VEZÉRCIKK – Miközben 2014 a szabadságharc éve volt a szociáldemokraták számára, amint lejártak a választások, alábbhagyott a Victor Ponta által vezetett kormány karakánsága, most pedig már az is felmerül, hogy az áfacsökkentésről is készek lennének lemondani a hitelezői trojka kedvéért.
2015. június 21., 19:572015. június 21., 19:57
Alig egy éve, tavaly június elején mentek először szembe a bukaresti illetékesek az ország hitelezőivel, akik akkor szándéknyilatkozat nélkül távoztak Romániából, miután Pontáék nem voltak hajlandóak lemondani a tb-csökkentésről.
A szociáldemokraták akkor nem fújhattak visszavonulót, mivel alig fél évük volt arra, hogy a decemberi államfőválasztásokra minél több társadalmi kategóriát édesgessenek maguk mellé. A szabadságharcosság pedig annyira bejött nekik, hogy az utolsó száz méteren újfent elővették a kártyát, a választásokat megelőző időszakban pedig Ponta már egyenesen azzal kampányolt jobboldali ellenfele, Klaus Johannis ellen, hogy Romániának román elnök kell, hogy többé ne „a külföld\" diktálja a tempót. Mint tudjuk, nem ez volt az aduász.
A vehemenciából azonban nem sokat vett vissza a kormány, az idei év elején újfent szembementek a hitelezőkkel, amikor a gázár liberalizációjáról és állami vállalatok újjászervezéséről volt szó, így újabb kudarcos felülvizsgálati látogatást tudhatott maga mögött a trojka.
Ezt követően nem sokkal viszont bekövetkezett a 180 fokos váltás, s a kormány tagjai a futó hitel sikeres lezárását tűzték ki célul, illetve egy újabb megállapodás lehetőségét is fontolóra vették. Ma meg már biztosra veszik, hogy kell az újabb hitelszerződés. Ahhoz azonban a régit le kell zárni, az áfacsökkentés okozta kiesés viszont a hitelezők szerint nem fér bele a kialkudott hiánycélba.
A bel- és külföldi helyzetet elnézve, Románia nem maradhat IMF-megállapodás nélkül, az ugyanis akkora hitelvesztéssel járna, hogy ismét a mi zsebünk bánná meg. A megoldás viszont nem az áfacsökkentésről való lemondás kellene hogy legyen, hanem egy életképes stratégia kellene, ami kompenzálná a kiesést. Az EU-pénzekből tervezett állami beruházások folytatása például kezdetnek jó lenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!