Fotó: Archív
2010. augusztus 05., 12:442010. augusztus 05., 12:44
„A gazdaság egészséges fellendítése csak a makrogazdasági egyensúly megteremtésével lehetséges” – szögezte le Băsescu, hangsúlyozva: 2007–2008-ban egészségtelen gazdasági növekedés történt, ezt pedig a bankok is ösztönözték kedvező hitelekkel, „most pedig hangoskodnak és megpróbálnak kioktatni bennünket”, miközben „szemtelenül” elhárítanak minden felelősséget a jelenlegi válsághelyzetben. „Hiteleket nyújtottak a lakosságnak, pusztán a személyazonossági igazolvány alapján, hiába figyelmeztette őket a jegybank elnöke a veszélyekre, most pedig kioktatnak bennünket” – mondta az elnök.
A bankárok azonban nem értenek egyet az államfővel. Dominic Bruynseels, az Erste-csoporthoz tartozó BCR ügyvezető igazgatója csütörtökön a Hotnews internetes portál érdeklődésére leszögezte, a pénzintézeteknek nincs közük a kialakult helyzethez. „A fiskális hiány a kormány bevételi és kiadási problémája, és semmi köze a bankokhoz.
Az Erste idén nagyobb mértékben finanszírozta ezt a deficitet, mint az előző évben, így az elnök úr álláspontja nyomán némi frusztrációt érzünk” – szögezte le Dominic Bruynseels. Hozzátette: a romániai helyzet az egyik legsúlyosabb azon országok közül, ahol az Erste jelen van. „Odafigyelünk a hitelünk minőségére, a kölcsönök értékének pedig nincs ahogyan nőnie. A cégek helyzete napról napra romlik, ami pedig egyetlen bankár számára sem jó hír” – összegzett a szakember.
Traian Băsescu a tévéinterjúban arra is kitért, hogy szerinte Romániának a jövőben csak akkor lenne szabad újabb hiteleket felvennie, ha az összegeket a bérek és nyugdíjak fizetése helyett fejlesztésre fordítja. „Rögtön másodrangúnak tekintik azt az országot, amely autópálya-építés helyett nyugdíjak és fizetések folyósítására vesz fel hiteleket” – fogalmazott Băsescu. Hangsúlyozta: Románia nincs csődhelyzetben.
| Az Európai Bizottság által kilátásba helyezett szankciók elkerülése végett megfontolja a kormány, hogy ne csökkenjen a Román Nemzeti Bank (BNR) alkalmazottainak bére. Erről a szerda esti kormányülést követően nyilatkoztak a Mediafax hírügynökségnek nevük elhallgatását kérő kormányzati források. Mint elmondták, a kabinet ülésén döntés született arról, hogy módosítják a közalkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentését előíró jogszabályt, hogy elkerülhessék a szankciókat. Erre a források szerint két megoldást vázoltak fel a pénzügyminisztérium szakértői. „Az Európai Bizottság szankcióinak elkerülésére a legbiztosabb megoldás, ha egy sürgősségi rendelettel azonnali hatállyal törlik a jegybank alkalmazottaira vonatkozó cikkelyt. A másik változat szerint kiegészítenék a jogszabályt egy olyan cikkellyel, mely szerint a nemzeti bank alkalmazottainak bércsökkentéséből származó megtakarítást nem irányítják át az állami költségvetésbe, és jelzik az Európai Bizottságnak, hogy a csökkentés a BNR beleegyezésével történt” – nyilatkozták a források. Az intézkedés azt követően vált elkerülhetetlenné, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (FMI) kötött készenléti hitelmegállapodást kiegészítő szándéknyilatkozatban a kormány vállalta, hogy a BNR, a biztosításokat, az ingóságokat, valamint a magánnyugdíjrendszert Felügyelő Bizottság alkalmazottai esetében nem alkalmazza a 25 százalékos bércsökkentést. Erre azért volt szükség, mivel az intézkedés ellentmond az Európai Unió alapszerződése 130-as cikkelyének. Ugyanakkor az Európai Központi Bank is közölte július elején, hogy a BNR alkalmazottainak bércsökkentése gyakorlatilag a költségvetési hiány jegybank általi finanszírozását jelenti, ami tilos, és javasolta a törvény módosítását. A vonatkozó cikkely szerint az Európai Központi Bank és az országos jegybankok nem fogadhatnak el utasításokat az uniós ügynökségektől, szervektől, hivataloktól, intézményektől vagy a tagállamok kormányaitól. Hivatalos források ugyanakkor nemrég jelezték a Mediafaxnak, hogy az Európai Bizottság már figyelmeztette Romániát, hogy beindíthatja a jogsértési eljárást, ha nem módosítja a törvényt, amely a BNR alkalmazottainak bércsökkentéséről rendelkezik. Ezzel szemben azonban – amint arról lapunkban beszámoltunk – a magyar kormány csökkenteni kívánja Simor András jegybankelnök havi fizetését. |
„A csődhelyzet az, amikor elfogy a pénzed. Nekünk egyelőre még van pénzünk a piacról, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), az Európai Uniótól, a bankoktól. Csakhogy ha azt akarjuk, hogy tiszteljenek bennünket, fejlesztésre kell pénzt kérnünk, nem azért, hogy ebédeljünk belőle” – fogalmazott az elnök.
Bírálóan szólt Băsescu arról, hogy noha „még el sem halt a visszhangja annak a sajtótájékoztatónak”, amelyen az IMF-küldöttség jelezte: bízik a bukaresti vezetés válságkezelő intézkedéseinek sikerében, a kormány egyes tagjai máris a 2011-es tervezett béremelésekről beszélt.
Mint ismeretes, Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter hétfőn, Emil Boc miniszterelnök pedig kedden 10 százalékos közalkalmazotti béremelést helyezett kilátásba 2011-re, Adriean Videanu gazdasági miniszter pedig szintén kedden azt nyilatkozta: elképzelhető, hogy a jövő évben fokozatosan a 25 százalékos bércsökkentés előtti szintre emelkednek a közalkalmazotti bérek. Jeffrey Franks, az IMF-küldöttség vezetője azonban azt javasolta, hogy a bércsökkentés továbbra is maradjon érvényben.
Az államfő közölte, hogy szeptember 1-jén a parlamenti pártok frakcióival találkozik, és közösen kiértékelik a kormány teljesítményét. A kormány szerinte túl kevés közalkalmazottat bocsátott el, és az újabb elbocsátási tervek is túl kevés állami munkahelyet érintenek.
„2009-ben 18 ezerrel csökkent a közalkalmazottak száma. Ez kevés. Az idén eddig 27 ezerrel csökkent a közszférában dolgozók száma, ez is kevés. Gyorsítani kell a folyamatot” – mondta Băsescu. Leszögezte: a kormány által tervezett 74 ezer fős elbocsátás sem elégséges lépés, mivel a közszférában 1,35 millió ember dolgozik.
Szintén nem látja a 10 százaléknál nagyobb béremelés esélyeit Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke. Mint csütörtökön elmondta, 2011-ben a fizetések nem nőhetnek több mint 10 százalékkal olyan körülmények között, hogy jövőre az idei évhez képest 15–20 százalékkal, 47 milliárd lejről 39 milliárdra csökken a béralap. Hossu szerint azonban valószínűleg nem egyenlő mértékben emelik jövőre a béreket.
A szakszervezeti vezető szerint az országos átlagbérnél magasabb bérek a csökkentett szinten maradnak, míg a legalacsonyabbak akár 17-18 százalékkal is nőhetnek, így az országos minimálbér elérheti a 700 lejt. Kijelentését a közalkalmazottak egységes bérezését előíró, idén januárban érvénybe lépett törvény előírásaival támasztotta alá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magánlaboratóriumoknak és -klinikáknak fel kell majd tüntetniük, mekkora elszámolási keretre szerződtek az egészségbiztosítóval, hogy a páciensek előre tudják, kell-e fizetniük a laborvizsgálatokért – jelentette be szombaton az egészségügyi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottságának növekedése a demokrácia csökkenését jelenti – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora, volt miniszterelnök-helyettes.
Vita robbant ki a párttörvény tervezett módosításáról, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt állítja: az valójában az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábbi pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Marius Budăi szerint a párt miniszterei az elmúlt héten bizonyították, hogy lehet kézzelfogható eredményekkel kormányozni.
Hibáztak a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, amikor gyakorlatilag kérkedtek a vagyonukkal – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi miniszterelnök-helyettes.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Látogatottsági adatok