Módosul a hatályba lépett, de alkalmazhatatlan hipermarkettörvény

Nem csoda egyébként, hogy maguk az érintettek is ködben tapogatóznak: a jogszabálynak – mint ismeretes – január elsejétől kellett volna hatályba lépnie, az alkalmazási módszertan azonban továbbra is késik, ráadásul az Európai Bizottság (EB) is bejelentette februárban, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen, mivel a jogszabály korlátozza a kereskedők termékkínálatra vonatkozó üzleti döntéseit.

A törvény a jelenlegi formájában azt mondja ki, hogy az élelmiszer-forgalmazási engedéllyel rendelkező jogi személyek

Kivételt képeznek azok a cégek, amelyek kétmillió eurónál kisebb éves forgalmat bonyolítanak, vagy részvényeik összessége legtöbb ennyit ér. A törvény arra is kötelezi a nagy üzletláncokat, hogy a húsárun tüntessék fel a származási országot, a feldolgozott hústermékeken pedig a Romániából származó nyersanyag arányát.

Ioan Munteanu arra mutatott rá, hogy a mezőgazdasági minisztérium illetékesei folyamatosan tárgyalnak az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy a törvény semmilyen formában ne sértse meg a szabad kereskedelemre vonatkozó jogszabályokat. „Az egyik brüsszeli észrevétel arra vonatkozott, hogy nem kötelezhetjük a szupermarketeket arra, hogy külön standokat állítsanak fel a romániai termékek számára. Ilyen standokat egyébként számos üzletlánc korábban kötelezettség nélkül is létrehozott, szóval ebben semmi újdonság nincs. Egy másik pontban arra mutatnak rá, hogy

– részletezte Munteanu. Az egyébként továbbra sem világos, hogy ezek a módosítások milyen formában változtatják meg a törvény céljait, mivel az alkalmazási módszertanról továbbra sem esik szó.

Tánczos Barna szenátor, volt mezőgazdasági államtitkár korábban a Krónikának azt mondta, az erdélyi gazdaszövetkezeteket is helyzetbe hozhatja a tavaly júliusban kihirdetett hipermarkettörvény, amennyiben a termelők a panaszkodás helyett inkább a piaci elvárásoknak próbálnak megfelelni, ugyanakkor megfelelő mennyiségű és minőségű terméket tudnak biztosítani az adott helyzetben. A politikus szerint

azonban leszögezte: a törvény nem sérti meg a szabad kereskedelemre vonatkozó jogszabályokat, hiszen nem arról szól, hogy kizárólag a helyi termelőket részesítse előnyben.

„Ne feledjük el, hogy a közös uniós agrárpolitikának (KAP) is az egyik fontosabb tartópillére az, hogy új eszközöket biztosítson a mezőgazdasági termelőknek, hogy az élelmiszer-ellátási lánc fontos szereplőiként működjenek közre, hogy kiküszöbölje a közvetítőket. Ezeket az intézkedéseket épp akkor indítványozták, amikor Dacian Cioloş volt miniszterelnök agrárügyekért felelős uniós biztos volt” – mutatott rá Tánczos.