VEZÉRCIKK – Akár egy kézlegyintéssel el is intézhetnénk a bukaresti politika aktuális szélhámosa, Sebastian Ghiţă volt parlamenti képviselő által a házi tévéjében szappanoperaszerűen tálalt vádakat.
2017. január 15., 19:522017. január 15., 19:52
Számos, szenzációsnak beállított állításainak valóságtartalma erősen megkérdőjelezhető (sőt a hatóságok meg is cáfolták), ugyanakkor erősen úgy fest, a nemzetközi körözés alatt álló, Romániában megannyi korrupciós és gazdasági bűncselekménnyel gyanúsított üzletember-politikus egyszerre próbálja tisztára mosni magát és másokat bemártani.
Csakhogy a Ghiţă-ügy sokkal összetettebb ennél. Minden jel arra utal, hogy a 2012-ben szociáldemokrata színekben, a Victor Ponta volt PSD-elnök, exkormányfőhöz fűződő barátságának köszönhetően képviselői mandátumhoz jutott politikust hosszú éveken keresztül a tenyerén hordozta a „rendszer”. Cégei megtollasodtak a zsíros, több száz millió eurós állami megrendelésektől, a gazdasági-pénzügyi hatalomszerzés mellett ugyanakkor jelentős politikai befolyásra is szert tett, tagja lett a titkosszolgálatok tevékenységét felügyelő parlamenti bizottságnak, és nemcsak szűkebb pátriájában, Prahova megyében tartotta kézben a bűnüldöző szervek és a hírszerzés tevékenységét, hanem Bukarestben is. Egészen mostanáig.
A kijelentései nyomán indult vizsgálatnak azonban nem szabad csupán annak kiderítésére szorítkoznia, hogy a politikus valóban az ujja köré csavarta-e a hírszerzés második emberét, Coldeát. Jó lenne egyszer s mindenkorra tisztázni, valósak-e a SRI és a DNA „binomjának” a törvényes kereteken túlmenő együttműködésére vonatkozó állítások, születtek-e bűnvádi dossziék minden jogalapot nélkülöző indokok, politikusok, állami tisztségviselők félreállítása érdekében. Ha igen, akkor nemcsak Ghiţă és Coldea fejének kell – jelképesen persze – a porba hullania, hanem a fő megrendelő(k)ének is. De már csak azért is a végére kell járni a botránynak, mivel a nemzetbiztonságot szavatoló intézmények – titkosszolgálat, ügyészség stb. – hitele forog kockán.
Arról nem beszélve, hogy Ghiţă „leleplezései” nyomán megkérdőjeleződött a bűnüldözés, a korrupcióellenes hadjárat törvényessége is. Lám, megannyi elítélt, megvádolt politikus máris bizonyítottként láttatja ártatlanságát, és ez a hangulat muníciót adhat az új kormány számára is arra, hogy rátelepedjen az igazságszolgáltatásra.
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
December 10-e az emberi jogok világnapja, mivel 1948-ban ezen a napon fogadta el az ENSZ közgyűlése Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Focidrukkernek lenni nem feltétlenül és nem csupán a játék szeretetét, a gólért való rajongást jelenti.
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.
szóljon hozzá!