
Fotó: Boda L. Gergely
Rohamléptekkel kell nekilátnia a kormánynak az autópálya-építésnek, a Victor Ponta miniszterelnök által vezetett kabinet ugyanis az elmúlt hónapokban többször ígéretet tett arra, hogy 2018-ig megkétszerezi az ország sztrádahálózatának hosszát, 2023-ig pedig további jelentős infrastrukturális beruházásokat hajt végre.
2014. május 26., 16:292014. május 26., 16:29
Romániában jelenleg 646 kilométer autópályán lehet közlekedni, az ország azonban ennek megkétszerezésével sem érne az Európában ebből a szempontból élen járó államok közelébe: Spanyolországban például 16 ezer kilométernyi sztrádát építettek ki, Németországot pedig 12 ezer kilométeres hálózat fedi le.
Az Eurostat adatai szerint egyébként a 646 kilométernyi sztráda nagy részét az elmúlt tíz évben valósították meg: 2004-ben a még a kommunizmus idején épített alig 113 kilométeren lehetett közlekedni.
A meglévő hálózat ráadásul az ország 41 megyéjéből mindössze tizenhármat – Temes, Kolozs, Hunyad, Fehér, Szeben, Arad, Prahova, Dâmboviţa, Călăraşi, Constanţa, Ilfov, Argeş és Giurgiu megyét – érint.
Erdélyben a kormány nagyszabású terveinek megvalósítása esetén is lesznek hiányosságok, a 2018-ig építendő autópályák ugyanis nem fognak áthaladni Hargita, Beszterce-Naszód, Máramaros és Szatmár megyén, sőt a székelyföldi megyének a távlati, 2023-as elképzelések alapján is csak az északi részét fogja érinteni az országos hálózat.
Victor Ponta még tavaly decemberben ismertette az akkor még közösen kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta Szociálliberális Unió (USL) 2014–2018-as időszakra vonatkozó sztrádafejlesztési stratégiáját. A kormányfő akkor úgy fogalmazott: „a célként kitűzött 2018-as határidő nem véletlen, hiszen akkor lesz száz éve, hogy Románia politikailag egyesült, reményeink szerint az ország addigra infrastrukturálisan is egységessé válik.”
A tervek szerint a munkálatokat négy forrásból finanszírozzák majd: a 2014–2020-as EU-s költségvetési időszakban egyrészt európai uniós forrásokat hívnak le a kohéziós, illetve a régiófejlesztési alapból (összesen mintegy 4,8 milliárd eurót), emellett autópálya-építésre fordítják az üzemanyagra áprilistól kivetett, literenkénti plusz 7 eurócentes különadóból származó bevételt (ebből a kabinet legalább évi 750 millió eurós jövedelmet remél).
Dan Şova közlekedésügyi miniszter néhány napja jelentette be, hogy a hétcentes adóból befolyt összegből a Marosvásárhely–Târgu-Neamţ-sztráda, valamint az észak-erdélyi autópálya 93 kilométernyi szakaszának megépítését finanszírozzák.
A kormány a magánszféra támogatására is számít, így egyes részek megépítését koncesszióba adná, több sztrádaszakaszt pedig köz- és magán-együttműködés (public-private partnership) nyomán építenének meg, azzal a feltétellel, hogy a kabinet a költségeknek legfeljebb 49 százalékát állja, az ennél nagyobb arány ugyanis növelné a költségvetési deficitet.
Kedvezően véleményezte az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa Romániának az uniós helyreállítási mechanizmus (PNRR) keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelmét, így az ország rövidesen megkapja az ebben szereplő 2,62 milliárd eurót.
Nehéz helyzetbe került az európai mezőgazdaság, miután a közel-keleti és az ukrajnai háború következtében az egekbe szökött a műtrágya ára. Vincze Loránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság egyelőre nem találta meg a műtrágyaválságból kivezető utat.
Az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 1,2 százalékkal csökkent Románia bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A repce iránt mutatkozik jelenleg a legerősebb kereslet az olajosnövény-piacokon. A biodízelgyártás növekvő alapanyagigénye, az energiapiacok bizonytalansága és a szűkös globális készletek együttesen magas árszintre emelték a repce jegyzését.
Az elmúlt évek drágulásai radikálisan megváltoztatták számos romániai család költségvetését. Mutatjuk, hogy elemzők szerint mekkora jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességes életet élhessünk anélkül, hogy állandóan a pénz miatt kellene aggódni.
Románia-szerte több ezer adóhatósági alkalmazott szüntette be csütörtök reggel a munkát. Tiltakozások vannak a nyugdíjhivataloknál, de a bíróságokon is.
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia hatékony intézkedéseket tett a túlzott költségvetési hiány korrekciója felé.
Megszavazta szerdán a képviselőház mezőgazdasági bizottsága az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását az év végéig – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A tonhal, a szardínia, a görög joghurt és a növényi tej a bevásárlókosár új sztárjai. A közösségi médiában megjelenő trendek egyre nagyobb hatással vannak a romániai fogyasztók étkezési szokásaira is.
Olyan erdélyi repülőtér is akad, ahol az elmúlt időszakban a járatlemondások aránya a tavalyi több mint nyolcvanszorosára nőtt, és ez nem csak romániai jelenség.
szóljon hozzá!