Magyar díszbemutató a TIFF-en: vastapsot kapott Michael Curtiz százéves filmje

A vetítés nem véletlenül volt az idei TIFF kiemelt eseménye, hiszen az egyébként Kaminer Manó néven született Kertész Kolozsváron, Janovics Jenő filmgyárában forgatta az alkotást, és éppen száz esztendővel ezelőtt, 1915. március 20-án mutatták be ugyanabban az épületben, ahol most a 2008-ban megtalált, azóta restaurált kópiát levetítették a filmtörténeti pillanathoz illően zsúfolt nézőtér előtt.

A házigazda, Szép Gyula operaigazgató abbéli büszkeségének adott hangot a vetítés előtt, hogy egy évszázadnyi kalandos „bolyongás” után A tolonc visszatért az épület falai közé, amely egykor Janovicsnak köszönhetően a világ egyik filmes központjává, a „Szamos parti Hollywooddá” tette a kincses várost.

Megemlítette azt is, hogy a korabeli kritikák szerint A tolonc volt „az első szép magyar film”. Tudor Giurgiu, a TIFF igazgatója is az est filmtörténeti jelentőségét emelte ki, hozzátéve, hogy a fesztivállal gyakorlatilag azt folytatják, amit Janovics Jenő száz esztendővel korábban elkezdett.

Cselényi László, a Duna Televízió korábbi elnöke az egybegyűlteknek magyarul és románul is elmesélte, hogyan talált rá 2008-ban a régi New York-i Magyar Ház többször beázott pincéjében a későbbi Oscar-díjas Kertész Mihály negyedik filmjére. Mint mondta, Weiss Manfréd budapesti iparmágnás leszármazottja, egy idős hölgy hívta fel a figyelmét arra, hogy az épület pincéjében régi filmtekercsek vannak.

Amikor előkereste őket, természetesen még nem tudta, milyen kincsre bukkant – a tekercsek között nemcsak A tolonc, de egyebek mellett a Kossuth újratemetésének felvételei is ott voltak. Mivel azonban a fémdobozok nitrofilmet tartalmaztak, amely rendkívül gyúlékony anyag, szó sem lehetett arról, hogy repülővel hazaszállítsák.

Egy New York-i idős barátja azonban elmesélte, hogy napokon belül megérkezik egy fiatal ismerőse, aki egy tengerjáró hajón dolgozik szakácsként, így az ő közreműködésével, a hajó „legnedvesebb pontján”, a mosókonyhában juttatták el a küldeményt az európai partokra, ahonnan szintén kalandos és szerencsés úton jutott el Budapestre, végül pedig egy hosszú, költséges, és bonyolult felújítási folyamat után Kolozsvárra.

Az egyébként kincses városi születésű Cselényi elmondta: bár az elején nem tudhatta, mit fedezett fel, büszke arra, hogy egy kolozsvári ember találta meg a világ másik végén azt a filmet, amit a később világhírűvé vált Michael Curtiz annak idején Kolozsváron forgatott.

A film egyik főszerepében egyébként a korszak színészóriása, Jászai Mari látható – akiről egyben ez az egyetlen fennmaradt filmfelvétel –, továbbá Berky Lili és Várkonyi Mihály korabeli filmsztárok. Az ártatlanul kitoloncolt magyar cselédlány története Tóth Ede nagy sikerű népszínművének mozgóképes adaptációja, a forgatókönyvet Janovics Jenő írta.

A kedd esti díszbemutatón a Pacsay Attila által a filmhez komponált kísérőzenét a Kolozsvári Magyar Opera zenekara játszotta. A közönség jókat derült a filmkészítés hajnalán forgatott mű szereplőinek eltúlzott gesztusain, végül pedig a zsúfolt terem felállva tapsolta meg a produkciót. A magyar közönségnek külön érdekesség volt, hogy olykor jól le lehetett olvasni a színészek ajkáról az „eltátogott” magyar szöveg egyik-másik szavát.