Fotó: Boda L. Gergely
Rohamléptekkel kell nekilátnia a kormánynak az autópálya-építésnek, a Victor Ponta miniszterelnök által vezetett kabinet ugyanis az elmúlt hónapokban többször ígéretet tett arra, hogy 2018-ig megkétszerezi az ország sztrádahálózatának hosszát, 2023-ig pedig további jelentős infrastrukturális beruházásokat hajt végre.
2014. május 26., 16:292014. május 26., 16:29
Romániában jelenleg 646 kilométer autópályán lehet közlekedni, az ország azonban ennek megkétszerezésével sem érne az Európában ebből a szempontból élen járó államok közelébe: Spanyolországban például 16 ezer kilométernyi sztrádát építettek ki, Németországot pedig 12 ezer kilométeres hálózat fedi le.
Az Eurostat adatai szerint egyébként a 646 kilométernyi sztráda nagy részét az elmúlt tíz évben valósították meg: 2004-ben a még a kommunizmus idején épített alig 113 kilométeren lehetett közlekedni.
A meglévő hálózat ráadásul az ország 41 megyéjéből mindössze tizenhármat – Temes, Kolozs, Hunyad, Fehér, Szeben, Arad, Prahova, Dâmboviţa, Călăraşi, Constanţa, Ilfov, Argeş és Giurgiu megyét – érint.
Erdélyben a kormány nagyszabású terveinek megvalósítása esetén is lesznek hiányosságok, a 2018-ig építendő autópályák ugyanis nem fognak áthaladni Hargita, Beszterce-Naszód, Máramaros és Szatmár megyén, sőt a székelyföldi megyének a távlati, 2023-as elképzelések alapján is csak az északi részét fogja érinteni az országos hálózat.
Victor Ponta még tavaly decemberben ismertette az akkor még közösen kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta Szociálliberális Unió (USL) 2014–2018-as időszakra vonatkozó sztrádafejlesztési stratégiáját. A kormányfő akkor úgy fogalmazott: „a célként kitűzött 2018-as határidő nem véletlen, hiszen akkor lesz száz éve, hogy Románia politikailag egyesült, reményeink szerint az ország addigra infrastrukturálisan is egységessé válik.”
A tervek szerint a munkálatokat négy forrásból finanszírozzák majd: a 2014–2020-as EU-s költségvetési időszakban egyrészt európai uniós forrásokat hívnak le a kohéziós, illetve a régiófejlesztési alapból (összesen mintegy 4,8 milliárd eurót), emellett autópálya-építésre fordítják az üzemanyagra áprilistól kivetett, literenkénti plusz 7 eurócentes különadóból származó bevételt (ebből a kabinet legalább évi 750 millió eurós jövedelmet remél).
Dan Şova közlekedésügyi miniszter néhány napja jelentette be, hogy a hétcentes adóból befolyt összegből a Marosvásárhely–Târgu-Neamţ-sztráda, valamint az észak-erdélyi autópálya 93 kilométernyi szakaszának megépítését finanszírozzák.
A kormány a magánszféra támogatására is számít, így egyes részek megépítését koncesszióba adná, több sztrádaszakaszt pedig köz- és magán-együttműködés (public-private partnership) nyomán építenének meg, azzal a feltétellel, hogy a kabinet a költségeknek legfeljebb 49 százalékát állja, az ennél nagyobb arány ugyanis növelné a költségvetési deficitet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bolojan-kormány által nyilvánosságra hozott dokumentum először tárja fel a román állam tulajdonában levő vállalatok igazgatóinak és igazgatótanácsai tagjainak hatalmas fizetését – irányította rá a figyelmet az Antena 3 CNN hírtelevízió.
A romániai munkaerőpiacon a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők keresnek állást leggyakrabban, eközben az autószerelők és vízvezeték-szerelők iránt a legnagyobb a kereslet.
Gyengült pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 0,12 banival (0,02 százalékkal) 5,0835 lejre nőtt a szerdai 5,0823 lejről.
A francia Carrefour romániai üzleteinek eladására készül – adta hírül pénteken a francia sajtóra hivatkozva a Hotnews.ro hírportál.
A kormánykoalíció a minimálbér változatlan szinten tartását támogatja – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy jövő héten a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel is egyeztetnek a témáról.
Románia kormánya a 2025-ös évre 100 000 külföldi vendégmunkás alkalmazását engedélyezte, azonban a Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) által összeállított adatok szerint ennél jóval több kérelmet nyújtanak be a munkaadók.
Kolozs megye túlnőtt az európai uniós átlagon az egy főre jutó, vásárlóerő-egységben kifejezett GDP tekintetében: az Erdély fővárosa, Kolozsvár és agglomerációja által repített régió például Madrid és Barcelona előtt jár.
A belföldi termelésnél harmadával magasabb fogyasztás, a tárolókapacitások feltöltésének sürgető igénye és a Moldovai Köztársaságból érkező kereslet miatt Románia az elmúlt nyolc hónapban először importált gázt Magyarországról.
Megkezdődött az Erdélyt Moldvával és a Moldovai Köztársasággal összekötő elektromos távvezeték építése – adta hírül a Cursdeguvernare.ro a Transelectrica közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!