Hatalmas piaci résre érzett rá a Nagyváradi Egyetem orvosi és gyógyszerészeti karának dékánja, amikor elkezdett azon gondolkodni, hogy jó lenne magyar szakot is indítani a Körös-parti oktatási intézményben.
2015. augusztus 05., 16:102015. augusztus 05., 16:10
2015. augusztus 05., 18:592015. augusztus 05., 18:59
Amellett ugyanis, hogy itthon tarthatják mindazokat, akik magyarul szeretnék elsajátítani a mesterséget, ám a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román vezetőségének az elmúlt időben tanúsított magatartása korántsem szimpatikus számukra, így inkább valamely magyarországi egyetemre esne a választásuk, a határ közelsége révén egy viszonylag kiterjedt magyarországi régió maturandusait is megszólíthatnák ajánlatukkal.
Szintén a döntés mellett szólhat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kórházalapítási szándéka, számos, magyarul beszélő orvosra lehet ugyanis szükség Váradon, ha igaz a hír, hogy a magyar állam támogathatja annak megépítését, és végre megvalósulhat a zöld mezős beruházásként tervezett egészségügyi intézmény. (Bár más helyszín is felmerült, a pénzek Váradra irányítása mellett szólhatna, ha a következő tanévtől már a partiumi városban is képeznének magyar orvosokat és gyógyszerészeket.)
A Nagyváradi Egyetem ötlete – ami sajnos manapság ritkaságszámba megy, pedig ennek kellene lennie a normalitásnak egy többnemzetiségű országban – tehát minden szempontból üdvözlendő. Ám a magyar nyelvű képzés beindítása előtt vagy azzal párhuzamosan az oktatás színvonalának az emelésére is szükség lenne. Hiszen a közbeszédben diplomagyárként emlegetett egyetemnek sem itthon, sem külföldön nincs túl jó híre – nem egyszer hallottuk orvosoktól, hogy csak a Váradon végzettektől mentsen meg az Isten, vagy még az egyetem helyét is be kellene szórni sóval. Ugyanakkor információink szerint az itt oklevelet szerzők a külföldi munkavállaláskor is hátrányba kerülnek marosvásárhelyi vagy bukaresti diplomával érkező társaikhoz képest.
Ha azonban valóban sikerülne neves, nemzetközileg is elismert magyarországi szakemberek bevonásával elindítani a magyar képzést, azzal az egész intézmény színvonala is növekedhetne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!