VEZÉRCIKK – Hirtelen láthatóvá és hallhatóvá lett az RMDSZ: miközben az elmúlt hetek belpolitikai történései úgy zajlottak, hogy a szövetség – bár kormánytényező – nem, vagy alig szólalt meg, a héten két ízben is határozott állásfoglalás született a részéről.
2014. június 12., 20:262014. június 12., 20:26
Kelemen Hunor szövetségi elnök leszögezte: az RMDSZ nem tartja elfogadhatónak, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) beemelje a kormányba a populista Dan Diaconescu Néppártot (PPDD), majd Bogdan Diaconu PSD-s képviselő hónapok, sőt évek óta zajló magyarellenes uszítása miatt Kovács Péter főtitkár figyelmeztette a PSD-t, hogy döntse el: ellenséges vagy azonos táborban van-e az RMDSZ-szel.
A PPDD ügyében az RMDSZ az egyetlen helyes módon járt el. Az Oltchim-privatizációs szélhámiájával csupán pártja kampányát erősítő Diaconescu alakulatával együttműködni még akkor is túl erős lenne, ha az RMDSZ amúgy már a román politikai paletta szinte valamennyi pártjával volt már koalícióban. Persze Kelemen ellenkezését nem csupán morális megfontolások indokolják.
Egy újabb partner kormányra emelésével csökkenne az RMDSZ súlya, amely most, hogy a jobboldali pártok fúziója nyomán a PSD számára végképp elúszni látszik az esély, hogy ismét magához édesgesse a nemzeti liberálisokat, jóval nagyobb, mint akár két héttel ezelőtt. Ha viszont a szociáldemokraták az RMDSZ-en kívül senkire sem támaszkodhatnak a kormánytöbbség megtartása érdekében, az növelheti az RMDSZ koalíción belüli befolyását.
Több esély lehet a korlátok feszegetésére, nagyobb lehet a zsarolási potenciálja, például a kisebbségi jogok bővítésére vonatkozó igények esetében. Kovács feddése már ennek a jegyében fogant: a PSD nem engedheti meg magának, hogy hergelje a magyarokat, amíg egy magyar párt biztosítja a kormánytöbbségét. Emellett a szövetség az SZNT-nek az autonómia ügyében adott, arrogáns, elutasító kormányzati válasz miatt is határozottnak próbál tűnni választói szemében koalíciós partnerével szemben.
A következő hónapokban eldől, hogyan tud mindezzel a szövetség sáfárkodni. Hogy végre valóban sikerül-e kormányzati pozícióból érdemi javulást elérni a kisebbségi jogok bővítése, akár az önrendelkezés valamilyen formájának megvalósítása terén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!