Oltóanyag tűben és eledelben

Sikó Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője szerint a napokban megjelent kormányrendelet jelentősen szigorítja a sertéstartás módszereit, illetve rendelkezik a sertéspestis elleni oltáskampányról is.

Oltás után is fogyasztható a hús

A kampány első részében, a hizlaldákban lévő legtöbb 5 hónapos malacokat, illetve a farmok tíz kilométeres körzetében lévő magángazdaságok valamennyi sertését oltják be az év végéig. A hatósági állatorvosokat az állam fizeti, ezért munkájukért a lakosságnak semmit nem kell fizetnie. Sikó szerint minden állatot egyszer használatos injekcióstűvel oltanak, és az állatorvosok valamennyi beoltott sertésről egészségügyi könyvet, illetve oltási táblázatot állítanak ki, amelyet a gazdáknak meg kell őrizniük, mivel a következő időszakban ellenőrizhetik azokat. A főállatorvos szerint a pestis elleni oltás után is fogyasztható a sertés húsa, tehát az akció nem veszélyezteti a karácsonyi disznóvágást. A kampány ideje alatt azonban tilos a beoltott sertések kereskedelmi forgalmazása. Valamennyi beoltott állatot a jobb fartájékon V betűvel jelölnek.
Ebben a hónapban a háromszéki, lécfalvi Suinprod, a maksai Texind és a gidófalvi Agroporc hizlalda egész fiatal állománya, és a 10 kilométeres körzetben lévő 39 falú sertésállománya kap oltást. Az állat-egészségügyi igazgatóság adatai szerint Kovászna megye 126 településén közel 24 ezer gazdaságban 67 ezer sertést tartanak. Ugyanakkor a háromszéki erdőkben élő 2125 vaddisznó számára is oltóanyagot tartalmazó eledelt helyeznek el.
Sikó Barabási Sándor szerint a kampányra azért van szükség, mivel az oltások 2003-tól való beszüntetése után elszaporodtak a sertéspestissel megfertőzött állatok. Az állat-egészségügyi hatóság felmérése szerint, míg 2004-ben az ország 161 településén 180 fertőző góc volt, ez tavalyra már 276 településre terjedt ki és 1508 fertőző gócot azonosítottak, amelyben több mint 11 ezer sertéspestises állat volt. A betegség idén továbbterjedt, szeptemberig az ország 34 megyéjében, 309 településen 519 sertéspestisgóc volt. Sikó Barabási Sándor szerint a sertéspestis elleni oltási kampány azt feltételezi, hogy az ország legkevesebb 2010-ig nem exportálhat disznóhúst az EU országaiba.

Szigorúbb tartási feltételek

A közelmúltban életbe lépett törvény a sertéstartás új szabályairól is rendelkezik. A kormányrendelet háromféle sertésfarmot különböztet meg. A legkisebb – amelyet leginkább sújt a törvény szigora – a háztáji gazdaság, ahol ezután legtöbb 3 sertés nevelhető, kizárólag saját használatra. Ilyen gazdaságban tilos a sertések szaporítása. A malackorban megvásárolt és felnevelt állatokat csak az adott háztartásban szabad elfogyasztani, tilos eladni vagy átszármaztatni. Az új rendelet szerint a 4–20 állattal rendelkező gazdaságok mikrofarmoknak minősülnek, de csak abban az esetben, ha betartják az élelmiszer-biztonsági előírásokat, és engedélyt kapnak a körzeti állatorvostól. A mikrofarmok két kocát is tarthatnak, illetve a malacokat eladhatják, de kizárólag az adott község területén. A disznóhús forgalmazását ez esetben is tiltja a törvény. Ezt kizárólag a 20-nál több sertést nevelő, hatósági engedéllyel rendelkező hizlaldáknak szabad megtenniük. „A szigorító intézkedések várhatóan véget vetnek a háztáji sertéstartásnak és a vásároknak, céljuk elbátortalanítani a jelenlegi módszerekhez ragaszkodókat, mivel azok nem felelnek meg az uniós követelményeknek” – mondta Sikó Barabási Sándor főorvos. Hozzátette: súlyos büntetésre számíthat az a gazda, aki nem tartja be a sertéstartásra vonatkozó új rendeletet. Az állat-egészségügyi igazgatóság és a rendőrség ebben az időszakban a közutakon ellenőrzi az autókat, és 1000-től 2000 lejig terjedő bírsággal sújtják azokat, akik nem rendelkeznek a hús származását igazoló és a szállítást engedélyező dokumentummal.

Kötelező a fülszám és trichinelózis vizsgálat

Háromszéken a karácsonyt megelőző időszakban 25–30 ezer disznót vág le a lakosság – tájékoztatott a főállatorvos. A disznóvágási idényben fontos, hogy minden levágott állat húsát alávessék trichinelózis szűrésnek, amelyhez kötelező felmutatni a sertés úgynevezett fülszámát is. A trichinelózis vizsgálatot a körzeti állatorvosoknál kell elvégeztetni, de esetenként az igazgatóság piacokon lévő laboratóriumaiban is elvégzik az elemzést. Sikó Barabási Sándor hozzátette, hogy aki a mintát viszi, annak tudnia kell, honnan származott a levágott állat. Értesülésünk szerint a magánállatorvosok 10 lejért, az állami laborok pedig 7 lejért végzik el a trichinelózisszűrést.