
Fotó: Boda L. Gergely
Könnyen megeshet, hogy a Wizz Air nem mindössze két napra helyezi át marosvásárhelyi járatait Kolozsvárra, mint ahogy a repülőtér vezetői közleményben tudatták, hanem sokkal hosszabb időre. A vidrátszegi repülőtér kifutópályájának bizonyos paramétereiről ugyanis kiderült, hogy jelentősen eltérnek azoktól, amelyek a hivatalos dokumentumokban szerepelnek.
2016. november 16., 19:202016. november 16., 19:20
„Átmeneti üzemeltetési korlátozás miatt nem fogad és nem indít járatokat szerdán és csütörtökön a marosvásárhelyi nemzetközi repülőtér” – ezzel a semmitmondó, bikkfanyelven megfogalmazott mondattal kezdte közleményét a Transilvania Nemzetközi Repülőtér.
A teljesen érthetetlen szövegből sem az utasok, sem a közvélemény nem kap választ arra a kérdésre, hogy lényegében mi is történt az adólejekből fenntartott vidrátszegi repülőtérrel. Csupán arról szerezhetünk tudomást, hogy azokat a járatokat, amelyek ezen a két napon Marosvásárhelyre érkeztek, illetve innen indultak volna, Kolozsvárra irányítják át. Az „üzemeltetési korlátozás” annál is meglepőbb, hogy egy hónappal korábban egy hétig javítás miatt lezárták a repteret.
A Wizz Air az érintett utasoknak az utolsó pillanatban felajánlotta, hogy válasszanak a repülőjegyek árának díjmentes visszatérítése, az utazás átütemezése és a kolozsvári kiindulási vagy érkezési pont használata között. Utóbbi esetben igénybe vehették és vehetik a Marosvásárhely és Kolozsvár közötti ingyenes transzfert, de amennyiben úgy döntenek, hogy saját költségükre utaznak Kolozsvárra vagy onnan Marosvásárhelyre, ennek árát is megtéríti a légitársaság.
Csend és aggodalom
Hogy mit jelent az átmeneti üzemeltetési korlátozás, Peti Andrástól, a légikikötő nemrég kinevezett igazgatójától sem sikerült megtudnunk. A létesítmény vezetője csütörtök délelőttre ígért pontos választ, mint mondta, egyetlen nap alatt sok minden történhet és tisztázódhat. Ugyanakkor Péter Ferenc, a Maros megyei közgyűlés elnöke is csütörtökre hívott össze sajtótájékoztatót a témában.
Tudomásunk van viszont arról, hogy az utasok egy részét rendkívül felháborította az intézkedés és annak közlési módja. Elsősorban azt kifogásolták, hogy az utolsó percben értesítették őket, másrészt nekik sem magyarázta meg senki, milyen műszaki gondok adódtak Marosvásárhelyen. Lapunknak csak annyit sikerült kicsikarnia Peti Andrásból, hogy súlyos gondokról van szó, amelyekről ezelőtt egy pár héttel, amikor a Wizz Air a vásárhelyi repülőtérrel való tízéves együttműködését ünnepelte Vidrátszegen, még senki nem tudott.
Kolozsváron pezsgőbontásra készülnek
Míg Marosvásárhelyen szinte teljes a hírzárlat, a kolozsvári repülőtéren rendkívül szívesen – és némi kárörömmel – nyilatkoznak a szomszédos megyében észlelt gondokról. David Ciceo igazgató szerint a vidrátszegi légikikötő a hamis adatok közlésére fizet rá. „A kifutópálya valós kapacitása kisebb, mint amit lejelentettek. A repülési hatóság erről tudomást szerzett, és kikérte a reális adatokat. Az ottani kifutó kapacitása korlátozott, ezért a járatok egy része Kolozsvárra fog költözni. A londoni már át is jött” – újságolta Ciceo.
A repülésbiztonsági szabályok szerint a vásárhelyi kifutó állapota nem teszi lehetővé az 5700 kilósnál nehezebb gépek le- és felszállását. Ehhez képest a magyar tőkéjű fapados légitársaság által használt Airbus 320-as repülők ennél hétszer súlyosabbak, mintegy 42 ezer kilogrammot nyomnak.
A kolozsvári igazgató reméli, hogy a Wizz Air költözésének köszönhetően az általa vezetett repülőtér utasforgalma 2017-ben eléri a hárommilliót. Ugyanis megítélése szerint a vidrátszegi kifutópálya teljes átépítése – amennyiben lesz erre anyagi fedezet – legalább egy évet tartana. A munkálatokat legjobb esetben a jövő év tavaszán lehetne elkezdeni.
A kincses városban azért is reménykednek a Wizz Air végleges áttelepedésében, mert eddig Kolozsvárról nem volt közvetlen összeköttetés Európa harmadik legforgalmasabb repterével, a frankfurtival. Amennyiben a Wizz Air is kivonul Marosvásárhelyről, tavaszig a vidrátszegi légikikötő csak alkalmi járatokat fogadhat, olyanokat, amelyekre kisebb méretű gépeket használnak. A Ryanair és a Tarom kivonulása után a vecsési társaság volt az utolsó, amely a szebb napokat is megért nemzetközi repülőtéren maradt.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg szombaton közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță.
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk.
Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Némileg csökkent ugyan a romániai turisták érdeklődése a bolgár fekete-tenger-parti üdülőhelyek iránt, de azért még mindig nagyon sokan vágynak oda. A romániai nyaralók egyre gyakrabban foglalnak szállást az utolsó pillanatban.
Sikertelenül zárult a legnagyobb román kohászati kombinátra kiírt június 19-i árverés – adta hírül pénteken az Economica.net a vagyonfelügyelők közleménye alapján.
Románia 12 helyet rontva a 61. helyre került a világ 70 legversenyképesebb gazdaságának rangsorában a lausanne-i Nemzetközi Menedzsmentfejlesztési Intézet (IMD) csütörtökön közzétett éves jelentése szerint.
A román állam élni kíván a fekete-tengeri kontinentális talapzaton található Neptun Deep lelőhelyen kitermelt földgázra vonatkozó elővásárlási jogával, ami befolyásolhatja Magyarország földgázvásárlási szándékát.
szóljon hozzá!