VEZÉRCIKK – Jó ideje szemmel látható idegesség és aggodalom lett úrrá a hazai politikai osztály berkeiben, ami azzal magyarázható, hogy egyetlen közszereplő sem tekintheti magát védett személynek a nyomozó hatóságok egyre lendületesebb korrupcióellenes fellépése közepette.
2015. február 18., 20:182015. február 18., 20:18
A DNA – amelynek betűszava egyszerre vált mumussá és szitokszóvá a politikusok számára – immár válogatás nélkül indít bűnvádi eljárást a kormány és az ellenzék képviselői, a parlament tagjai, törvényszéki bírák, valamint a mindenkori hatalmat kiszolgáló üzletemberek, médiamágnások ellen. Olyan, mint egy elszabadult hajóágyú, amely fölött már senki nem képes gyakorolni az irányítást.
Lám, a vizsgálatok a legfőbb közjogi méltóságok közvetlen közelébe is elértek. Tavaly nyáron még az keltett szenzációt, hogy az ügyészek letartóztatták, majd befolyással üzérkedés miatt vádat emeltek Traian Băsescu akkori államfő fivére, Mircea ellen. Azóta felváltva kerültek vizsgálati fogságba – vagy született ellenük jogerős bírósági ítélet – szociáldemokrata, liberális, demokrata, valamint RMDSZ-es politikusok.
Ez is arra enged következtetni, hogy a vádhatóság számára senki sem érinthetetlen. Mindez az exállamfő esetében azért is pikáns, mivel a 2002-ben kimondottan a nagykorrupció felszámolására létrehozott ügyosztály éppen a Băsescu 2004-ben kezdődött tízéves mandátuma idején nyerte el függetlenségét, erősödött meg.
Ráadásul a DNA korlátlan támogatásnak örvend az Európai Bizottság részéről, de azt se feledjük el, hogy ama kevés intézmény – rohammentő szolgálat, tűzoltóság, egyház, titkosszolgálatok – közé tartozik, amelynek népszerűsége folyamatosan nő a lakosság körében.
Ilyen körülmények közepette kerültek most az ügyészség célkeresztjébe a Victor Pontához közel álló személyek. Ezek az ügyek nem rónak ugyan semmiféle büntetőjogi felelősséget a kormányfőre, rávilágítottak azonban arra, hogy a korrupció a teljes politikai spektrumot átszövi, a pártok, gazdasági érdekcsoportok között pedig óriási az átjárás.
Ennek a polipszerű hálózatnak a felszámolásával kísérletezik a sokak által ügyészállami rendszer kiépítésével vádolt DNA, és úgy tűnik, csak idő kérdése, mikor jut el a legmagasabb körökig.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!