Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
A kommunizmus utolsó két évtizedében Romániából csaknem 100 ezer állampolgár távozott illegálisan, közülük mintegy 20 százalék volt magyar nemzetiségű – derült ki a hírhedt kommunista titkosrendőrség, a Szekuritáte Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) által Facebookon közölt összesítésből.
2024. augusztus 28., 14:532024. augusztus 28., 14:53
A romániai átvilágítási testület az 1968–1989-es időszakról tett közzé kimutatást kedden. Ebben az időszakban mintegy 97 ezer román állampolgár távozott illegálisan az országból, közülük 25 500 a zöldhatáron keresztül szökött meg, 71 500 pedig nem tért vissza Romániába, miután – rokonlátogatás, hivatalos kiküldetés, kirándulás, sportesemény, gyógykezelés, kishatárátlépés, stb. címén – útlevélhez jutott, és elhagyta az országot.
a végleg távozók alig több mint fele (50 400) volt román, ugyanakkor 24 200 német, 19 200 magyar, 1800 zsidó, 1500 roma és több száz török, tatár, görög, szlovák és ukrán nemzetiségű polgára hagyta el Romániát a hatóságok jóváhagyása nélkül. A célországok közül a legtöbben a Német Szövetségi Köztársaságba távoztak, de sokan voltak, akik Ausztriában, Svédországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, és Izraelben kerestek menedéket.
Szimbólumértékűek, így a totalitárius rendszerre emlékeztető mementókként az UNESCO Világörökség részévé válhatnak Románia egykori kommunista börtönei. Ma, február 25-én van a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
Az MTI által idézett tájékoztatás rámutatott: az 1968-ban hatályba lépett büntető törvénykönyv a köztörvényes bűnök közé sorolta, és 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta a határsértést vagy a tiltott határátlépésre irányuló kísérletet. Ezt megelőzően a szökés hazaárulásnak minősült, és akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntették.
Az átvilágítási testület összesítését ismertető Adevărul hírportál szerint ez a mentalitás az 1968-as Btk. hatályba lépésével sem sokat változott: akik a zöldhatáron keresztül – alapvetően Jugoszlávia fele – próbáltak Nyugatra szökni, hatalmas kockázatot vállaltak, hiszen
Riasztóan magas a kommunizmus iránti nosztalgia Romániában – derül ki a legfrissebb felmérésből.
A CNSAS nemcsak a közéleti szereplőkkel szemben felmerülő ügynökmúltat vizsgálja. Bármelyik román állampolgár kikérheti az átvilágítási testületnél őrzött irattárból azt a (megfigyelési, adott esetben beszervezési) dossziét, amelyet a Securitate vezetett róla vagy közvetlen felmenőiről 1989 előtt.
Valóságos divatját éli manapság a kommunizmus iránti nosztalgia, még azok körében is mintha megszépültek volna a gyilkos éra mindennapjai, akik hosszú ideig voltak elszenvedői a nélkülözésnek és a rettegésnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Drasztikus lépést készít elő Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az állami kórházakban dolgozó orvosok ellen, akik munkaidőben a magánrendelőjükben tevékenykednek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nélkül nem buktatható meg a Luca Niculescu vezette, független szakértőkből és szociáldemokrata párti (PSD) miniszterekből álló kormány – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A DIICOT és a SRI hétfőn közölte, hogy bizonyítékokat gyűjtöttek három külföldi állampolgár ellen, akik egy Oroszországból irányított szabotázshálózat tagjaiként kapcsolatba hozhatók a brassói Carfil fegyvergyár közelében történt robbanással.
Az 1989 előtti elnyomó kommunista rendszer „ökle”, a Securitate tisztjeinek élete nem csupán „szórakozásból” állt: időről időre vizsga keretében kellett számot adniuk tudásukról.
Csoma Botond szerint nem lenne helyénvaló, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot, amint azt Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök javasolta.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu azt fogja javasolni Luca Niculescu miniszterelnöknek, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadja el a területi-közigazgatási reformot és a kormányzati intézmények átszervezését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!