A parlament dönt a nyugdíjtörvényről: elfogadta a kormány az öregségi juttatások új rendszerét meghatározó jogszabályjavaslatot

A számításokat a pénzügyminisztérium végezte el. Mint Eugen Teodorovici, a tárca vezetője egy kedd esti, a román közszolgálati adónak adott televíziós interjúban részletezte, 2020-ban a jogszabály költségvetésre gyakorolt hatása 9 milliárd lej, 2021-ben pedig 29 milliárd lej lesz, míg 2022-ben meghaladja majd a 40 milliárd lejt. Hozzátette: jövőre mintegy 700 millió lejjel számolnak, miután nő a nyugdíjpont értéke.

– ismerte el Teodorovici, hozzátéve azonban, hogy ő maga nem aggódik, szerinte a gazdaság elő tudja teremteni a szükséges összegeket.

 Vasilescu sem aggódik

Nem kell új adókat és illetékeket kivetni annak érdekében, hogy ki lehessen fizetni a megemelt összegű nyugdíjakat, és nem is kell máshonnan elvonni anyagi erőforrásokat, amennyiben a bruttó hazai termék évről évre nőni fog, mi pedig az Országos Előrejelzési Bizottság adatai mentén dolgoztunk, amely mostanáig soha nem tévedett – szögezte le egy szerdai tévés nyilatkozatban Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter is. Ő maga különben úgy számol, hogy a nyugdíjtörvény jövőre 8,4 milliárd lejt, 2020-ban 24,8 milliárd lejt, 2021-ben 58 milliárd lejt, 2022-ben pedig 81 milliárd lejt von el a költségvetésből.

– emelte ki Vasilescu.

Mint részletezte, éppen azért nem lehetett már 2019-től alkalmazni az új nyugdíjtörvényt, mivel az átszámolás rengeteg erőfeszítést igényel, hiszen a jogszabály életbe lépésével a prémiumokat vagy éppen a 13. fizetést is figyelembe fogják venni a nyugdíjak kiszámításakor. „Egy szakember naponta átlagosan 8 iratcsomót tud kiszámítani. 5 millió nyugdíjasról beszélünk” – hangsúlyozta a munkaügyi miniszter.

Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a pénzügyminisztériumhoz a nyugdíjtörvény négy változatát küldték el arra vonatkozóan, hogy mi történik a juttatással 2022. után. „Eredetileg úgy volt, hogy az inflációs rátával igazítjuk ki. A nyugdíjasok szövetségével, a szakszervezetekkel és valamennyi érintettel folyatott egyeztetések nyomán több verzió született. Örülök, hogy a pénzügyminisztérium a legjobbat választotta. Ennek értelmében az inflációs rátával való kiigazítás mellett előírja még azt is, hogy az országos bruttó átlagbér reálnövekedése mértékének 50 százalékával is emelni kell a nyugdíjakat” – mondta el Vasilescu.

A munkaügyi miniszter egyébként nem aggódik amiatt, hogy esetleg Klaus Johannis államfő nem hirdetné ki a nyugdíjtörvényt, miután az átmegy a parlamenten is.

 Mi változik?

Hogy végül milyen formában kerül a parlament elé a nyugdíjtörvény, szerdi lapzártánkkor még nem lehetett tudni. A korábbi bejelentések értelmében viszont a jogszabályjavaslat négy alapelvre épül. A hozzájárulás elvére, miszerint a kifizetés a hozzájárulás függvényében történik; az egyenlőség elvére, azaz azok a nyugdíjasok, akik ugyanannyit dolgoztak, de eltérő időpontban vonultak nyugdíjba, azonos pénzösszeget kapnak. Szempont a társadalmi szolidaritás elve, azaz az aktív dolgozó réteg a nyugdíjalaphoz való hozzájárulással fenntartja a nyugdíjas generációt; továbbá az elévülhetetlenség elve, vagyis a nyugdíjhoz való jog nem évül el.

A tervezet újdonságai közé tartozik, hogy a mesteri és doktori képzés éveit hozzájárulási időszaknak tekinti az érvényben lévő jogszabályba is belefoglalt egyetemi képzés, sorkatonai szolgálat, rokkantsági nyugdíj, betegszabadság, gyermeknevelési szabadság, munkanélküliségi segély, deportálás, valamint politikai fogság ideje mellett. A nem kontributív időszak beszámolásának feltétele, hogy a hozzájárulási időszak legalább 15 év legyen.

azzal a módosítással, hogy míg eddig csak öt egymást követő évet lehetett visszamenőleg befizetni, a jövőben, ötéves korlátig, bármelyik nem kontributív időszak befizethető. A befizetés több részletben is történhet, de ez nem tarthat a szerződés megkötésének pillanatától számított egy évnél tovább. Ha ez alatt nem fizették be a teljes összeget, a befizetett részösszeget tekintik hozzájárulásnak.

A tervezetben szerint továbbra is négy típusú nyugdíj lesz: az öregségi, az előzetes, a rokkantsági és az utódlási nyugdíj. Az öregségi nyugdíj esetében teljesíteni kell a nyugdíjkorhatárra és a szükséges szolgálati időre vonatkozó feltételeket. Kivételként a jelenlegi előzetes (teljes összegű) nyugdíj öregségi nyugdíjjá válik, azaz azok a személyek, akik több mint nyolc évvel túlteljesítették a törvény által előírt teljes szolgálati időt, öt évvel azelőtt kérhetik nyugdíjazásukat, hogy elérnék a nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor ebben az időszakban összevonható a bér a nyugdíjjal.

A minimálnyugdíjat az aktuális év országos bruttó minimálbéréből számolják ki. Azok a személyek, akik legalább 15 év szolgálati idővel rendelkeznek, az országos bruttó minimálbér 45 százalékát kapják, amelyhez hozzáadnak még 1 százalékot minden 15 fölött teljesített szolgálati évért. Azok a személyek, akiknek szolgálati ideje 10 és 15 év közé esik, az országos bruttó minimálbér 40 százalékát kapják, amelyhez hozzáadnak még 1 százalékot minden 10 fölött teljesített szolgálati évért.