Fotó: Adrian Nemeti
Fejenként kétezer euró erkölcsi kártérítést ítélt meg a Kolozs megyei táblabíróság a 2010 decemberében a kolozsvári Coastei utcából a Patarétre költöztetett romáknak.
2014. január 07., 20:562014. január 07., 20:56
A december 30-án hozott ítélet ugyanakkor arra kötelezi a kolozsvári önkormányzatot, hogy megfelelő lakáskörülményeket biztosítson a kilakoltatottak számára. A pert a European Roma Rights jogvédő szervezet indította a 200 kilakoltatott roma nevében, a döntés szerint tehát a kolozsvári önkormányzatnak 400 ezer eurót kell fizetnie kártérítésként.
Horváth Anna kolozsvári alpolgármester lapunknak elmondta, az önkormányzat várhatóan nem fogja megfellebbezni a döntést. „Szerintem ki kell fizetni a kártérítést, és ezzel még mindig messze nincs megoldva ezeknek az embereknek a sorsa” – nyilatkozta lapunknak Horváth Anna.
A pataréti romák jogait védő Civil Szervezetek Munkacsoportja (GLOC) közleményben üdvözölte az ítéletet. „Ez egy rendkívül fontos döntés, hiszen három évig küzdöttünk érte, amíg végre kedvező eredményt értünk el” – szögezi le a szerkesztőségünkbe eljuttatott kommunikében Claudia Greta, a kilakoltatott romák közösségi egyesületének tagja. Hozzáfűzte, folytatják a harcot jogaikért mindaddig, amíg vissza nem költözhetnek a városba.
Vincze Enikő egyetemi tanár, a GLOC másik tagja ugyanakkor úgy véli, a döntés túlmutat a kilakoltatott pataréti romák ügyén. „Korunk Romániájában, amelynek különböző szegleteiben előfordulnak az erőszakos kilakoltatások, különböző jogfosztások egy ilyen döntés fenomenális. Emlékeztet mindenkit arra, hogy az állam valamennyi polgáráért felelősséggel tartozik, mindannyian egyenlőek a törvény előtt, ezért jóvá kell tennie tévedéseit” – értékelte Vincze Enikő.
A táblabíróság döntését az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) és az Amnesty International is üdvözölte. Gergely Dezideriu, az ERRC ügyvezető igazgatója emlékeztetett: a kilakoltatott romák a város peremén, a szeméttelep mellett tengették életüket az utóbbi három évben, ahonnan nehezen jutottak el munkahelyükre, gyerekeik iskolába, orvosi rendelőbe. Az igazgató ezért arra kérte az önkormányzatot, hogy ne fellebbezzen a döntés ellen.
Jezerca Tigani, az Amnesty International Európai és Közép-Ázsiai aligazgatója ugyanakkor úgy nyilatkozott: a bírósági döntés egyfajta jelzés a helyhatóságoknak, miszerint az emberek kilakoltatása elfogadhatatlan megoldás. A két emberjogi szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a kolozsvári eset nem egyedülálló Romániában, egyre gyakoribb a romák kilakoltatása.
Mint arról beszámoltunk, a Coastei utcai roma közösséget 2010. december 17-én költöztette ki a kolozsvári önkormányzat a városszéli Patarétre. A kilakoltatásra azt követően került sor, hogy az ott lakó 18 roma család hivatalos bérleti szerződése lejárt, a négy ingatlan pedig nagyon leromlott állapotba került. Ezek köré ugyanakkor újabb roma családok költöztek, így az itteni közösség több száz főre duzzadt.
Az önkormányzat végül 300 romát költöztetett a Patarétre, ahol 40 konténerlakást bocsátott a rendelkezésükre. Ezek a jogvédő szervezetek támogatásával számos módon tiltakoztak a döntés ellen, azt állítva, hogy az új lakhatási feltételek nem megfelelők. A Coastei utcai területet utólag az önkormányzat az erdélyi ortodox érsekségnek adta haszonbérbe, ahol a teológia számára építettek bentlakást, ezt egy hónappal ezelőtt avatta fel Victor Ponta kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!