Fotó: Adrian Nemeti
Fejenként kétezer euró erkölcsi kártérítést ítélt meg a Kolozs megyei táblabíróság a 2010 decemberében a kolozsvári Coastei utcából a Patarétre költöztetett romáknak.
2014. január 07., 20:562014. január 07., 20:56
A december 30-án hozott ítélet ugyanakkor arra kötelezi a kolozsvári önkormányzatot, hogy megfelelő lakáskörülményeket biztosítson a kilakoltatottak számára. A pert a European Roma Rights jogvédő szervezet indította a 200 kilakoltatott roma nevében, a döntés szerint tehát a kolozsvári önkormányzatnak 400 ezer eurót kell fizetnie kártérítésként.
Horváth Anna kolozsvári alpolgármester lapunknak elmondta, az önkormányzat várhatóan nem fogja megfellebbezni a döntést. „Szerintem ki kell fizetni a kártérítést, és ezzel még mindig messze nincs megoldva ezeknek az embereknek a sorsa” – nyilatkozta lapunknak Horváth Anna.
A pataréti romák jogait védő Civil Szervezetek Munkacsoportja (GLOC) közleményben üdvözölte az ítéletet. „Ez egy rendkívül fontos döntés, hiszen három évig küzdöttünk érte, amíg végre kedvező eredményt értünk el” – szögezi le a szerkesztőségünkbe eljuttatott kommunikében Claudia Greta, a kilakoltatott romák közösségi egyesületének tagja. Hozzáfűzte, folytatják a harcot jogaikért mindaddig, amíg vissza nem költözhetnek a városba.
Vincze Enikő egyetemi tanár, a GLOC másik tagja ugyanakkor úgy véli, a döntés túlmutat a kilakoltatott pataréti romák ügyén. „Korunk Romániájában, amelynek különböző szegleteiben előfordulnak az erőszakos kilakoltatások, különböző jogfosztások egy ilyen döntés fenomenális. Emlékeztet mindenkit arra, hogy az állam valamennyi polgáráért felelősséggel tartozik, mindannyian egyenlőek a törvény előtt, ezért jóvá kell tennie tévedéseit” – értékelte Vincze Enikő.
A táblabíróság döntését az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) és az Amnesty International is üdvözölte. Gergely Dezideriu, az ERRC ügyvezető igazgatója emlékeztetett: a kilakoltatott romák a város peremén, a szeméttelep mellett tengették életüket az utóbbi három évben, ahonnan nehezen jutottak el munkahelyükre, gyerekeik iskolába, orvosi rendelőbe. Az igazgató ezért arra kérte az önkormányzatot, hogy ne fellebbezzen a döntés ellen.
Jezerca Tigani, az Amnesty International Európai és Közép-Ázsiai aligazgatója ugyanakkor úgy nyilatkozott: a bírósági döntés egyfajta jelzés a helyhatóságoknak, miszerint az emberek kilakoltatása elfogadhatatlan megoldás. A két emberjogi szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a kolozsvári eset nem egyedülálló Romániában, egyre gyakoribb a romák kilakoltatása.
Mint arról beszámoltunk, a Coastei utcai roma közösséget 2010. december 17-én költöztette ki a kolozsvári önkormányzat a városszéli Patarétre. A kilakoltatásra azt követően került sor, hogy az ott lakó 18 roma család hivatalos bérleti szerződése lejárt, a négy ingatlan pedig nagyon leromlott állapotba került. Ezek köré ugyanakkor újabb roma családok költöztek, így az itteni közösség több száz főre duzzadt.
Az önkormányzat végül 300 romát költöztetett a Patarétre, ahol 40 konténerlakást bocsátott a rendelkezésükre. Ezek a jogvédő szervezetek támogatásával számos módon tiltakoztak a döntés ellen, azt állítva, hogy az új lakhatási feltételek nem megfelelők. A Coastei utcai területet utólag az önkormányzat az erdélyi ortodox érsekségnek adta haszonbérbe, ahol a teológia számára építettek bentlakást, ezt egy hónappal ezelőtt avatta fel Victor Ponta kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkobozta a környezetőrség az első olyan munkagépet, amelyet drónfelvételek segítségével leleplezett illegális hulladékkezeléshez használtak – jelentette be szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Kettős könyvelés révén 1,3 millió euró értékű adócsalást követett el egy Szilágy megyei kereskedelmi társaság. A rendőrség az adócsalás becsült összegének erejéig biztosítéki zár alá vont két tucat ingatlant.
Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzései azt mutatják, hogy Romániában a barna medve populációja „egy konzervatív forgatókönyv” szerint 10 657 és 12 787 egyed között van.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Erdély hazavár néven az Erdélyből elvándorolt magyarok hazaköltözését ösztönző hosszú távú programot indít az RMDSZ, amellyel elsősorban gyakorlati segítséget akar nyújtani a külföldön élő honfitársak hazatéréséhez.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Uzsorakamatokra kölcsönt adó, nagyváradi illetőségű, Magyarországon élő férfit vettek őrizetbe csütörtökön, akit zaklatással is gyanúsítanak. A nagyváradi rendőrök szerint a gyanúsított megtévesztő szerződésekbe foglalta az uzsorakamatot.
Mára hagyománnyá vált az Arad megyei mezővárosban a köztéri adventi koszorú készítése, a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő gyertyagyújtáson, amire mindig más adventi hírnököt kérnek fel.
Leprás (Hansen-kór) megbetegedést igazoltak Kolozsváron – jelentette be csütörtök este a bukaresti egészségügyi minisztérium.
Az embereket a csatádi idősotthonból szállították át, az ott maradottakkal együtt összesen 90 személy elhelyezéséről kellett gondoskodnia a prefektus által összehívott vészhelyzeti bizottságnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!