A magyar nyelvi jogok ellen tüntettek székelyföldi román szervezetek Bukarestben

A tüntetők a bukaresti kormány „árulása” ellen tiltakoztak, mivel szerintük a Viorica Dăncilă szociáldemokrata kormányfő vezette kabinet az RMDSZ „zsarolásának” engedve olyan nyelvi jogokat épített be a frissen elfogadott közigazgatási kódexbe, amelyek a második hivatalos nyelvvé teszik Romániában a magyart. Az RMDSZ éppen ellenkezőleg, visszalépésnek tartja az új kódexet az anyanyelv használatának szempontjából.

A közösségi portálokon Stop RMDSZ jelmondattal összehívott tüntetésen a résztvevők közül sokan román népviseletben voltak és többen „Nemet mondunk az etnikai autonómiára”, „Elég a románok diszkriminálásából Románia szívében”, „Romániában a hivatalos nyelv a román” feliratú táblákat emeltek a magasba. A demonstráció szónokai szerint ideje véget vetni annak, hogy a románok „továbbra is rabszolgák legyenek őseik földjén”. Nehezményezték, hogy a székelyföldi önkormányzati testületek üléseit magyarul tartják és a román képviselők csak a szinkrontolmácsolásból értesülnek az elhangzottakról.

A tüntetők szerint az új kódex – azáltal, hogy a nyelvi jogok érvényesítését a központi közigazgatás helyi szerveitől is megköveteli – valójában a helyiről központi szintre emeli a kisebbségi anyanyelv használati jogokat, ami értelmezésük szerint országszerte második hivatalos nyelvvé teszi a magyart. A demonstráció hangadói szerint a kódex eltörölte a nyelvhasználati küszöböt, így az RMDSZ már olyan településeken is követelheti a nyelvi jogok érvényesítését, ahol a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot. Mihai Tîrnoveanu, az akció szervezője, a Nemzet Útja (Calea Neamului) Egyesület, valamint a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának alelnöke úgy foglalt állást, hogy a kormány az RMDSZ és a magyar állam nyomására fogadta el a közigazgatási törvényt, ami szerinte felér egy hazaárulással.

„Nem normális, hogy a kisebbségek közigazgatásban történő anyanyelvhasználata az RMDSZ és a megyei tanácsok közötti alkudozásoktól függjön” – vélekedett a tüntetés szervezője, aki szerint a kormányrendelet a román állam gyengüléséhez vezethet a magyar többségű régiókban, és az etnikai alapú területi autonómia elérését fogja elősegíteni, amely az RMDSZ felvállalt célkitűzése. Tîrnoveanu szerint gyengül a román alkotmányban szentesített nemzetállami jelleg azáltal, hogy „felszámolták a 20 százalékos küszöböt a közigazgatásban történő kisebbségi nyelvhasználat terén.” 

A román kormány szerdán sürgősségi rendelettel módosította a közigazgatási törvénykönyv egyes anyanyelvhasználati rendelkezéseit. Az RMDSZ pénteki közleménye szerint csorbítja a kisebbségi jogokat és visszalépést jelent az eddig hatályos rendelkezésekhez képest a most hatályba léptetett új közigazgatási kódex, amely pénteken jelent meg a hivatalos közlönyben. Az RMDSZ a visszalépések között említette a megszerzett jogok védelmének eltörlését, azt, hogy a helyi tanács dokumentumait ezután kizárólag románul hozzák nyilvánosságra, és azt is, hogy a kisebbségek által lakott településeken is kötelezik a közintézményeket, hogy az állam nyelvén is kommunikáljanak.