MPP: hamarabb elő kellett volna rukkolni

Mint ismeretes, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke tagja volt a statútumot kidolgozó vegyes munkabizottságnak. Meglátása szerint, ha a Székelyföld területi autonómiáját leíró törvénytervezetet időben közvitára bocsátották volna, akkor nem kellene a civil társadalom tagjainak a kiszivárogtatott dokumentumok alapján véleményt nyilvánítaniuk róla.

Salamon Zoltán, az MPP Hargita megyei szervezetének elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a közvitát nem lehet megspórolni, ám az időt sem lehet sokáig húzni. A véglegesített tervezetet a parlament elé kell terjeszteni, hiszen elég volt „24 évig visszaélni a magyarság türelmével”.

Az MPP székelyföldi politikusai ugyanakkor leszögezték, a Székely Nemzeti Tanács tízéves autonómiatörekvései nélkül nem lenne az RMDSZ-nek a Székelyföld területi autonómiájáról szóló statútuma, és – mint hangsúlyozták – az MPP-nek is fontos szerepe volt ebben a folyamatban. A polgári párti elnökök úgy vélik, a közvita közelíteni tudja az álláspontokat a tervezetről.

Az autonómiáról beszélt Tőkés az EP-ben 
A székelyföldi autonómia mellett érvelt Tőkés László európai parlamenti képviselő is az EP hétfő esti strasbourgi plenáris ülésén, az úgynevezett egyperces hozzászólások között. Mint emlékeztetett, a romániai magyarság egyöntetűen kiáll a Székelyföld területi autonómiája mellett, ugyanakkor a román pártok és maga a román kormány élesen ellenzi a kisebbségi önrendelkezés bármely formáját, „a többségi média magyarellenes sajtópropagandájával egybehangzóan ellenséges hajszát folytat a félmilliónyi székely közösség autonómiatörekvései ellen”.
„A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a régi kommunista politikai rendőrség módjára uszít a magyar autonómia ellen, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) pedig alkotmányellenes támadásként bélyegzi meg a legitim magyar törekvéseket” – hívta fel a figyelmet Tőkés, aki azt kérte az EP-től, hogy „védje meg az erdélyi magyarokat az alaptalan soviniszta támadásoktól”, és támogassa jogos autonómiatörekvéseiket.

Amint arról beszámoltunk, az SZNT nevében Izsák Balázs elnök a hétvégén élesen bírálta az RMDSZ autonómiatervezetét. Mint fogalmazott, az RMDSZ „autonomista arculatát építi”, ezért hoz létre új autonómiapárti mozgalmat, melynek az a jelmondata, hogy „a jelenlegi alkotmányos keretek között lehetetlen megvalósítani a Székelyföld autonómiáját”. Szerinte az új mozgalom támogatói ezzel „a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel kerültek egy táborba”, és „a román titkosszolgálat sem árthatna profibb módon a székelyek ügyének, mint azok, akik felvállalták, hogy az SZNT mellett egy másik autonómiastatútumot dolgozzanak ki”.

Izsák kijelentésére reagálva Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a Maszol.ro portálnak azt mondta, a szövetség nem érti, miért nem tetszik az SZNT-nek az autonómiatervezet. Mint fogalmazott, az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetének a kidolgozásánál a dél-tiroli autonómiamodellt tekintették kiindulási pontnak, amit az SZNT is követhető példának tekint. Hozzátette, minden felkészült politikus vagy jogász, aki beletekint a romániai jogrendbe, tudja, hogy nem lehet újabb régiót létrehozni az alkotmány módosítása nélkül.

„Nem lehet semmit közfelkiáltással kivívni” – szögezte le Borbély László, arra utalva, hogy az SZNT közfelkiáltással fogadtatta el a tömegmegmozdulásai petícióit. Az alelnök szerint az RMDSZ 1990. óta építi az „autonomista arculatát”, 1993. óta pedig a programjának is része az autonómia.

Borbély László címkézésnek vélte és elutasította, hogy egyes szervezeteket autonomistának, másokat pedig nem autonomistának tekintsenek. „Mi odafigyelünk arra is, amikor a szórványban egy iskolai osztályt akarnak megszüntetni, és arra is, hogy a székelyföldi magyaroknak nagyobb autonómiájuk legyen” – hangoztatta Borbély.