Hamarosan a parlament elé kerül a kormányülésen elfogadott jogszabályjavaslat
Fotó: Gov.ro
A parlament kezében a nyugdíjak sorsa, miután a szociálliberális kormány szerdai ülésén elfogadta a nyugdíjtörvény tervezetét. A jogszabály költségvetésre gyakorolt hatása kapcsán másként számol a pénzügyi és a munkaügyi tárca, annyi viszont biztos, hogy mindkét forgatókönyv szerint jelentős összegeket fog elvonni az állami büdzséből.
2018. október 10., 18:182018. október 10., 18:18
2018. október 10., 18:362018. október 10., 18:36
Szakaszonként léptetik hatályba az új nyugdíjtörvény előírásait, a nyugdíjpont értéke 2019-ben 1265 lej, 2020-ban 1775 lej, 2021-ben pedig 1875 lej lesz – jelentette be Viorica Dăncilă miniszterelnök a szerdai kormányülésen, amelyen a bejelentések értelmében el is fogadták a jogszabályjavaslatot, így az hamarosan a parlament elé kerül megvitatásra. Mint a kormányfő kiemelte: a jogszabály „szilárd elveken nyugszik” költségvetési szempontból, és a kormány konzultált annak előírásairól a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek képviselőivel egyaránt.
A számításokat a pénzügyminisztérium végezte el. Mint Eugen Teodorovici, a tárca vezetője egy kedd esti, a román közszolgálati adónak adott televíziós interjúban részletezte, 2020-ban a jogszabály költségvetésre gyakorolt hatása 9 milliárd lej, 2021-ben pedig 29 milliárd lej lesz, míg 2022-ben meghaladja majd a 40 milliárd lejt. Hozzátette: jövőre mintegy 700 millió lejjel számolnak, miután nő a nyugdíjpont értéke.
– ismerte el Teodorovici, hozzátéve azonban, hogy ő maga nem aggódik, szerinte a gazdaság elő tudja teremteni a szükséges összegeket.
Nem kell új adókat és illetékeket kivetni annak érdekében, hogy ki lehessen fizetni a megemelt összegű nyugdíjakat, és nem is kell máshonnan elvonni anyagi erőforrásokat, amennyiben a bruttó hazai termék évről évre nőni fog, mi pedig az Országos Előrejelzési Bizottság adatai mentén dolgoztunk, amely mostanáig soha nem tévedett – szögezte le egy szerdai tévés nyilatkozatban Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter is. Ő maga különben úgy számol, hogy a nyugdíjtörvény jövőre 8,4 milliárd lejt, 2020-ban 24,8 milliárd lejt, 2021-ben 58 milliárd lejt, 2022-ben pedig 81 milliárd lejt von el a költségvetésből.
– emelte ki Vasilescu.
Mint részletezte, éppen azért nem lehetett már 2019-től alkalmazni az új nyugdíjtörvényt, mivel az átszámolás rengeteg erőfeszítést igényel, hiszen a jogszabály életbe lépésével a prémiumokat vagy éppen a 13. fizetést is figyelembe fogják venni a nyugdíjak kiszámításakor. „Egy szakember naponta átlagosan 8 iratcsomót tud kiszámítani. 5 millió nyugdíjasról beszélünk” – hangsúlyozta a munkaügyi miniszter.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a pénzügyminisztériumhoz a nyugdíjtörvény négy változatát küldték el arra vonatkozóan, hogy mi történik a juttatással 2022. után. „Eredetileg úgy volt, hogy az inflációs rátával igazítjuk ki. A nyugdíjasok szövetségével, a szakszervezetekkel és valamennyi érintettel folyatott egyeztetések nyomán több verzió született. Örülök, hogy a pénzügyminisztérium a legjobbat választotta. Ennek értelmében az inflációs rátával való kiigazítás mellett előírja még azt is, hogy az országos bruttó átlagbér reálnövekedése mértékének 50 százalékával is emelni kell a nyugdíjakat” – mondta el Vasilescu.
A munkaügyi miniszter egyébként nem aggódik amiatt, hogy esetleg Klaus Johannis államfő nem hirdetné ki a nyugdíjtörvényt, miután az átmegy a parlamenten is.
Hogy végül milyen formában kerül a parlament elé a nyugdíjtörvény, szerdi lapzártánkkor még nem lehetett tudni. A korábbi bejelentések értelmében viszont a jogszabályjavaslat négy alapelvre épül. A hozzájárulás elvére, miszerint a kifizetés a hozzájárulás függvényében történik; az egyenlőség elvére, azaz azok a nyugdíjasok, akik ugyanannyit dolgoztak, de eltérő időpontban vonultak nyugdíjba, azonos pénzösszeget kapnak. Szempont a társadalmi szolidaritás elve, azaz az aktív dolgozó réteg a nyugdíjalaphoz való hozzájárulással fenntartja a nyugdíjas generációt; továbbá az elévülhetetlenség elve, vagyis a nyugdíjhoz való jog nem évül el.
A tervezet újdonságai közé tartozik, hogy a mesteri és doktori képzés éveit hozzájárulási időszaknak tekinti az érvényben lévő jogszabályba is belefoglalt egyetemi képzés, sorkatonai szolgálat, rokkantsági nyugdíj, betegszabadság, gyermeknevelési szabadság, munkanélküliségi segély, deportálás, valamint politikai fogság ideje mellett. A nem kontributív időszak beszámolásának feltétele, hogy a hozzájárulási időszak legalább 15 év legyen.
azzal a módosítással, hogy míg eddig csak öt egymást követő évet lehetett visszamenőleg befizetni, a jövőben, ötéves korlátig, bármelyik nem kontributív időszak befizethető. A befizetés több részletben is történhet, de ez nem tarthat a szerződés megkötésének pillanatától számított egy évnél tovább. Ha ez alatt nem fizették be a teljes összeget, a befizetett részösszeget tekintik hozzájárulásnak.
A tervezetben szerint továbbra is négy típusú nyugdíj lesz: az öregségi, az előzetes, a rokkantsági és az utódlási nyugdíj. Az öregségi nyugdíj esetében teljesíteni kell a nyugdíjkorhatárra és a szükséges szolgálati időre vonatkozó feltételeket. Kivételként a jelenlegi előzetes (teljes összegű) nyugdíj öregségi nyugdíjjá válik, azaz azok a személyek, akik több mint nyolc évvel túlteljesítették a törvény által előírt teljes szolgálati időt, öt évvel azelőtt kérhetik nyugdíjazásukat, hogy elérnék a nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor ebben az időszakban összevonható a bér a nyugdíjjal.
A minimálnyugdíjat az aktuális év országos bruttó minimálbéréből számolják ki. Azok a személyek, akik legalább 15 év szolgálati idővel rendelkeznek, az országos bruttó minimálbér 45 százalékát kapják, amelyhez hozzáadnak még 1 százalékot minden 15 fölött teljesített szolgálati évért. Azok a személyek, akiknek szolgálati ideje 10 és 15 év közé esik, az országos bruttó minimálbér 40 százalékát kapják, amelyhez hozzáadnak még 1 százalékot minden 10 fölött teljesített szolgálati évért.
A nyugdíjasok elégedetlenek
Az előzetes bejelentéseknek megfelelően több mint 100 nyugdíjas vonult szerdán 11 óra körül a bukaresti Győzelem térre, amiatt elégedetlenek, hogy a kormány nem hallgatta meg álláspontjukat, továbbá a nyugdíjtörvényben nem írta elő a nyugdíjak 45 százalékos emelését, pedig elmondásuk szerint erre volt ígéret a kormányprogramban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
szóljon hozzá!