Fotó: Adrian Nemeti
Fejenként kétezer euró erkölcsi kártérítést ítélt meg a Kolozs megyei táblabíróság a 2010 decemberében a kolozsvári Coastei utcából a Patarétre költöztetett romáknak.
2014. január 07., 20:562014. január 07., 20:56
A december 30-án hozott ítélet ugyanakkor arra kötelezi a kolozsvári önkormányzatot, hogy megfelelő lakáskörülményeket biztosítson a kilakoltatottak számára. A pert a European Roma Rights jogvédő szervezet indította a 200 kilakoltatott roma nevében, a döntés szerint tehát a kolozsvári önkormányzatnak 400 ezer eurót kell fizetnie kártérítésként.
Horváth Anna kolozsvári alpolgármester lapunknak elmondta, az önkormányzat várhatóan nem fogja megfellebbezni a döntést. „Szerintem ki kell fizetni a kártérítést, és ezzel még mindig messze nincs megoldva ezeknek az embereknek a sorsa” – nyilatkozta lapunknak Horváth Anna.
A pataréti romák jogait védő Civil Szervezetek Munkacsoportja (GLOC) közleményben üdvözölte az ítéletet. „Ez egy rendkívül fontos döntés, hiszen három évig küzdöttünk érte, amíg végre kedvező eredményt értünk el” – szögezi le a szerkesztőségünkbe eljuttatott kommunikében Claudia Greta, a kilakoltatott romák közösségi egyesületének tagja. Hozzáfűzte, folytatják a harcot jogaikért mindaddig, amíg vissza nem költözhetnek a városba.
Vincze Enikő egyetemi tanár, a GLOC másik tagja ugyanakkor úgy véli, a döntés túlmutat a kilakoltatott pataréti romák ügyén. „Korunk Romániájában, amelynek különböző szegleteiben előfordulnak az erőszakos kilakoltatások, különböző jogfosztások egy ilyen döntés fenomenális. Emlékeztet mindenkit arra, hogy az állam valamennyi polgáráért felelősséggel tartozik, mindannyian egyenlőek a törvény előtt, ezért jóvá kell tennie tévedéseit” – értékelte Vincze Enikő.
A táblabíróság döntését az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) és az Amnesty International is üdvözölte. Gergely Dezideriu, az ERRC ügyvezető igazgatója emlékeztetett: a kilakoltatott romák a város peremén, a szeméttelep mellett tengették életüket az utóbbi három évben, ahonnan nehezen jutottak el munkahelyükre, gyerekeik iskolába, orvosi rendelőbe. Az igazgató ezért arra kérte az önkormányzatot, hogy ne fellebbezzen a döntés ellen.
Jezerca Tigani, az Amnesty International Európai és Közép-Ázsiai aligazgatója ugyanakkor úgy nyilatkozott: a bírósági döntés egyfajta jelzés a helyhatóságoknak, miszerint az emberek kilakoltatása elfogadhatatlan megoldás. A két emberjogi szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a kolozsvári eset nem egyedülálló Romániában, egyre gyakoribb a romák kilakoltatása.
Mint arról beszámoltunk, a Coastei utcai roma közösséget 2010. december 17-én költöztette ki a kolozsvári önkormányzat a városszéli Patarétre. A kilakoltatásra azt követően került sor, hogy az ott lakó 18 roma család hivatalos bérleti szerződése lejárt, a négy ingatlan pedig nagyon leromlott állapotba került. Ezek köré ugyanakkor újabb roma családok költöztek, így az itteni közösség több száz főre duzzadt.
Az önkormányzat végül 300 romát költöztetett a Patarétre, ahol 40 konténerlakást bocsátott a rendelkezésükre. Ezek a jogvédő szervezetek támogatásával számos módon tiltakoztak a döntés ellen, azt állítva, hogy az új lakhatási feltételek nem megfelelők. A Coastei utcai területet utólag az önkormányzat az erdélyi ortodox érsekségnek adta haszonbérbe, ahol a teológia számára építettek bentlakást, ezt egy hónappal ezelőtt avatta fel Victor Ponta kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!