
Fotó: Boda L. Gergely
Könnyen megeshet, hogy a Wizz Air nem mindössze két napra helyezi át marosvásárhelyi járatait Kolozsvárra, mint ahogy a repülőtér vezetői közleményben tudatták, hanem sokkal hosszabb időre. A vidrátszegi repülőtér kifutópályájának bizonyos paramétereiről ugyanis kiderült, hogy jelentősen eltérnek azoktól, amelyek a hivatalos dokumentumokban szerepelnek.
2016. november 16., 19:202016. november 16., 19:20
„Átmeneti üzemeltetési korlátozás miatt nem fogad és nem indít járatokat szerdán és csütörtökön a marosvásárhelyi nemzetközi repülőtér” – ezzel a semmitmondó, bikkfanyelven megfogalmazott mondattal kezdte közleményét a Transilvania Nemzetközi Repülőtér.
A teljesen érthetetlen szövegből sem az utasok, sem a közvélemény nem kap választ arra a kérdésre, hogy lényegében mi is történt az adólejekből fenntartott vidrátszegi repülőtérrel. Csupán arról szerezhetünk tudomást, hogy azokat a járatokat, amelyek ezen a két napon Marosvásárhelyre érkeztek, illetve innen indultak volna, Kolozsvárra irányítják át. Az „üzemeltetési korlátozás” annál is meglepőbb, hogy egy hónappal korábban egy hétig javítás miatt lezárták a repteret.
A Wizz Air az érintett utasoknak az utolsó pillanatban felajánlotta, hogy válasszanak a repülőjegyek árának díjmentes visszatérítése, az utazás átütemezése és a kolozsvári kiindulási vagy érkezési pont használata között. Utóbbi esetben igénybe vehették és vehetik a Marosvásárhely és Kolozsvár közötti ingyenes transzfert, de amennyiben úgy döntenek, hogy saját költségükre utaznak Kolozsvárra vagy onnan Marosvásárhelyre, ennek árát is megtéríti a légitársaság.
Csend és aggodalom
Hogy mit jelent az átmeneti üzemeltetési korlátozás, Peti Andrástól, a légikikötő nemrég kinevezett igazgatójától sem sikerült megtudnunk. A létesítmény vezetője csütörtök délelőttre ígért pontos választ, mint mondta, egyetlen nap alatt sok minden történhet és tisztázódhat. Ugyanakkor Péter Ferenc, a Maros megyei közgyűlés elnöke is csütörtökre hívott össze sajtótájékoztatót a témában.
Tudomásunk van viszont arról, hogy az utasok egy részét rendkívül felháborította az intézkedés és annak közlési módja. Elsősorban azt kifogásolták, hogy az utolsó percben értesítették őket, másrészt nekik sem magyarázta meg senki, milyen műszaki gondok adódtak Marosvásárhelyen. Lapunknak csak annyit sikerült kicsikarnia Peti Andrásból, hogy súlyos gondokról van szó, amelyekről ezelőtt egy pár héttel, amikor a Wizz Air a vásárhelyi repülőtérrel való tízéves együttműködését ünnepelte Vidrátszegen, még senki nem tudott.
Kolozsváron pezsgőbontásra készülnek
Míg Marosvásárhelyen szinte teljes a hírzárlat, a kolozsvári repülőtéren rendkívül szívesen – és némi kárörömmel – nyilatkoznak a szomszédos megyében észlelt gondokról. David Ciceo igazgató szerint a vidrátszegi légikikötő a hamis adatok közlésére fizet rá. „A kifutópálya valós kapacitása kisebb, mint amit lejelentettek. A repülési hatóság erről tudomást szerzett, és kikérte a reális adatokat. Az ottani kifutó kapacitása korlátozott, ezért a járatok egy része Kolozsvárra fog költözni. A londoni már át is jött” – újságolta Ciceo.
A repülésbiztonsági szabályok szerint a vásárhelyi kifutó állapota nem teszi lehetővé az 5700 kilósnál nehezebb gépek le- és felszállását. Ehhez képest a magyar tőkéjű fapados légitársaság által használt Airbus 320-as repülők ennél hétszer súlyosabbak, mintegy 42 ezer kilogrammot nyomnak.
A kolozsvári igazgató reméli, hogy a Wizz Air költözésének köszönhetően az általa vezetett repülőtér utasforgalma 2017-ben eléri a hárommilliót. Ugyanis megítélése szerint a vidrátszegi kifutópálya teljes átépítése – amennyiben lesz erre anyagi fedezet – legalább egy évet tartana. A munkálatokat legjobb esetben a jövő év tavaszán lehetne elkezdeni.
A kincses városban azért is reménykednek a Wizz Air végleges áttelepedésében, mert eddig Kolozsvárról nem volt közvetlen összeköttetés Európa harmadik legforgalmasabb repterével, a frankfurtival. Amennyiben a Wizz Air is kivonul Marosvásárhelyről, tavaszig a vidrátszegi légikikötő csak alkalmi járatokat fogadhat, olyanokat, amelyekre kisebb méretű gépeket használnak. A Ryanair és a Tarom kivonulása után a vecsési társaság volt az utolsó, amely a szebb napokat is megért nemzetközi repülőtéren maradt.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!