
Fotó: Boda L. Gergely
Könnyen megeshet, hogy a Wizz Air nem mindössze két napra helyezi át marosvásárhelyi járatait Kolozsvárra, mint ahogy a repülőtér vezetői közleményben tudatták, hanem sokkal hosszabb időre. A vidrátszegi repülőtér kifutópályájának bizonyos paramétereiről ugyanis kiderült, hogy jelentősen eltérnek azoktól, amelyek a hivatalos dokumentumokban szerepelnek.
2016. november 16., 19:202016. november 16., 19:20
„Átmeneti üzemeltetési korlátozás miatt nem fogad és nem indít járatokat szerdán és csütörtökön a marosvásárhelyi nemzetközi repülőtér” – ezzel a semmitmondó, bikkfanyelven megfogalmazott mondattal kezdte közleményét a Transilvania Nemzetközi Repülőtér.
A teljesen érthetetlen szövegből sem az utasok, sem a közvélemény nem kap választ arra a kérdésre, hogy lényegében mi is történt az adólejekből fenntartott vidrátszegi repülőtérrel. Csupán arról szerezhetünk tudomást, hogy azokat a járatokat, amelyek ezen a két napon Marosvásárhelyre érkeztek, illetve innen indultak volna, Kolozsvárra irányítják át. Az „üzemeltetési korlátozás” annál is meglepőbb, hogy egy hónappal korábban egy hétig javítás miatt lezárták a repteret.
A Wizz Air az érintett utasoknak az utolsó pillanatban felajánlotta, hogy válasszanak a repülőjegyek árának díjmentes visszatérítése, az utazás átütemezése és a kolozsvári kiindulási vagy érkezési pont használata között. Utóbbi esetben igénybe vehették és vehetik a Marosvásárhely és Kolozsvár közötti ingyenes transzfert, de amennyiben úgy döntenek, hogy saját költségükre utaznak Kolozsvárra vagy onnan Marosvásárhelyre, ennek árát is megtéríti a légitársaság.
Csend és aggodalom
Hogy mit jelent az átmeneti üzemeltetési korlátozás, Peti Andrástól, a légikikötő nemrég kinevezett igazgatójától sem sikerült megtudnunk. A létesítmény vezetője csütörtök délelőttre ígért pontos választ, mint mondta, egyetlen nap alatt sok minden történhet és tisztázódhat. Ugyanakkor Péter Ferenc, a Maros megyei közgyűlés elnöke is csütörtökre hívott össze sajtótájékoztatót a témában.
Tudomásunk van viszont arról, hogy az utasok egy részét rendkívül felháborította az intézkedés és annak közlési módja. Elsősorban azt kifogásolták, hogy az utolsó percben értesítették őket, másrészt nekik sem magyarázta meg senki, milyen műszaki gondok adódtak Marosvásárhelyen. Lapunknak csak annyit sikerült kicsikarnia Peti Andrásból, hogy súlyos gondokról van szó, amelyekről ezelőtt egy pár héttel, amikor a Wizz Air a vásárhelyi repülőtérrel való tízéves együttműködését ünnepelte Vidrátszegen, még senki nem tudott.
Kolozsváron pezsgőbontásra készülnek
Míg Marosvásárhelyen szinte teljes a hírzárlat, a kolozsvári repülőtéren rendkívül szívesen – és némi kárörömmel – nyilatkoznak a szomszédos megyében észlelt gondokról. David Ciceo igazgató szerint a vidrátszegi légikikötő a hamis adatok közlésére fizet rá. „A kifutópálya valós kapacitása kisebb, mint amit lejelentettek. A repülési hatóság erről tudomást szerzett, és kikérte a reális adatokat. Az ottani kifutó kapacitása korlátozott, ezért a járatok egy része Kolozsvárra fog költözni. A londoni már át is jött” – újságolta Ciceo.
A repülésbiztonsági szabályok szerint a vásárhelyi kifutó állapota nem teszi lehetővé az 5700 kilósnál nehezebb gépek le- és felszállását. Ehhez képest a magyar tőkéjű fapados légitársaság által használt Airbus 320-as repülők ennél hétszer súlyosabbak, mintegy 42 ezer kilogrammot nyomnak.
A kolozsvári igazgató reméli, hogy a Wizz Air költözésének köszönhetően az általa vezetett repülőtér utasforgalma 2017-ben eléri a hárommilliót. Ugyanis megítélése szerint a vidrátszegi kifutópálya teljes átépítése – amennyiben lesz erre anyagi fedezet – legalább egy évet tartana. A munkálatokat legjobb esetben a jövő év tavaszán lehetne elkezdeni.
A kincses városban azért is reménykednek a Wizz Air végleges áttelepedésében, mert eddig Kolozsvárról nem volt közvetlen összeköttetés Európa harmadik legforgalmasabb repterével, a frankfurtival. Amennyiben a Wizz Air is kivonul Marosvásárhelyről, tavaszig a vidrátszegi légikikötő csak alkalmi járatokat fogadhat, olyanokat, amelyekre kisebb méretű gépeket használnak. A Ryanair és a Tarom kivonulása után a vecsési társaság volt az utolsó, amely a szebb napokat is megért nemzetközi repülőtéren maradt.
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.
Továbbra is Romániában a leggyengébb az általános forgalmi adó (áfa/TVA) begyűjtésének a hatékonysága – irányította rá a figyelmet az Európai Bizottság által a héten közzétett, Áfarés Európában című jelentés.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
A kormány várhatóan január végén fogadja el a jövő évi állami költségvetést – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy szerda esti televíziós interjúban.
Ötszáznál több munkahelyet szüntet meg Romániában a Bosch. Az elbocsátásokat a Bosch Global Business Services fogja végrehajtani. A leépítés a cég temesvári alkalmazottait érinti.
A romániai sertéstartók tapasztalják a legdrasztikusabb húsár-csökkenést az EU-ban karácsony előtt.
szóljon hozzá!