
Fotó: Boda L. Gergely
Rohamléptekkel kell nekilátnia a kormánynak az autópálya-építésnek, a Victor Ponta miniszterelnök által vezetett kabinet ugyanis az elmúlt hónapokban többször ígéretet tett arra, hogy 2018-ig megkétszerezi az ország sztrádahálózatának hosszát, 2023-ig pedig további jelentős infrastrukturális beruházásokat hajt végre.
2014. május 26., 16:292014. május 26., 16:29
Romániában jelenleg 646 kilométer autópályán lehet közlekedni, az ország azonban ennek megkétszerezésével sem érne az Európában ebből a szempontból élen járó államok közelébe: Spanyolországban például 16 ezer kilométernyi sztrádát építettek ki, Németországot pedig 12 ezer kilométeres hálózat fedi le.
Az Eurostat adatai szerint egyébként a 646 kilométernyi sztráda nagy részét az elmúlt tíz évben valósították meg: 2004-ben a még a kommunizmus idején épített alig 113 kilométeren lehetett közlekedni.
A meglévő hálózat ráadásul az ország 41 megyéjéből mindössze tizenhármat – Temes, Kolozs, Hunyad, Fehér, Szeben, Arad, Prahova, Dâmboviţa, Călăraşi, Constanţa, Ilfov, Argeş és Giurgiu megyét – érint.
Erdélyben a kormány nagyszabású terveinek megvalósítása esetén is lesznek hiányosságok, a 2018-ig építendő autópályák ugyanis nem fognak áthaladni Hargita, Beszterce-Naszód, Máramaros és Szatmár megyén, sőt a székelyföldi megyének a távlati, 2023-as elképzelések alapján is csak az északi részét fogja érinteni az országos hálózat.
Victor Ponta még tavaly decemberben ismertette az akkor még közösen kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta Szociálliberális Unió (USL) 2014–2018-as időszakra vonatkozó sztrádafejlesztési stratégiáját. A kormányfő akkor úgy fogalmazott: „a célként kitűzött 2018-as határidő nem véletlen, hiszen akkor lesz száz éve, hogy Románia politikailag egyesült, reményeink szerint az ország addigra infrastrukturálisan is egységessé válik.”
A tervek szerint a munkálatokat négy forrásból finanszírozzák majd: a 2014–2020-as EU-s költségvetési időszakban egyrészt európai uniós forrásokat hívnak le a kohéziós, illetve a régiófejlesztési alapból (összesen mintegy 4,8 milliárd eurót), emellett autópálya-építésre fordítják az üzemanyagra áprilistól kivetett, literenkénti plusz 7 eurócentes különadóból származó bevételt (ebből a kabinet legalább évi 750 millió eurós jövedelmet remél).
Dan Şova közlekedésügyi miniszter néhány napja jelentette be, hogy a hétcentes adóból befolyt összegből a Marosvásárhely–Târgu-Neamţ-sztráda, valamint az észak-erdélyi autópálya 93 kilométernyi szakaszának megépítését finanszírozzák.
A kormány a magánszféra támogatására is számít, így egyes részek megépítését koncesszióba adná, több sztrádaszakaszt pedig köz- és magán-együttműködés (public-private partnership) nyomán építenének meg, azzal a feltétellel, hogy a kabinet a költségeknek legfeljebb 49 százalékát állja, az ennél nagyobb arány ugyanis növelné a költségvetési deficitet.
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.
Továbbra is Romániában a leggyengébb az általános forgalmi adó (áfa/TVA) begyűjtésének a hatékonysága – irányította rá a figyelmet az Európai Bizottság által a héten közzétett, Áfarés Európában című jelentés.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
A kormány várhatóan január végén fogadja el a jövő évi állami költségvetést – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy szerda esti televíziós interjúban.
szóljon hozzá!