A felmérés szerint lassan növekszik azoknak a fogyasztóknak a tábora is, akik a hústermékeket helyi feldolgozóktól vásárolják
Fotó: Haáz Vince
A romániai városi lakosság 51 százaléka fogyaszt rendszeresen húskészítményeket, hideg felvágottakat, és a megkérdezett vásárlók valamivel kevesebb, mint fele rendszeresen tájékozódik a termék összetételéről – derül ki egy friss élelmiszeripari közvélemény-kutatás adataiból.
2021. augusztus 28., 11:012021. augusztus 28., 11:01
A városon lakó, internetes kapcsolattal rendelkező megkérdezettek zöme (tízből hét) legalább heti egy alkalommal eszik szalámit, kolbászt vagy más húskészítményt, a gyerekek viszont átlagban heti három alkalommal fogyasztanak hideg felvágottakat.
A vásárlói szokásokat firtató kérdések válaszaiból megtudjuk, hogy a többség nagyáruházakban szerzi be az élelmiszeripari termékeket. A felmérés adatai szerint a városi vásárlók 60 százaléka a Lidl, 56 a Kaufland, 35 a Carrefour, 23 a Profi, 22–22 az Auchan és a Penny üzletek élelmiszerrészlegein fordul meg gyakrabban. A Mega Image Bukarestben keresett húsáru-forgalmazó lánc, azonban az ország többi régióiban háttérbe szorul.
A felmérés szerint lassan növekszik azoknak a fogyasztóknak a tábora is, akik a hústermékeket helyi feldolgozóktól vásárolják. A megkérdezettek szerint egy hideg felvágott kiválasztása mellett a legfontosabb érv az ízvilág (32 százalék), a hústermék összetétele (31%) és az utolsó helyen szerepel az ár (10%).
A felmérés adatsorából egyértelműen kiderül, hogy a húspiac (is) elmozdult a minőségi termékek irányába. A hideg felvágottat a vásárlók mintegy 44 százaléka a magas hústartalmú, száraz, téliszalámi típusú választékot keresi, és pár százalékra esett vissza a párizsi húsáruk eladási aránya, de jelentősen csökkent a főzéssel készített szalámik hazai piaca is.
A sok adalékanyagot – ízfokozók, tartósítószerek, mesterséges színezékek stb. – tartalmazó húsipari termékek forgalma jelentősen visszaesett. Helyüket egyre inkább felváltják a tisztább technológiával készülő termékek, amelyekre elsősorban a gyerekes családok az első számú vevők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!