Traian Băsescu mindenkit bírál

Felelősek-e a bankok?

„A gazdaság egészséges fellendítése csak a makrogazdasági egyensúly megteremtésével lehetséges” – szögezte le Băsescu, hangsúlyozva: 2007–2008-ban egészségtelen gazdasági növekedés történt, ezt pedig a bankok is ösztönözték kedvező hitelekkel, „most pedig hangoskodnak és megpróbálnak kioktatni bennünket”, miközben „szemtelenül” elhárítanak minden felelősséget a jelenlegi válsághelyzetben. „Hiteleket nyújtottak a lakosságnak, pusztán a személyazonossági igazolvány alapján, hiába figyelmeztette őket a jegybank elnöke a veszélyekre, most pedig kioktatnak bennünket” – mondta az elnök.

A bankárok azonban nem értenek egyet az államfővel. Dominic Bruynseels, az Erste-csoporthoz tartozó BCR ügyvezető igazgatója csütörtökön a Hotnews internetes portál érdeklődésére leszögezte, a pénzintézeteknek nincs közük a kialakult helyzethez. „A fiskális hiány a kormány bevételi és kiadási problémája, és semmi köze a bankokhoz.

Az Erste idén nagyobb mértékben finanszírozta ezt a deficitet, mint az előző évben, így az elnök úr álláspontja nyomán némi frusztrációt érzünk” – szögezte le Dominic Bruynseels. Hozzátette: a romániai helyzet az egyik legsúlyosabb azon országok közül, ahol az Erste jelen van. „Odafigyelünk a hitelünk minőségére, a kölcsönök értékének pedig nincs ahogyan nőnie. A cégek helyzete napról napra romlik, ami pedig egyetlen bankár számára sem jó hír” – összegzett a szakember.

Băsescu: nincs csődhelyzet

Traian Băsescu a tévéinterjúban arra is kitért, hogy szerinte Romániának a jövőben csak akkor lenne szabad újabb hiteleket felvennie, ha az összegeket a bérek és nyugdíjak fizetése helyett fejlesztésre fordítja. „Rögtön másodrangúnak tekintik azt az országot, amely autópálya-építés helyett nyugdíjak és fizetések folyósítására vesz fel hiteleket” – fogalmazott Băsescu. Hangsúlyozta: Románia nincs csődhelyzetben.

„A csődhelyzet az, amikor elfogy a pénzed. Nekünk egyelőre még van pénzünk a piacról, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), az Európai Uniótól, a bankoktól. Csakhogy ha azt akarjuk, hogy tiszteljenek bennünket, fejlesztésre kell pénzt kérnünk, nem azért, hogy ebédeljünk belőle” – fogalmazott az elnök.

Bírált béremelési kijelentések

Bírálóan szólt Băsescu arról, hogy noha „még el sem halt a visszhangja annak a sajtótájékoztatónak”, amelyen az IMF-küldöttség jelezte: bízik a bukaresti vezetés válságkezelő intézkedéseinek sikerében, a kormány egyes tagjai máris a 2011-es tervezett béremelésekről beszélt.

Mint ismeretes, Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter hétfőn, Emil Boc miniszterelnök pedig kedden 10 százalékos közalkalmazotti béremelést helyezett kilátásba 2011-re, Adriean Videanu gazdasági miniszter pedig szintén kedden azt nyilatkozta: elképzelhető, hogy a jövő évben fokozatosan a 25 százalékos bércsökkentés előtti szintre emelkednek a közalkalmazotti bérek. Jeffrey Franks, az IMF-küldöttség vezetője azonban azt javasolta, hogy a bércsökkentés továbbra is maradjon érvényben.

Kevesellt elbocsátás

Az államfő közölte, hogy szeptember 1-jén a parlamenti pártok frakcióival találkozik, és közösen kiértékelik a kormány teljesítményét. A kormány szerinte túl kevés közalkalmazottat bocsátott el, és az újabb elbocsátási tervek is túl kevés állami munkahelyet érintenek.

„2009-ben 18 ezerrel csökkent a közalkalmazottak száma. Ez kevés. Az idén eddig 27 ezerrel csökkent a közszférában dolgozók száma, ez is kevés. Gyorsítani kell a folyamatot” – mondta Băsescu. Leszögezte: a kormány által tervezett 74 ezer fős elbocsátás sem elégséges lépés, mivel a közszférában 1,35 millió ember dolgozik.

Szintén nem látja a 10 százaléknál nagyobb béremelés esélyeit Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke. Mint csütörtökön elmondta, 2011-ben a fizetések nem nőhetnek több mint 10 százalékkal olyan körülmények között, hogy jövőre az idei évhez képest 15–20 százalékkal, 47 milliárd lejről 39 milliárdra csökken a béralap. Hossu szerint azonban valószínűleg nem egyenlő mértékben emelik jövőre a béreket.

A szakszervezeti vezető szerint az országos átlagbérnél magasabb bérek a csökkentett szinten maradnak, míg a legalacsonyabbak akár 17-18 százalékkal is nőhetnek, így az országos minimálbér elérheti a 700 lejt. Kijelentését a közalkalmazottak egységes bérezését előíró, idén januárban érvénybe lépett törvény előírásaival támasztotta alá.