• Önálló romániai magyar egyetemet sürgetett az európai felsőoktatási konferencia

Kolozsvári Charta a kisebbségi egyetemekért



A kolozsvári konferencia – amelynek első kiadását tavaly még virtuálisan, az interneten keresztül rendezték – hivatalos nyelve az angol volt, kivételt egyedül Markó Béla magyar nyelven elhangzott előadása jelentett. Az RMDSZ elnöke felidézte: az anyanyelvű köz- és felsőoktatás kiépítése a romániai magyarság elsődleges céljaként fogalmazódott meg 1989-ben, és mindez az elmúlt 16 évben részben meg is valósult. Miközben azonban az alap- és középfokú oktatás – önálló anyanyelvi intézményekben működő elemi és középiskolák létrehozásával – ügye „sínen van”, az erdélyi magyar közösség továbbra is félúton van, mivel a meglévő magánegyetemeken (Sapientia, Partiumi Keresztény Egyetem) kívül nem rendelkezik önálló állami felsőoktatási intézménnyel. „A romániai magyarságot megilleti, hogy az általa befizetett adóból visszakapja, ami neki jár, vagyis hogy állami egyetemmel rendelkezzék. Az önálló felsőoktatás kiemelt cél ma is, hiszen ez alapfeltétele egy kisebbségi közösség megmaradásának, identitása megőrzésének” – hangsúlyozta Markó Béla. Üzenetével összecsengett a rendezvény plakátján szereplő, „Vissza a Bolyai-egyetemet!” felirat, továbbá Tőkés László református püspök mondanivalója, miszerint a romániai magyarságot érintő többszintű diszkrimináció egyike éppen a felsőoktatás terén ölt testet. Ugyanerre a hátrányos megkülönböztetésre világított rá Smaranda Enache is. A Pro Europa Liga társelnöke szerint Romániának meg kell kísérelnie kezelni a kommunizmus többek között kisebbségellenes örökségét, ellenkező esetben a szász és zsidó közösséghez hasonlóan elveszíti a magyarságot is. Sólyom László köztársasági elnök a konferencia résztvevőihez intézett levelében leszögezte: a kisebbségeket többletjogok illetik meg, amelyeket minden államnak meg kell adnia a területén élő más nemzeti közösségeknek. „Az EU biztosította egységes szabadság ma sokkal tágabb, mint amikor a nemzetállamok alapításához vezetett. Ma a jogállamiságot, az európai normákat jelenti, beleértve a nemzeti kisebbségi felsőoktatást és az autonómia különböző formáit, amelyekkel a kulturális nemzet élhet” – állapította meg levelében a magyar államfő, aki emlékeztetett: minden hetedik uniós polgár kisebbségi közösség tagja, ugyanakkor az EU-tagállamokban több mint 100 ezren tanulnak kisebbségi felsőoktatási rendszerekben.
És miközben a mindenkori román kormányok az elmúlt 16 évben az európai precedens hiányára hivatkozva utasították el az önálló állami magyar egyetem létrehozását célzó javaslatokat, a felsőoktatási konferencián bemutatott példák éppen ennek ellenkezőjét bizonyították. Kiderült: önálló kisebbségi felsőoktatási hálózatnak örvendenek a Moldovai Köztársaságban élő gagauzok, a dél-tiroli (Olaszország) németek, az észtországi oroszok, sőt létezik számi (Norvégia), galego (Spanyolország), walesi nyelven oktató egyetem is, magyarra pedig a szlovákiai Selye János-egyetem a példa. Ezekből a modellekből kiindulva a konferencia résztvevői által elfogadott Kolozsvári Charta a kisebbségi nyelv és kultúra, az etnikai közösségek identitása megőrzését szolgáló felsőoktatási intézmények létrehozását ajánlja az európai államok figyelmébe. Kovács Lehel, a BKB alelnöke lapunknak elmondta, a megfogalmazott elveket hamarosan az Európai Parlament és az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elé terjesztik.