2010. július 30., 11:482010. július 30., 11:48
Figyelembe kell venni, hogy a mostani felmérés a diktátor házaspár kihantolása előtti napokban készült, világos, hogy az emberi vonatkozások a történelmi tények fölé kerekednek. Más szóval: a(z 1989 karácsonyán halálra ítélt, kivégzett és titokzatos körülmények között elhantolt) szülők hollétét és keresztény módon való újratemetését tisztázni és elérni akaró gyermekek kezdeményezése olyan érthető emberi érzelmeket érint, amelyek mellett eltörpül az, hogy ez a házaspár az első számú felelőse mindannak, ami 1965 márciusa és 1989 karácsonya között Romániában történt.
Hadd ne soroljam, de csak a helyszűke miatt. Az sem mellékes, hogy kiket kérdeztek meg a felmérés során. Abból kiindulva ugyanis, hogy a megkérdezettek 54 százaléka 1989 előtt jobban élt, mint ma, 68 százaléka a kommunizmust jó elképzelésnek, de elhibázott gyakorlatnak tartja, illetve hogy 37 százaléka kifejezetten sajnálja annak bukását, arra lehet következtetni, hogy a felméréshez adatokat szolgáltatók többsége nem mai fiatal, hanem a népi demokráciának, illetve szocializmusnak nevezett kommunista diktatúrát a maga módján megtapasztalta. Nagy valószínűséggel a csendben ülő szürke kisegér szerepében, akinek a pártállam „gondoskodása” tökéletesen megfelelt. Harmadrészt az sem mellékes, hogy a felmérés olyan időszakban készült, amikor Románia 1989 utáni időszakának legmélyebb és legsúlyosabb gazdasági, ezzel együtt pedig szociális válságát éli. Amelyben ráadásul a mai román politikai elit és közgondolkodás válsága is felsejlik, mert nem képes kitermelni magából sem igazi államférfiakat, sem sorsjavító módozatokat. Ahhoz, hogy egy Nicolae Ceauşescu jelölése szóba se jöhessen. Mindebben az összefüggésben nincs, vagy alig van olyan érv, amely józanságra tudná ébreszteni a(z elnézést a sarkításért, de a gyomrukon keresztül gondolkodó) embereket. Hacsak az nem térítené őket józanságra, ha mondjuk legalább negyedévre vízumot és vonatjegyet kapnának Észak-Koreába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok