Fotó: Adrian Nemeti
Fejenként kétezer euró erkölcsi kártérítést ítélt meg a Kolozs megyei táblabíróság a 2010 decemberében a kolozsvári Coastei utcából a Patarétre költöztetett romáknak.
2014. január 07., 20:562014. január 07., 20:56
A december 30-án hozott ítélet ugyanakkor arra kötelezi a kolozsvári önkormányzatot, hogy megfelelő lakáskörülményeket biztosítson a kilakoltatottak számára. A pert a European Roma Rights jogvédő szervezet indította a 200 kilakoltatott roma nevében, a döntés szerint tehát a kolozsvári önkormányzatnak 400 ezer eurót kell fizetnie kártérítésként.
Horváth Anna kolozsvári alpolgármester lapunknak elmondta, az önkormányzat várhatóan nem fogja megfellebbezni a döntést. „Szerintem ki kell fizetni a kártérítést, és ezzel még mindig messze nincs megoldva ezeknek az embereknek a sorsa” – nyilatkozta lapunknak Horváth Anna.
A pataréti romák jogait védő Civil Szervezetek Munkacsoportja (GLOC) közleményben üdvözölte az ítéletet. „Ez egy rendkívül fontos döntés, hiszen három évig küzdöttünk érte, amíg végre kedvező eredményt értünk el” – szögezi le a szerkesztőségünkbe eljuttatott kommunikében Claudia Greta, a kilakoltatott romák közösségi egyesületének tagja. Hozzáfűzte, folytatják a harcot jogaikért mindaddig, amíg vissza nem költözhetnek a városba.
Vincze Enikő egyetemi tanár, a GLOC másik tagja ugyanakkor úgy véli, a döntés túlmutat a kilakoltatott pataréti romák ügyén. „Korunk Romániájában, amelynek különböző szegleteiben előfordulnak az erőszakos kilakoltatások, különböző jogfosztások egy ilyen döntés fenomenális. Emlékeztet mindenkit arra, hogy az állam valamennyi polgáráért felelősséggel tartozik, mindannyian egyenlőek a törvény előtt, ezért jóvá kell tennie tévedéseit” – értékelte Vincze Enikő.
A táblabíróság döntését az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) és az Amnesty International is üdvözölte. Gergely Dezideriu, az ERRC ügyvezető igazgatója emlékeztetett: a kilakoltatott romák a város peremén, a szeméttelep mellett tengették életüket az utóbbi három évben, ahonnan nehezen jutottak el munkahelyükre, gyerekeik iskolába, orvosi rendelőbe. Az igazgató ezért arra kérte az önkormányzatot, hogy ne fellebbezzen a döntés ellen.
Jezerca Tigani, az Amnesty International Európai és Közép-Ázsiai aligazgatója ugyanakkor úgy nyilatkozott: a bírósági döntés egyfajta jelzés a helyhatóságoknak, miszerint az emberek kilakoltatása elfogadhatatlan megoldás. A két emberjogi szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a kolozsvári eset nem egyedülálló Romániában, egyre gyakoribb a romák kilakoltatása.
Mint arról beszámoltunk, a Coastei utcai roma közösséget 2010. december 17-én költöztette ki a kolozsvári önkormányzat a városszéli Patarétre. A kilakoltatásra azt követően került sor, hogy az ott lakó 18 roma család hivatalos bérleti szerződése lejárt, a négy ingatlan pedig nagyon leromlott állapotba került. Ezek köré ugyanakkor újabb roma családok költöztek, így az itteni közösség több száz főre duzzadt.
Az önkormányzat végül 300 romát költöztetett a Patarétre, ahol 40 konténerlakást bocsátott a rendelkezésükre. Ezek a jogvédő szervezetek támogatásával számos módon tiltakoztak a döntés ellen, azt állítva, hogy az új lakhatási feltételek nem megfelelők. A Coastei utcai területet utólag az önkormányzat az erdélyi ortodox érsekségnek adta haszonbérbe, ahol a teológia számára építettek bentlakást, ezt egy hónappal ezelőtt avatta fel Victor Ponta kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Novembertől új, lila színű nyugdíjszelvényeket kapnak azok a Beszterce-Naszód, Kovászna, Hargita és Ialomița megyei nyugdíjasok, akik bankszámlára vagy bankkártyára kapják a juttatást.
Kivihetik az utasokat a brassói repülőtérre, de az érkezőket már nem vehetik fel az Uber és a Bolt brassói partnerei, mert a légikikötő Vidombák területén található.
A halloweenes borzongás segíthet a félelmek leküzdésében, de meg is terhelheti a gyereket. Sulyok Kármen pszichológussal az ijesztgetés határairól, a halálról való őszinte beszélgetésről és a családi emlékezésbe való bevonásról beszélgettünk.
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál.
Erdély turisztikai népszerűsítésének „autonómiáját” javasolják Nagyszebenben, felróva, hogy Románia nemzetközi promóciós erőfeszítései nem következetesek és nem koherensek.
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
Örményországi utunk harmadik napján, Goriszban egy hegyi-karabahi újságíróval hozott össze a véletlen, aki a legnehezebb időszakban a BBC-t és az Al Jazeerát is tájékoztatta arról, mi történik a szülőföldjén.
Aradon kritikus helyzet alakult ki a Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház gyermekrészlegének fertőző osztályán: minden ágyat elfoglalták a hepatitis A‑val kezelt betegek, és csütörtök délelőtt már hat olyan ágy volt, amelyen két gyerek osztozott.
További öt évig a római katolikus egyház tulajdonában álló impozáns belvárosi ingatlanban működhet a nagyváradi Ady Endre Gimnázium és az Orsolya óvoda, miután a város önkormányzata a továbbiakban is fizeti a bérleti díjat.
Tiltakozik a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes kezdeményezései ellen az RMDSZ háromszéki szervezete, és felszólítja az AUR politikusait, hogy foglalkozzanak Románia „valódi problémáival”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!