2010. március 11., 10:182010. március 11., 10:18
A Duna Tv év elején közzétett eredményei, illetve a Magyar Televízió által hétfőn nyilvánosságra hozott, az erdélyi magyarok kedvenc tévéadóit rangsoroló adatok láttán bizton állítható, hogy valaki valahol nagyot hibázott. Miközben a „Nemzet Televíziója” által megrendelt felmérés szerint a Duna Tv Erdélyben messze ráver a többi magyar adóra, a „királyi televízió” által kikért, elektronikusan mért adatok szerint a rangsort két magyar kereskedelmi csatorna, az RTL Klub és a TV2 vezeti, majd a román Pro Tv következik, utána az m1 és az m2 együttese, és csak ez után a Duna Tv. A különböző módszerekkel készült felmérések hitelességéről a szakemberek ítélkezhetnek, az egyszerű tévénéző az eredmények láttán nagy valószínűséggel amúgy sem pártol át egyik vagy másik adóhoz. Azonban az rendkívül zavarólag hathat az egyszerű erdélyi tévénézőre is, ahogyan a Magyarországon minimális nézettséggel rendelkező köztelevíziók az erdélyi piacon csatároznak. Az MTV a Duna Tv által korábban közzétett felmérés eredményeit akarta félreseperni, erre pedig a Duna övön aluli ütéssel válaszolt: a jogi képviselője által aláírt közleményben perrel fenyegette meg az MTV-t jó hírnevének megsértése miatt, és az MTV által közzétett, „valótlan adatokat közlő” médiumokkal szemben is sajtó-helyreigazítási eljárást kezdeményezne. A harag természetesen a magyarországi viszonyok hozadéka, ahol az MTV-t megpróbálja ellehetetleníteni a jelenlegi kormány a Nap-kelte című műsor beszüntetése óta, ennek pedig a Duna is haszonélvezője - példa erre az a több milliárd forint, amelyet az így is takaréklángon működő MTV szokásos évi különtámogatásából kanyarítottak le, átirányítva azt a Duna kasszájába. A két köztévé most az erdélyi színtéren háborúzik, ahová már régóta szabad bejárásuk van azoknak a celebeknek, akiket az erdélyi magyarokra a legkevesebb figyelmet fordító kereskedelmi adók kreáltak. S ha lesz is győztese a köztévék sárbirkózásának, az nem lehet más itt Erdélyben sem, mint Mónika és Joshi Bharat.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.