Fotó: Pixabay.com
Elfogadta a román kormány csütörtökön a szerencsejáték-ipart szabályozó sürgősségi rendeletet, amely az ágazatra kivetett illetékek és engedélyek jelentős emelésén túlmenően szigorítja is ezt a tevékenységet. Az ágazat képviselőit zsarolással vádoló Marcel Ciolacu immár támogatja azt a törvénytervezetet is, amely a városok peremére száműzné, az 5000 lakosnál alacsonyabb lélekszámú településekről pedig teljesen kitiltaná a játékbarlangokat.
2023. október 05., 18:062023. október 05., 18:06
2023. október 05., 18:172023. október 05., 18:17
Mihai Constantin kormányszóvivő csütörtök délutáni beszámolója szerint a Marcel Ciolacu vezette kabinet által jóváhagyott jogszabály növeli a szerencsejátékok éves licencdíját, illetve az ágazatban tevékenykedő vállalatok letétbe helyezett garanciáit és különadóit. A rendelet előírja azt is, hogy csak a Romániában bejegyzett vagy az uniós tagállamokban, az Európai Gazdasági Közösség tagállamaiban és Svájcban bejegyzett, de Romániában állandó székhellyel rendelkező vállalatok kaphatnak engedélyt szerencsejátok működtetésére.
Mihai Constantin tájékoztatása szerint a szerencsejátékokat működtető cégek adóinak 70 százaléka az állami költségvetésbe kerül, 30 százalékát pedig a Szerencsejátékok Országos Hivatala többek között a játékfüggőség megelőzését célzó programok finanszírozására fordítja. A szóvivő hozzátette, hogy a pénzügyminisztérium 30 napon belül kidolgozza a rendelet végrehajtásának módjára vonatkozó határozatot.
Fotó: Rostás Szabolcs
A pénzügyminisztérium által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet értelmében egyetlen kereskedelmi társaság sem folytathat majd hasonló a tevékenységet Románia területén, ha nem az országban vagy valamelyik EU tagállamban jegyezték be. Marcel Ciolacu miniszterelnök korábban konkrétan utalt a Transznisztriában, a szakadár Dnyeszter menti köztársaságban bejegyzett cégek romániai ténykedéseire, amelyek a jogszabály
elfogadása után már nem működtethetnek szerencsejátékokat az országban.
A szerencsejáték-szervező társaságokra kirótt adókat és illetékeket bizonyos esetekben a százszorosára emelik. A hagyományos szerencsejátékok esetében – kivéve a kaszinókat – 2024-ben a vállalatok bevétele alapján számolnak fel kockázati biztosítékot, ennek megfelelően 5 millió euróig 500 ezer, 5 és 20 millió euró között 800 ezer, 20 millió euró fölött 1 millió eurót lesznek kötelesek előteremteni a társaságok évente. 2025-től ugyanakkor a biztosíték 1 millió euróra nő, függetlenül a játékszervező bevételének volumenétől. Kaszinók esetében 1-től 5 millióig terjed a kötelező garancia, ami 2025-től a bevételtől függetlenül 5 millió euró lesz.
Kitiltaná a településekről a szerencsejátékokat egy törvénytervezet, amelynek célja a függőség elleni küzdelem.
Jóval többet kell fizetni ezentúl a működési engedélyekért is, ami egy lottózó esetében évi 200 ezer euróba, kaszinóknál és játékgépeket üzemeltetőknél, nyerőgépekkel felszerelt játéktermekért és a televíziócsatornák által közvetített bingó szervezéséért 150 ezer euróba, pókerkluboknál 25 ezer euróba kerül évente.
Az idei év hátralévő részében és 2024-ben az intézkedés révén 583,4 millió lej többletbevétellel kalkulál a tárca. Egyébként Marcel Ciolacu kormányfő kabinetje csütörtöki ülésén is meglepően kemény hangnemet ütött meg a szerencsejáték-iparral szemben. A szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök azzal vádolta a korábbi kormányokat, hogy „összejátszottak” a szerencsejáték-maffiával, hiszen miközben a koronavírus-járvány idején foganatosított korlátozások keretében a templomokat, kórházakat bezárták, a játéktermek nyitva tarthattak. „Senki nem állíthat meg, mert nem törődöm azzal, hogy az ágazat képviselői politikusokat próbálnak fenyegetni, zsarolni és újságírókat bocsátanak el” – jelentette ki Ciolacu, utalva a Gazeta Sporturilor napilap és kiadója, a svájci Ringier közötti konfliktusra.
Különben a miniszterelnök a napokban bejelentette, kormánya immár támogatja azt a törvénytervezetet, amely a városok peremére száműzné, az 5000 lakosnál alacsonyabb lélekszámú településekről pedig teljesen kitiltaná a játékbarlangokat. Az előterjesztést a kormány korábban negatívan véleményezte, ennek ellenére a kétkamarás parlament szenátusa már megszavazta, és az alsóház lesz a döntéshozó fórum, ahol Ciolacu szerint sürgősségi eljárásban fogják megvitatni.
Elfogadta a szenátus a szerencsejáték-reklámok betiltásáról szóló törvénytervezetet, ám módosított, szelídített formában. Az ügy – melyben majd a képviselőház a döntéshozó kamara – alaposan megosztja a sport világát és nem csak azt.
Az újságírói munkába való durva beavatkozással és a sajtószabadság lábbal tiprásával vádolják a svájci Ringier kiadót két romániai kiadványának munkatársai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
15 százalékos parlamenti képviselettel nem lehet hozzájárulni Románia modernizációjához, különösen, ha olyan partnereid vannak, akikre nem lehet támaszkodni – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő.
Nem túl derűlátó Tánczos Barna, a bukaresti kormány RMDSZ-es miniszterelnök-helyettese atekintetben, hogy valaha magyar miniszterelnöke lehet Romániának.
Az elnöki hivatal – mint arról beszámoltunk – pénteken diadalmasan közölte, hogy a korábbi koalíció pártjai megállapodtak a közalkalmazotti bértörvényről.
Az iskolai tanítás teljes időtartama alatt – beleértve a szüneteket és az iskolán kívül szervezett tevékenységeket is – betiltaná a diákok számára az mobiltelefonok használatát egy törvénytervezet.
A Brassó megyei hegyimentő-szolgálat tájékoztatása szerint egy személy megmentésére irányuló akció van még folyamatban szombaton a Bucsecs-hegységben, ahol egy magashegyi futóverseny több résztvevőjének is elsősegélynyújtásra volt szüksége.
A mentőcsapatok szombaton három személy megmentésére tesznek erőfeszítéseket, akik a Bucsecs-hegységben zajló Transylvania 100 magashegyi futóversenyen való részvételük során egy jéggel borított szakaszon megcsúsztak és beestek egy szakadékba.
Kemény hangvételű bejegyzésben osztotta ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője Dan Dungaciut, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) első alelnökét.
Idén szeptember 1-jétől lép hatályba a Románia és az Amerikai Egyesült Államok közötti szociális biztonságról szóló egyezmény, így kölcsönösen elismerik a két országban ledolgozott szolgálati éveket a nyugdíj kiszámításakor.
A Miniszterelnöki Ellenőrző Testületet és a Számvevőszéket is be kívánja vetni Iana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes az Állami Vagyonkezelő Hatóság (AAAS) tevékenységének ellenőrzésére – ezt maga Gheorghiu jelentette be csütörtökön este.
Feloldotta a román kormány az 1990. január 1. és 1992. december 31. közötti időszakban a bukaresti külügyminisztérium által készített diplomáciai iratok titkosítását, így a rendszerváltás időszakának fontos dokumentumai válnak kutathatóvá.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!