Hatalmas piaci résre érzett rá a Nagyváradi Egyetem orvosi és gyógyszerészeti karának dékánja, amikor elkezdett azon gondolkodni, hogy jó lenne magyar szakot is indítani a Körös-parti oktatási intézményben.
2015. augusztus 05., 16:102015. augusztus 05., 16:10
2015. augusztus 05., 18:592015. augusztus 05., 18:59
Amellett ugyanis, hogy itthon tarthatják mindazokat, akik magyarul szeretnék elsajátítani a mesterséget, ám a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román vezetőségének az elmúlt időben tanúsított magatartása korántsem szimpatikus számukra, így inkább valamely magyarországi egyetemre esne a választásuk, a határ közelsége révén egy viszonylag kiterjedt magyarországi régió maturandusait is megszólíthatnák ajánlatukkal.
Szintén a döntés mellett szólhat a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kórházalapítási szándéka, számos, magyarul beszélő orvosra lehet ugyanis szükség Váradon, ha igaz a hír, hogy a magyar állam támogathatja annak megépítését, és végre megvalósulhat a zöld mezős beruházásként tervezett egészségügyi intézmény. (Bár más helyszín is felmerült, a pénzek Váradra irányítása mellett szólhatna, ha a következő tanévtől már a partiumi városban is képeznének magyar orvosokat és gyógyszerészeket.)
A Nagyváradi Egyetem ötlete – ami sajnos manapság ritkaságszámba megy, pedig ennek kellene lennie a normalitásnak egy többnemzetiségű országban – tehát minden szempontból üdvözlendő. Ám a magyar nyelvű képzés beindítása előtt vagy azzal párhuzamosan az oktatás színvonalának az emelésére is szükség lenne. Hiszen a közbeszédben diplomagyárként emlegetett egyetemnek sem itthon, sem külföldön nincs túl jó híre – nem egyszer hallottuk orvosoktól, hogy csak a Váradon végzettektől mentsen meg az Isten, vagy még az egyetem helyét is be kellene szórni sóval. Ugyanakkor információink szerint az itt oklevelet szerzők a külföldi munkavállaláskor is hátrányba kerülnek marosvásárhelyi vagy bukaresti diplomával érkező társaikhoz képest.
Ha azonban valóban sikerülne neves, nemzetközileg is elismert magyarországi szakemberek bevonásával elindítani a magyar képzést, azzal az egész intézmény színvonala is növekedhetne.
Történelmi fordulóponthoz érkezett a hírfogyasztás. A kérdés már nem csak az, hogy hol olvassuk a híreket, hanem akarunk-e még egyáltalán szembenézni velük.
Egyetlen félreértelmezett hír is elég ahhoz, hogy egy reményvesztett közösségben újra fellobbanjon a remény. Parajd esetében azonban a valóság ismét józanítóbbnak bizonyult a politikai diadaljelentéseknél.
A történelem nemcsak hősökről, hanem árulókról is szól, mégha igencsak keveset emlegetjük őket. A sport világában is beszélhetünk eredményességről és eredménytelenségről egyaránt, sztárokról és – antisztárokról.
Sportújságírók, szakírók, futballszurkolók körében jó ideig témát szolgáltat még a hétfőre virradóra befejeződött, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett labdarúgó-világbajnokság.
Marosvásárhely, a Bolyaiak városa még mindig a legtöbb magyar lakosnak otthont nyújtó település Erdélyben.
Ott állunk a pékárus vagy a sarki bolt pultjánál, a szupermarket kasszájánál, kezünkben egy egyszerű fehér kenyérrel, a pénztárgép kijelzőjén pedig felvillan a kétjegyű szám: 10 lej, 12 lej, 15 lej...
Nyugdíjas halk suttogása a sarki patikában: „Kedveske, melyik az olcsóbb? Ezt a két gyógyszert most hagyjuk ki, majd jövő hónapban visszajövök értük.”
Donald Trump amerikai elnök iráni kalandja nem feltétlenül úgy alakult, ahogy azt a legderűlátóbb illetékesek remélték, ennek a hatásait pedig Európában, benne Erdélyben is érezzük – és várhatóan közép- és hosszú távon is érezni fogjuk.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Négy éve az arab labdarúgó-világbajnokságról, nyolc éve „az első afrikai aranyról”, a fekete kontinensen gyarmatosított egykori francia kolóniákon élők leszármazottai által Franciaország színeiben megnyert focivébéről írtam.
szóljon hozzá!