2012. május 17., 09:462012. május 17., 09:46
Természetesen nem lehet kettős mércével mérni, és ki kell mondani, hogy az előző, Emil Boc vezette jobbközép kormánykoalíciót sem „vetette fel” a túlzott magyarbarátság, akadtak szép számban részükről is nyilvánvalóan az erdélyi magyarok ellen irányuló kezdeményezések. (Például az a demokrata javaslat, hogy vonják meg a kettős állampolgároktól a szavazati jogot Romániában.) Ezek egy részének azonban már a PDL-n belül sikerült gátat szabniuk Bocéknak, akiket satuba fogott a politikai konjunktúra kényszere, az RMDSZ nyújtotta parlamenti támogatás megőrzésének szükségessége.
Victor Pontáék azonban most nem szorulnak rá a szövetség honatyáinak szavazataira, így minden gátlás és politikai fék nélkül célkeresztbe vehetik a magyarokat. És meg is teszik: hatálytalanították a MOGYE magyar és angol karának létrehozását előíró kormányhatározatot, a választási törvény módosításával megszüntették az arányos képviseletet, hátrányosan helyzetbe hozva a magyar közösséget, a tervezett közigazgatási átszervezéssel külön-külön fejlesztési régiókra választanák szét a magyar kisebbség által lakott megyéket.
És a sor sajnos folytatható, újabban a Nyírő-újratemetés elleni ágálással, amelyhez az Andrei Marga irányította külügyminisztérium számára a székelyföldi románok érdek-képviseleti fóruma szerepében tetszelgő szervezet „érvei” szolgáltatták az alapot, miszerint a székely író hamvainak hazahozatala a „hungarista nemzetiszocializmus rehabilitálási kísérletének minősül”.
Ezekkel a vádakkal, a Nyírőt románellenesként, horthystaként, antiszemitaként beállító nyilatkozatokkal nyilvánvalóan nehéz, és talán nem is kell vitatkozni. Mint ahogy szélmalomharcnak bizonyult a Wass Albert vagy az író szobrai ellen évekkel ezelőtt folytatott boszorkányüldözéssel szembeni érvrendszer is a román hatóságok számára. A most kibontakozó botrány azonban mégis arra int, hogy az erdélyi magyar közösségnek, az anyaországnak nem szabad szó nélkül hagynia, hogy Bukarest vissza akarja forgatni az idő kerekét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok