2012. szeptember 10., 09:262012. szeptember 10., 09:26
A magunk mögött hagyott héten elhangzott nyilatkozatokból kiderül, a magyar–magyar verseny idén másodszor fog megismétlődni az év végi törvényhozási választásokon, hiszen az RMDSZ visszautasította két „kistestvére”, az EMNP és az MPP koalíciós ajánlatát. Ennek megfelelően a jelenlegi állás szerint nem zárható ki, hogy a romániai magyarok a helyhatósági választáshoz hasonlóan akár most is három politikai alakulat jelöltjei közül válogathatják majd ki, kiket szeretnének bejuttatni a bukaresti parlamentbe. Persze a képlet nem ilyen egyszerű.
Még akkor sem valószínű, hogy három párt fog majd az erdélyi magyarok szavazataiért versenyezni, ha az RMDSZ a végsőkig kitart az összefogás meghiúsítása mellett. Nem szabad elfeledni, hogy az MPP jövője meglehetősen bizonytalanná vált a helyhatósági választásokon elért gyenge eredmények után, amelyek miatt Szász Jenő elnök még júniusban felajánlotta a lemondását. Ezt követően a polgáriak vezetője két alkalommal is megbeszélést folytatott Orbán Viktorral Budapesten, és nem hivatalos információk szerint hangsúlyosan felmerült az RMDSZ-szel rivalizáló alakulatok együttműködésének kérdése.
Amelynek, mint tudjuk – legalábbis az EMNP szempontjából –, eddig éppen Szász személye volt a fő akadálya. Mármost ha az MPP szeptember végi tisztújító kongresszusa új elnököt választ, akkor nemcsak a látványos közeledés, hanem akár a koalíció, sőt a fúzió elől is elhárul az akadály. Ha pedig a néppártiak és a polgáriak immár közös erőt felmutatva készülnek majd nekivágni a választásoknak, még az sem kizárt, hogy az RMDSZ jelenlegi arroganciája is alábbhagy kissé.
Titkon tudja ugyanis, hogy bármilyen fölényes győzelmet aratott júniusban, az ellenfelei által megszerzett szavazatok miatt elvesztheti súlyát a román parlamentben. Ami a hatalmas holdudvarhoz, kormányzati pozícióhoz hozzászokott alakulatnak egyáltalán nem mindegy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok