
Fotó: Veres Nándor
Az optimista várakozáshoz képest kevés pozitív hozadéka volt az idei évnek a gazdák számára – fogalmazott évértékelő sajtótájékoztatóján Tánczos Barna szenátor, az agrártárca volt államtitkára.
2015. december 17., 12:562015. december 17., 12:56
„Tavaly még arról számoltunk be, hogy az új vidékfejlesztési terv a kis és közepes családi mezőgazdasági vállalkozásoknak kedvez, hogy külön támogatási rendszerek indulnak a fiatal gazdáknak, hogy területalapú plusztámogatást kaphatnak. Továbbá, hogy olyan kultúrák is támogatásra kerülnek, mint a burgonya, a nagy fehérjetartalmú takarmánynövények, amelyek az állattenyésztőknek kedveztek volna. Ehhez képest az idei év teljes csőd volt” – fogalmazott.
Tánczos rámutatott: annak ellenére, hogy sok energiát fordítottak az új Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) várható kiírásainak ismertetésére, utólag kiderült, hogy az idei évre vonatkozó kiírások nagyon sok olyan megkötést, feltételt tartalmaztak, amelyek elbátortalanították a gazdákat.
Megjegyezte, emiatt nagyon kevesen éltek a pályázati lehetőségekkel, akik pedig megpróbálták, azokat olyan, utólag elfogadott szabályok szerint bírálták el a minisztériumban, amelynek eredményeként nagyon sokukat visszautasították. „Az idén leadott pályázatok száma alapján nem teljesített túl jól Hargita megye, főleg azért, mert nem közölték időben a belső eljárási, elbírálási módszertanokat, amelyek hiányában sokan nem nyújtották be a pályázatukat” – ismertette Tánczos.
A politikus a nehézségek között említette továbbá, hogy több mint másfél hónapos késéssel kezdődött az idéntől életbe lépett egységes mezőgazdasági kérelmek leadási határideje. S miután késve elkezdődött, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) informatikai rendszere sem működött tökéletesen. Az állattenyésztőket csak az utolsó hetekben fogadták, de még akkor sem működött a kérelmezéshez szükséges informatikai program. Közben óriási sorok alakultak ki a megyei ügynökségek előtt. Azon rövid időszak alatt pedig, amíg benyújthatóak voltak a kérelmek, több alkalommal is változtak az előre megszabott feltételek.
Példaként a közbirtokosságok esetét említette, amelyek az első hetekben nem kérelmezhettek területalapú támogatást, ha nem rendelkeztek saját állatállománnyal, amely lefödte gyepterületüket. Az utolsó hetekben változtattak, így a közbirtokosságok és állatokat nem tartó gazdák is élhettek a kérelmezéssel. Emlékeztetett arra is, hogy a fejőstehenek után járó prémiumtámogatás végül törzskönyv nélkül is igényelhető volt a hegyvidéken gazdálkodók esetében.
Mindemellett a területalapú támogatás előlegének kifizetése körül is nagy volt a fejetlenség, aminek a megyei ügynökségek alkalmazottai itták meg a levét, mivel szinte éjt nappallá téve dolgoztak az utolsó percben elinduló rendszerben, hogy minél több gazda kaphasson pénzt. „Számos olyan változás következett be, amely feje tetejére állította az egész kérelmezési rendszert” – nyomatékosított Tánczos Barna.
Érdeklődésünkre elmondta azt is, ez esetben a hiba abban rejlik, „hogy az országos APIA képtelen volt 2015 tavaszára előkészíteni az informatikai rendszerét. Részben mert a vezetőséget többször is elvitte a korrupcióellenes ügyészség, utána pedig azért, mert senki nem vállalta az informatikai program módosítási szerződésének aláírását. Ennek következtében toldozott-foldozott rendszerben dolgoztak az ügynökség alkalmazottai.”
Tánczos elmondta még, a miniszterváltás után óriási a bizonytalanság a minisztériumban. Nem világos, hogy melyik területért ki felel, a vidékfejlesztésért felelős államtitkár elment, múlt héten az eddigi háromhoz képest egyetlen államtitkárral dolgozott a minisztérium.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!