A felmérés szerint lassan növekszik azoknak a fogyasztóknak a tábora is, akik a hústermékeket helyi feldolgozóktól vásárolják
Fotó: Haáz Vince
A romániai városi lakosság 51 százaléka fogyaszt rendszeresen húskészítményeket, hideg felvágottakat, és a megkérdezett vásárlók valamivel kevesebb, mint fele rendszeresen tájékozódik a termék összetételéről – derül ki egy friss élelmiszeripari közvélemény-kutatás adataiból.
2021. augusztus 28., 11:012021. augusztus 28., 11:01
A városon lakó, internetes kapcsolattal rendelkező megkérdezettek zöme (tízből hét) legalább heti egy alkalommal eszik szalámit, kolbászt vagy más húskészítményt, a gyerekek viszont átlagban heti három alkalommal fogyasztanak hideg felvágottakat.
A vásárlói szokásokat firtató kérdések válaszaiból megtudjuk, hogy a többség nagyáruházakban szerzi be az élelmiszeripari termékeket. A felmérés adatai szerint a városi vásárlók 60 százaléka a Lidl, 56 a Kaufland, 35 a Carrefour, 23 a Profi, 22–22 az Auchan és a Penny üzletek élelmiszerrészlegein fordul meg gyakrabban. A Mega Image Bukarestben keresett húsáru-forgalmazó lánc, azonban az ország többi régióiban háttérbe szorul.
A felmérés szerint lassan növekszik azoknak a fogyasztóknak a tábora is, akik a hústermékeket helyi feldolgozóktól vásárolják. A megkérdezettek szerint egy hideg felvágott kiválasztása mellett a legfontosabb érv az ízvilág (32 százalék), a hústermék összetétele (31%) és az utolsó helyen szerepel az ár (10%).
A felmérés adatsorából egyértelműen kiderül, hogy a húspiac (is) elmozdult a minőségi termékek irányába. A hideg felvágottat a vásárlók mintegy 44 százaléka a magas hústartalmú, száraz, téliszalámi típusú választékot keresi, és pár százalékra esett vissza a párizsi húsáruk eladási aránya, de jelentősen csökkent a főzéssel készített szalámik hazai piaca is.
A sok adalékanyagot – ízfokozók, tartósítószerek, mesterséges színezékek stb. – tartalmazó húsipari termékek forgalma jelentősen visszaesett. Helyüket egyre inkább felváltják a tisztább technológiával készülő termékek, amelyekre elsősorban a gyerekes családok az első számú vevők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!