Fotó: Pixabay.com
Elfogadta a román kormány csütörtökön a szerencsejáték-ipart szabályozó sürgősségi rendeletet, amely az ágazatra kivetett illetékek és engedélyek jelentős emelésén túlmenően szigorítja is ezt a tevékenységet. Az ágazat képviselőit zsarolással vádoló Marcel Ciolacu immár támogatja azt a törvénytervezetet is, amely a városok peremére száműzné, az 5000 lakosnál alacsonyabb lélekszámú településekről pedig teljesen kitiltaná a játékbarlangokat.
2023. október 05., 18:062023. október 05., 18:06
2023. október 05., 18:172023. október 05., 18:17
Mihai Constantin kormányszóvivő csütörtök délutáni beszámolója szerint a Marcel Ciolacu vezette kabinet által jóváhagyott jogszabály növeli a szerencsejátékok éves licencdíját, illetve az ágazatban tevékenykedő vállalatok letétbe helyezett garanciáit és különadóit. A rendelet előírja azt is, hogy csak a Romániában bejegyzett vagy az uniós tagállamokban, az Európai Gazdasági Közösség tagállamaiban és Svájcban bejegyzett, de Romániában állandó székhellyel rendelkező vállalatok kaphatnak engedélyt szerencsejátok működtetésére.
Mihai Constantin tájékoztatása szerint a szerencsejátékokat működtető cégek adóinak 70 százaléka az állami költségvetésbe kerül, 30 százalékát pedig a Szerencsejátékok Országos Hivatala többek között a játékfüggőség megelőzését célzó programok finanszírozására fordítja. A szóvivő hozzátette, hogy a pénzügyminisztérium 30 napon belül kidolgozza a rendelet végrehajtásának módjára vonatkozó határozatot.
Fotó: Rostás Szabolcs
A pénzügyminisztérium által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet értelmében egyetlen kereskedelmi társaság sem folytathat majd hasonló a tevékenységet Románia területén, ha nem az országban vagy valamelyik EU tagállamban jegyezték be. Marcel Ciolacu miniszterelnök korábban konkrétan utalt a Transznisztriában, a szakadár Dnyeszter menti köztársaságban bejegyzett cégek romániai ténykedéseire, amelyek a jogszabály
elfogadása után már nem működtethetnek szerencsejátékokat az országban.
A szerencsejáték-szervező társaságokra kirótt adókat és illetékeket bizonyos esetekben a százszorosára emelik. A hagyományos szerencsejátékok esetében – kivéve a kaszinókat – 2024-ben a vállalatok bevétele alapján számolnak fel kockázati biztosítékot, ennek megfelelően 5 millió euróig 500 ezer, 5 és 20 millió euró között 800 ezer, 20 millió euró fölött 1 millió eurót lesznek kötelesek előteremteni a társaságok évente. 2025-től ugyanakkor a biztosíték 1 millió euróra nő, függetlenül a játékszervező bevételének volumenétől. Kaszinók esetében 1-től 5 millióig terjed a kötelező garancia, ami 2025-től a bevételtől függetlenül 5 millió euró lesz.
Kitiltaná a településekről a szerencsejátékokat egy törvénytervezet, amelynek célja a függőség elleni küzdelem.
Jóval többet kell fizetni ezentúl a működési engedélyekért is, ami egy lottózó esetében évi 200 ezer euróba, kaszinóknál és játékgépeket üzemeltetőknél, nyerőgépekkel felszerelt játéktermekért és a televíziócsatornák által közvetített bingó szervezéséért 150 ezer euróba, pókerkluboknál 25 ezer euróba kerül évente.
Az idei év hátralévő részében és 2024-ben az intézkedés révén 583,4 millió lej többletbevétellel kalkulál a tárca. Egyébként Marcel Ciolacu kormányfő kabinetje csütörtöki ülésén is meglepően kemény hangnemet ütött meg a szerencsejáték-iparral szemben. A szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök azzal vádolta a korábbi kormányokat, hogy „összejátszottak” a szerencsejáték-maffiával, hiszen miközben a koronavírus-járvány idején foganatosított korlátozások keretében a templomokat, kórházakat bezárták, a játéktermek nyitva tarthattak. „Senki nem állíthat meg, mert nem törődöm azzal, hogy az ágazat képviselői politikusokat próbálnak fenyegetni, zsarolni és újságírókat bocsátanak el” – jelentette ki Ciolacu, utalva a Gazeta Sporturilor napilap és kiadója, a svájci Ringier közötti konfliktusra.
Különben a miniszterelnök a napokban bejelentette, kormánya immár támogatja azt a törvénytervezetet, amely a városok peremére száműzné, az 5000 lakosnál alacsonyabb lélekszámú településekről pedig teljesen kitiltaná a játékbarlangokat. Az előterjesztést a kormány korábban negatívan véleményezte, ennek ellenére a kétkamarás parlament szenátusa már megszavazta, és az alsóház lesz a döntéshozó fórum, ahol Ciolacu szerint sürgősségi eljárásban fogják megvitatni.
Elfogadta a szenátus a szerencsejáték-reklámok betiltásáról szóló törvénytervezetet, ám módosított, szelídített formában. Az ügy – melyben majd a képviselőház a döntéshozó kamara – alaposan megosztja a sport világát és nem csak azt.
Az újságírói munkába való durva beavatkozással és a sajtószabadság lábbal tiprásával vádolják a svájci Ringier kiadót két romániai kiadványának munkatársai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!