Fotó: Archív
2010. augusztus 05., 12:442010. augusztus 05., 12:44
„A gazdaság egészséges fellendítése csak a makrogazdasági egyensúly megteremtésével lehetséges” – szögezte le Băsescu, hangsúlyozva: 2007–2008-ban egészségtelen gazdasági növekedés történt, ezt pedig a bankok is ösztönözték kedvező hitelekkel, „most pedig hangoskodnak és megpróbálnak kioktatni bennünket”, miközben „szemtelenül” elhárítanak minden felelősséget a jelenlegi válsághelyzetben. „Hiteleket nyújtottak a lakosságnak, pusztán a személyazonossági igazolvány alapján, hiába figyelmeztette őket a jegybank elnöke a veszélyekre, most pedig kioktatnak bennünket” – mondta az elnök.
A bankárok azonban nem értenek egyet az államfővel. Dominic Bruynseels, az Erste-csoporthoz tartozó BCR ügyvezető igazgatója csütörtökön a Hotnews internetes portál érdeklődésére leszögezte, a pénzintézeteknek nincs közük a kialakult helyzethez. „A fiskális hiány a kormány bevételi és kiadási problémája, és semmi köze a bankokhoz.
Az Erste idén nagyobb mértékben finanszírozta ezt a deficitet, mint az előző évben, így az elnök úr álláspontja nyomán némi frusztrációt érzünk” – szögezte le Dominic Bruynseels. Hozzátette: a romániai helyzet az egyik legsúlyosabb azon országok közül, ahol az Erste jelen van. „Odafigyelünk a hitelünk minőségére, a kölcsönök értékének pedig nincs ahogyan nőnie. A cégek helyzete napról napra romlik, ami pedig egyetlen bankár számára sem jó hír” – összegzett a szakember.
Traian Băsescu a tévéinterjúban arra is kitért, hogy szerinte Romániának a jövőben csak akkor lenne szabad újabb hiteleket felvennie, ha az összegeket a bérek és nyugdíjak fizetése helyett fejlesztésre fordítja. „Rögtön másodrangúnak tekintik azt az országot, amely autópálya-építés helyett nyugdíjak és fizetések folyósítására vesz fel hiteleket” – fogalmazott Băsescu. Hangsúlyozta: Románia nincs csődhelyzetben.
| Az Európai Bizottság által kilátásba helyezett szankciók elkerülése végett megfontolja a kormány, hogy ne csökkenjen a Román Nemzeti Bank (BNR) alkalmazottainak bére. Erről a szerda esti kormányülést követően nyilatkoztak a Mediafax hírügynökségnek nevük elhallgatását kérő kormányzati források. Mint elmondták, a kabinet ülésén döntés született arról, hogy módosítják a közalkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentését előíró jogszabályt, hogy elkerülhessék a szankciókat. Erre a források szerint két megoldást vázoltak fel a pénzügyminisztérium szakértői. „Az Európai Bizottság szankcióinak elkerülésére a legbiztosabb megoldás, ha egy sürgősségi rendelettel azonnali hatállyal törlik a jegybank alkalmazottaira vonatkozó cikkelyt. A másik változat szerint kiegészítenék a jogszabályt egy olyan cikkellyel, mely szerint a nemzeti bank alkalmazottainak bércsökkentéséből származó megtakarítást nem irányítják át az állami költségvetésbe, és jelzik az Európai Bizottságnak, hogy a csökkentés a BNR beleegyezésével történt” – nyilatkozták a források. Az intézkedés azt követően vált elkerülhetetlenné, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (FMI) kötött készenléti hitelmegállapodást kiegészítő szándéknyilatkozatban a kormány vállalta, hogy a BNR, a biztosításokat, az ingóságokat, valamint a magánnyugdíjrendszert Felügyelő Bizottság alkalmazottai esetében nem alkalmazza a 25 százalékos bércsökkentést. Erre azért volt szükség, mivel az intézkedés ellentmond az Európai Unió alapszerződése 130-as cikkelyének. Ugyanakkor az Európai Központi Bank is közölte július elején, hogy a BNR alkalmazottainak bércsökkentése gyakorlatilag a költségvetési hiány jegybank általi finanszírozását jelenti, ami tilos, és javasolta a törvény módosítását. A vonatkozó cikkely szerint az Európai Központi Bank és az országos jegybankok nem fogadhatnak el utasításokat az uniós ügynökségektől, szervektől, hivataloktól, intézményektől vagy a tagállamok kormányaitól. Hivatalos források ugyanakkor nemrég jelezték a Mediafaxnak, hogy az Európai Bizottság már figyelmeztette Romániát, hogy beindíthatja a jogsértési eljárást, ha nem módosítja a törvényt, amely a BNR alkalmazottainak bércsökkentéséről rendelkezik. Ezzel szemben azonban – amint arról lapunkban beszámoltunk – a magyar kormány csökkenteni kívánja Simor András jegybankelnök havi fizetését. |
„A csődhelyzet az, amikor elfogy a pénzed. Nekünk egyelőre még van pénzünk a piacról, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), az Európai Uniótól, a bankoktól. Csakhogy ha azt akarjuk, hogy tiszteljenek bennünket, fejlesztésre kell pénzt kérnünk, nem azért, hogy ebédeljünk belőle” – fogalmazott az elnök.
Bírálóan szólt Băsescu arról, hogy noha „még el sem halt a visszhangja annak a sajtótájékoztatónak”, amelyen az IMF-küldöttség jelezte: bízik a bukaresti vezetés válságkezelő intézkedéseinek sikerében, a kormány egyes tagjai máris a 2011-es tervezett béremelésekről beszélt.
Mint ismeretes, Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter hétfőn, Emil Boc miniszterelnök pedig kedden 10 százalékos közalkalmazotti béremelést helyezett kilátásba 2011-re, Adriean Videanu gazdasági miniszter pedig szintén kedden azt nyilatkozta: elképzelhető, hogy a jövő évben fokozatosan a 25 százalékos bércsökkentés előtti szintre emelkednek a közalkalmazotti bérek. Jeffrey Franks, az IMF-küldöttség vezetője azonban azt javasolta, hogy a bércsökkentés továbbra is maradjon érvényben.
Az államfő közölte, hogy szeptember 1-jén a parlamenti pártok frakcióival találkozik, és közösen kiértékelik a kormány teljesítményét. A kormány szerinte túl kevés közalkalmazottat bocsátott el, és az újabb elbocsátási tervek is túl kevés állami munkahelyet érintenek.
„2009-ben 18 ezerrel csökkent a közalkalmazottak száma. Ez kevés. Az idén eddig 27 ezerrel csökkent a közszférában dolgozók száma, ez is kevés. Gyorsítani kell a folyamatot” – mondta Băsescu. Leszögezte: a kormány által tervezett 74 ezer fős elbocsátás sem elégséges lépés, mivel a közszférában 1,35 millió ember dolgozik.
Szintén nem látja a 10 százaléknál nagyobb béremelés esélyeit Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke. Mint csütörtökön elmondta, 2011-ben a fizetések nem nőhetnek több mint 10 százalékkal olyan körülmények között, hogy jövőre az idei évhez képest 15–20 százalékkal, 47 milliárd lejről 39 milliárdra csökken a béralap. Hossu szerint azonban valószínűleg nem egyenlő mértékben emelik jövőre a béreket.
A szakszervezeti vezető szerint az országos átlagbérnél magasabb bérek a csökkentett szinten maradnak, míg a legalacsonyabbak akár 17-18 százalékkal is nőhetnek, így az országos minimálbér elérheti a 700 lejt. Kijelentését a közalkalmazottak egységes bérezését előíró, idén januárban érvénybe lépett törvény előírásaival támasztotta alá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután az akadékoskodása miatt egyelőre kútba esett az E.On romániai érdekeltségeinek a magyar MVM általi átvétele, Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter most azt akadályozná meg, hogy a Napolact tejfeldolgozó a Bonafarm tulajdonába kerüljön.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat – jelentette ki szerdán a párt alelnöke, Ciprian Ciucu.
Tudomásul vette szerdai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága Nicușor Dan államfő javaslatát az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket koordináló NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozásáról.
A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.
Az oktatási minisztérium szerdán közvitára bocsátotta a hallgatói ösztöndíjak összegét jóváhagyó miniszteri rendelet tervezetét.
Nemzetközi összeesküvést sejt az ellene felhozott vádak mögött és áldozati pózban tetszeleg Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali államfőjelölt, aki ellen kedden emelt vádat a legfőbb ügyészség az államrend megdöntésére irányuló cselekedetek miatt.
Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál – ismerte le Ilie Bolojan miniszterelnök egy kedd esti televíziós interjúban.
Nem csupán 2024-ben használták a Călin Georgescu független szélsőjobboldali jelölt elnökválasztási győzelmét szolgáló hibrid háborús eszközöket, hanem idén is bevetették őket – jelentette ki Alex Florenta legfőbb ügyész.
Románia mintegy 1,5 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának, ami a GDP körülbelül 0,2 százalékát teszi ki – ismerte el Ilie Bolojan miniszterelnök, ellentmondva ezzel Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Látogatottsági adatok