Fotó: Archív
2010. augusztus 05., 12:442010. augusztus 05., 12:44
„A gazdaság egészséges fellendítése csak a makrogazdasági egyensúly megteremtésével lehetséges” – szögezte le Băsescu, hangsúlyozva: 2007–2008-ban egészségtelen gazdasági növekedés történt, ezt pedig a bankok is ösztönözték kedvező hitelekkel, „most pedig hangoskodnak és megpróbálnak kioktatni bennünket”, miközben „szemtelenül” elhárítanak minden felelősséget a jelenlegi válsághelyzetben. „Hiteleket nyújtottak a lakosságnak, pusztán a személyazonossági igazolvány alapján, hiába figyelmeztette őket a jegybank elnöke a veszélyekre, most pedig kioktatnak bennünket” – mondta az elnök.
A bankárok azonban nem értenek egyet az államfővel. Dominic Bruynseels, az Erste-csoporthoz tartozó BCR ügyvezető igazgatója csütörtökön a Hotnews internetes portál érdeklődésére leszögezte, a pénzintézeteknek nincs közük a kialakult helyzethez. „A fiskális hiány a kormány bevételi és kiadási problémája, és semmi köze a bankokhoz.
Az Erste idén nagyobb mértékben finanszírozta ezt a deficitet, mint az előző évben, így az elnök úr álláspontja nyomán némi frusztrációt érzünk” – szögezte le Dominic Bruynseels. Hozzátette: a romániai helyzet az egyik legsúlyosabb azon országok közül, ahol az Erste jelen van. „Odafigyelünk a hitelünk minőségére, a kölcsönök értékének pedig nincs ahogyan nőnie. A cégek helyzete napról napra romlik, ami pedig egyetlen bankár számára sem jó hír” – összegzett a szakember.
Traian Băsescu a tévéinterjúban arra is kitért, hogy szerinte Romániának a jövőben csak akkor lenne szabad újabb hiteleket felvennie, ha az összegeket a bérek és nyugdíjak fizetése helyett fejlesztésre fordítja. „Rögtön másodrangúnak tekintik azt az országot, amely autópálya-építés helyett nyugdíjak és fizetések folyósítására vesz fel hiteleket” – fogalmazott Băsescu. Hangsúlyozta: Románia nincs csődhelyzetben.
| Az Európai Bizottság által kilátásba helyezett szankciók elkerülése végett megfontolja a kormány, hogy ne csökkenjen a Román Nemzeti Bank (BNR) alkalmazottainak bére. Erről a szerda esti kormányülést követően nyilatkoztak a Mediafax hírügynökségnek nevük elhallgatását kérő kormányzati források. Mint elmondták, a kabinet ülésén döntés született arról, hogy módosítják a közalkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentését előíró jogszabályt, hogy elkerülhessék a szankciókat. Erre a források szerint két megoldást vázoltak fel a pénzügyminisztérium szakértői. „Az Európai Bizottság szankcióinak elkerülésére a legbiztosabb megoldás, ha egy sürgősségi rendelettel azonnali hatállyal törlik a jegybank alkalmazottaira vonatkozó cikkelyt. A másik változat szerint kiegészítenék a jogszabályt egy olyan cikkellyel, mely szerint a nemzeti bank alkalmazottainak bércsökkentéséből származó megtakarítást nem irányítják át az állami költségvetésbe, és jelzik az Európai Bizottságnak, hogy a csökkentés a BNR beleegyezésével történt” – nyilatkozták a források. Az intézkedés azt követően vált elkerülhetetlenné, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (FMI) kötött készenléti hitelmegállapodást kiegészítő szándéknyilatkozatban a kormány vállalta, hogy a BNR, a biztosításokat, az ingóságokat, valamint a magánnyugdíjrendszert Felügyelő Bizottság alkalmazottai esetében nem alkalmazza a 25 százalékos bércsökkentést. Erre azért volt szükség, mivel az intézkedés ellentmond az Európai Unió alapszerződése 130-as cikkelyének. Ugyanakkor az Európai Központi Bank is közölte július elején, hogy a BNR alkalmazottainak bércsökkentése gyakorlatilag a költségvetési hiány jegybank általi finanszírozását jelenti, ami tilos, és javasolta a törvény módosítását. A vonatkozó cikkely szerint az Európai Központi Bank és az országos jegybankok nem fogadhatnak el utasításokat az uniós ügynökségektől, szervektől, hivataloktól, intézményektől vagy a tagállamok kormányaitól. Hivatalos források ugyanakkor nemrég jelezték a Mediafaxnak, hogy az Európai Bizottság már figyelmeztette Romániát, hogy beindíthatja a jogsértési eljárást, ha nem módosítja a törvényt, amely a BNR alkalmazottainak bércsökkentéséről rendelkezik. Ezzel szemben azonban – amint arról lapunkban beszámoltunk – a magyar kormány csökkenteni kívánja Simor András jegybankelnök havi fizetését. |
„A csődhelyzet az, amikor elfogy a pénzed. Nekünk egyelőre még van pénzünk a piacról, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), az Európai Uniótól, a bankoktól. Csakhogy ha azt akarjuk, hogy tiszteljenek bennünket, fejlesztésre kell pénzt kérnünk, nem azért, hogy ebédeljünk belőle” – fogalmazott az elnök.
Bírálóan szólt Băsescu arról, hogy noha „még el sem halt a visszhangja annak a sajtótájékoztatónak”, amelyen az IMF-küldöttség jelezte: bízik a bukaresti vezetés válságkezelő intézkedéseinek sikerében, a kormány egyes tagjai máris a 2011-es tervezett béremelésekről beszélt.
Mint ismeretes, Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter hétfőn, Emil Boc miniszterelnök pedig kedden 10 százalékos közalkalmazotti béremelést helyezett kilátásba 2011-re, Adriean Videanu gazdasági miniszter pedig szintén kedden azt nyilatkozta: elképzelhető, hogy a jövő évben fokozatosan a 25 százalékos bércsökkentés előtti szintre emelkednek a közalkalmazotti bérek. Jeffrey Franks, az IMF-küldöttség vezetője azonban azt javasolta, hogy a bércsökkentés továbbra is maradjon érvényben.
Az államfő közölte, hogy szeptember 1-jén a parlamenti pártok frakcióival találkozik, és közösen kiértékelik a kormány teljesítményét. A kormány szerinte túl kevés közalkalmazottat bocsátott el, és az újabb elbocsátási tervek is túl kevés állami munkahelyet érintenek.
„2009-ben 18 ezerrel csökkent a közalkalmazottak száma. Ez kevés. Az idén eddig 27 ezerrel csökkent a közszférában dolgozók száma, ez is kevés. Gyorsítani kell a folyamatot” – mondta Băsescu. Leszögezte: a kormány által tervezett 74 ezer fős elbocsátás sem elégséges lépés, mivel a közszférában 1,35 millió ember dolgozik.
Szintén nem látja a 10 százaléknál nagyobb béremelés esélyeit Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke. Mint csütörtökön elmondta, 2011-ben a fizetések nem nőhetnek több mint 10 százalékkal olyan körülmények között, hogy jövőre az idei évhez képest 15–20 százalékkal, 47 milliárd lejről 39 milliárdra csökken a béralap. Hossu szerint azonban valószínűleg nem egyenlő mértékben emelik jövőre a béreket.
A szakszervezeti vezető szerint az országos átlagbérnél magasabb bérek a csökkentett szinten maradnak, míg a legalacsonyabbak akár 17-18 százalékkal is nőhetnek, így az országos minimálbér elérheti a 700 lejt. Kijelentését a közalkalmazottak egységes bérezését előíró, idén januárban érvénybe lépett törvény előírásaival támasztotta alá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Látogatottsági adatok