2010. április 16., 16:382010. április 16., 16:38
Ámbátor megtörténhet, hogy elhamarkodottan ítélt mindenki, aki úgy gondolta, hogy íme, a balliberális rendszer prominens képviselői távozásuk előtt még egyszer megmutatják, miért is kell végre elhúzniuk a sunyiba. Lehet, hogy az egész sorbanállás-mizéria csak teszt volt, amelynek során azt mérték föl, mennyire elkötelezettek a képviseleti demokrácia mellett a választók: aki az előtte támasztott akadályon is képes túllépni, és hajlandó több órát várni arra, hogy leadhassa voksát, az valóban megérdemli, hogy beleszólhasson a közügyekbe.
Úgyhogy könnyen megtörténhet, hogy ez csak az első kör volt, és a következő választáson már minden egyes állampolgárnak tanúbizonyságot kell tennie arról, hogy valóban méltó a politikai életbe való beleszólásra. Nem más ez, mint az egykori vagyoni cenzus demokratikusabb változata: régen az voksolhatott, akinek anyagi helyzete meghaladta a kijelölt szintet, ma viszont az, aki szavazata leadása érdekében kész bármilyen akadályt leküzdeni. Így a sorban állásos trükk csupán a kezdet volt: a jövőben például akár tesztkérdésekkel is indulhat a szavazás – például ilyesmikkel, hogy mi a különbség a jobb- és a baloldal között, vagy hogy melyik az a párt, amely egykor tömeggyilkos diktatúrát működtetett, ma mégis úgy véli, hogy kizárólag ő képes az országot irányítani.
De lehet durvább, kalandtúraszerű is a próbatétel: mondjuk a szavazókör előtt lövészárok- és szögesdrót-rendszeren kell átverekednie magát a polgárnak, akire egyik oldalról munkásőrök, a másikról magyar gárdisták dobálnak kétkilós csomagokba összefogott kampányplakátkötegeket. Ha ezt túlélte, az előtérben le kell ülnie, és fél óra alatt kisesszét kell írnia a nemiség mint a politika része témakörében. (lásd őszödi beszéd, ahol elvont, mintegy spirituális formában jelenik meg: elkúrtuk. Ezzel szembeállítható az egyszerű emberhez közel álló primitív őserő, amely a volt kormányfő által szellemi síkon megfogalmazottakat a maguk nyers valójában valósítja meg, mint a csinos szőke gárdistalány pornófilmjei). Ha pedig ezt a próbát is sikerrel teljesítette a polgár, akkor valóban méltó rá, hogy voksával ő is befolyásolja e nagyszerű köztársaság jövőjét. Hiszen bizonyította kitartását, valamint azt, hogy tisztában van a napi politika legfontosabb történéseivel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok