is megemlített: ha például az eladó nem hajlandó minden szükséges dokumentumot bemutatni, vagy ha az okiratokban szereplő adatok nem egyeznek a valósággal, az komoly figyelmeztető jel lehet.

Végül az is aggodalomra adhat okot, ha az ingatlan ára jelentősen a piaci ár alatt mozog. Bár sokan szeretnének jó üzletet kötni, az irreálisan alacsony ár gyakran rejtett problémákra utal, például jogi akadályokra, építési hiányosságokra vagy olyan kötelezettségekre, amelyek jelentős komoly fejfájást okozhatnak a vevőnek.

Milyen szabályozási változások várhatók Romániában?

Bónis arról is beszélt, hogy a közelmúltbeli Nordis-botrány után új ingatlanpiaci szabályozás előkészítése zajlik.

Emellett az ingatlanközvetítők számára kötelező tanfolyamok és vizsgák bevezetését is tervezik, valamint létrehoznának egy országos ügynöki nyilvántartást.

korábban írtuk

Több mint ezer kárvallottja lehet a Nordis-ügynek

A Nordis-ügy kárvallottjainak képviselőivel találkozott kedden Nicolae Ciucă szenátusi elnök, valamint Gabriel Andronache és Cristian Niculescu-Ţâgârlaş liberális párti törvényhozók – adta hírül az Agerpres hírügynökség.