2013. január 20., 19:542013. január 20., 19:54
Csak valami hiba csúszott a forgatókönyvbe, s a vitézek és amazonok összecsapása nem úgy sikerült, ahogy azt akarták volna.
„Ártatlan” kis leszámolásnak indult: egy többszörösen molesztált rendõrnõnek elege lett, és le akarta szúrni az erõszaktevõ fõnökét. De elhamarkodottan csomagolták a sztorit, belekeverve a férjet is, aki viszont annyit hebegett-habogott, hogy azt a látszatot keltette, mintha épp õ kínálta volna fel az asszonyt, ki tudja milyen bizniszekre ráadásbónuszként.
Terhesség, spontán vetélés lehetõsége…, de ezen már a közönség nem igazán csámcsogott. Erre bevontak holmi megyei fõnököket is az erõszaktevésbe, akik viszont… Hogy, hogy nem, mintha már az egész rendõrségi állomány erotomán volna, ez viszont több lett a soknál, hát sokkolni kellett valami izgalmasabbal az éhes telebámulókat.
És jött az ötlet a bombával. Ami viszont röhejesen pancserül sikerült, talán mert nagyon fehérre akarták mosdatni a sok erõszakos szextõl szerecsenné lett közegek ábrázatát. Elõrángatták a már majdnem elfeledett moldovai leszámolásos gyilkosság áldozatának a testvérét, meg a több rendbéli gyújtogatás után is szabadon grasszáló „merénylõt” és mindennek tetejébe azt a választások környékén különösen nyüzsgõ polgármestert, aki viszont most mélységes lelki nyugalommal kijelentette, hogy neki semmi köze ehhez az egészhez. De a gyermeteg módon összedobott tettenérés felvételeit meghazudtolva a látványosan lefülelt (és közben lefilmezett), megátalkodott (??!!) feltételezett bûnös olyat mondott a töredelmes vallomásában, hogy a kiszemelt áldozat autója alá robbanószerkezetet helyezett ki. Mintha csak egy rendõrségi gyorstalpaló továbbképzõ jegyzetébõl olvasta volna fel.
Gyorsan el is hallgattak ezzel a bombaötlettel, és most ott tartunk, hogy az ország rendõrnõit kérdezik ki fõnökeik egyértelmû ajánlataival kapcsolatban. De ez sem tûnik valami profi akciónak, úgyhogy már elõre mulatok, hátha esetleg kiderül: itt-ott az amazonok szorították a férfiakat sarokba, és harsány „szex vagy élet!” csatakiáltások közepette kényszerítették õket a tettek mezejére.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.