Öt kormány ígért már pénzt a Kézdivásárhelyrõl Szent Anna-tóhoz vezetõ út korszerûsítésére, ám végül egy lej sem jutott a közép-kelet-európai viszonylatban egyedinek számító természeti látványosság megközelíthetõségének javítására.
2014. szeptember 09., 20:142014. szeptember 09., 20:14
A probléma eközben súlyosbodott, ma a tengelytörések veszélye mellett az is elõfordulhat, hogy az út válik semmissé egyik pillanatról a másikra. A turisták pedig sorra elmaradoznak, igaz, a sok esõ miatt nem is volt egy túlzottan turistabarát nyár az idei a Székelyföldön, de ahhoz, hogy az elõzõ évekhez képest 40 százalékosra essen vissza a forgalom, nagyban hozzájárult az út évrõl évre rosszabb állapota.
Érdekes módon éppen az államfõválasztások korán elkezdõdött kampányában került terítékre az újabb ígéret az út felújítására. Talán ezért is fogadjuk azt szkeptikusan. (Mint már láthattuk, Victor Ponta arra is képes volt a székely voksokért, hogy a pártja és kormánya által üldözött zászlók alatt mondjon beszédet a Nyergestetõn.)
Nem kell azonban már sokat várnunk, hogy kiderüljön, jut-e még idén kormánypénz a frissen országúttá minõsített Kovászna megyei útra. Ehhez azonban a kormánynak bûvészkalapra lesz szüksége. Az infrastrukturális fejlesztések fellendítése céljából az üzemanyagokra kivetett hétcentes adó ugyanis kudarcot vallott, mint ahogy nem váltotta be a hozzá fûzött kormányreményeket az oszlopadó sem. Utóbbit máris csökkenteni készülnek, kampányban ugyebár nem árt kedvezményt biztosítani a vállalkozói szférának.
Az õ voksaikért van a társadalombiztosítási járulék csökkentése is. Az adóamnesztia pedig közalkalmazottak, nyugdíjasok, kismamák szívét dobogtathatja meg. Ha nem is vonatkozik mindannyiukra a kegyelem, érezhetik, hogy ha baj van, számíthatnak Pontáékra.
A felmérésekben ugyan a jelenlegi kormányfõ vezet, de úgy látszik, nem bíznak eléggé a sikerben ahhoz, hogy ne próbáljanak meg minél több társadalmi réteget magukhoz édesgetni. Mint tudjuk, a bûvészkalapban sem terem magától a pénz.
Egyre valószínûbb tehát, hogy egy újabb korteskedés levét itatják meg velünk jövõre. Ami ugyebár nem választási év lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!