2010. január 06., 09:342010. január 06., 09:34
Az RMDSZ tájékoztató szolgálata foglalta ekképpen össze 2009. március 27-én a Markó Béla marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Az elnök szavai, az akkori mércével mérve, nem sok újdonságot hordoztak. A verespataki aranybánya megnyitása ügyében ugyanis egy évtizeden át következetes volt a szövetség: mindvégig ellenezte a beruházást.
A kérdésben megszólaló romániai magyar politikusok akár az RMDSZ programját is idézhették. Ez így fogalmaz: „Határozottan ellenezzük a ciános technológiát használó bányászati tevékenységeket (figyelembe véve a megelőzés elvét, a környezetünk és természeti értékeink megóvását kívánjuk biztosítani)”. A szövetség legutóbbi, kolozsvári kongresszusán Markó Béla beszámolójában úgy értékelte, azért is érdemes volt részt venni a kormányban, mert „még olyan bonyolult kérdésben is érvényesült az álláspontunk, mint Verespatak”.
A jó ügy képviselete tudatában Eckstein-Kovács Péter egykori szenátor még annak a politikai ódiumát is vállalta, hogy a mumusnak tekintett Gheorghe Funar nagy-romániás szenátorral közösen nyújtson be törvénytervezetet a ciántechnológiás bányászati eljárás romániai betiltása ügyében. Kimondva vagy kimondatlan az ügynek egy határon átívelő magyar–magyar vonatkozása is volt: a 2000-es nagybányai ciánszennyezés ugyanis már megmutatta, az erdélyi hegyekben használt veszélyes technológia Romániát és Magyarországot egyként sújthatja.
A jelenlegi PDL–RMDSZ-kormány programjában a Verespatak-ügy felülvizsgálata szerepel, ami azt jelenti: a kormány a bányanyitás engedélyezésére készül. Az RMDSZ pedig nem lép fel a bányanyitás ellen; épp azt a minisztériumot igazgatja, amelyre a piszkos munka elvégzése hárul. Ezek után már az sem lenne meglepő, ha – mérhetetlen hatalomvágyukból fakadóan – a szövetség politikusai egy megalakítandó homogenizációs minisztérium irányítását vállalnák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok