2012. augusztus 22., 00:002012. augusztus 22., 00:00
A Dâmboviţa-parti politika konjunktúratandemet alkotó gyászhuszárjai végképp levitézlettek a taláros testület minden kétséget kizáró, kétharmados többséggel hozott verdiktje nyomán.
A szörnyszülött balliberális kormánykoalíció vezérei azt próbálták elhitetni a lakossággal – és ez bizony milliók esetében sikerült is –, hogy ők amolyan feddhetetlen Grál-lovagokként harcolnak a gonoszt megtestesítő Traian Băsescu ellen, aki értelemszerűen az ország minden bajának okozója.
Csakhogy Pontáék nem tanultak elődeik, a 322-ek 2007-es menesztési kísérlete kudarcából, ugyanakkor abba a tévedésbe estek, hogy ugyanazokkal a törvénysértő, az alkotmány kereteit feszegető módszerekkel és eszközökkel lesznek képesek simán megkaparintani a teljhatalmat, amelyek állítólagos elkövetését éppen az államfő fejére olvasták annak másodszori parlamenti felfüggesztésekor.
Még ha fátylat is borítanánk az elmúlt időszak gátlástalan, a referendum érvényességét bármi áron kierőszakolni próbáló intézkedéseire is, elegendő csak egy kicsit belehallgatni az USL vezetőinek az alkotmánybíróság döntésének kihirdetése után tett hőbörgő nyilatkozataiba ahhoz, hogy rájöjjünk: ezek a politikusok sokkal veszélyesebbek az általuk démonizált államfőnél. Ők a washingtoni Fehér Ház lakója, az európai nagyhatalmak, a hazai ügyészség után immár az alkotmánybírákat is Băsescu vazallusának tekintik csak azért, mert tiszteletben tartották – a külföld esetében pedig erre buzdítottak – a jog- és játékszabályokat.
Akinek azonban még ez sem mond el mindent a Szociálliberális Uniónak nevezett politikai bűnszervezetről (idézet egy névtelen balliberális politikustól), annak nem árt, ha szöget üt a fejébe, hogy Ioan Rus exbelügyminiszter után az alkotmánybíróság szociáldemokraták által delegált tagja is kijelentette: nem hajlandó megszegni a törvényt, mert nem akar börtönbe kerülni. Nicsak, ki beszél itt illegitimitásról és diktatúráról…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok